Az utolsó szó
Isten szeretetének legnagyszerűbb megnyilvánulása
Írta: M. Russell Ballard elnök
a Tizenkét Apostol Kvórumának ügyvezető elnöke
Egy 1988. áprilisi általános konferenciai beszéd alapján.
Isten azáltal fejezi ki irántunk a szeretetét, hogy azzal az útmutatással szolgál, amelyre szükségünk van a fejlődéshez és a bennünk rejlő lehetőségek eléréséhez. Ő, aki a legtöbbet tudja rólunk és a bennünk rejlő, valamint az előttünk álló – örökkévaló – lehetőségekről, isteni tanácsokat és parancsolatokat adott nekünk a használati utasításokat tartalmazó kézikönyveiben, vagyis a szent írásokban. Amennyiben megértjük és követjük ezeket az utasításokat, az életünknek van célja és értelme. Kiderül számunkra, hogy az Alkotónk szeret bennünket, és az a vágya, hogy boldogok legyünk. Irántunk való isteni szeretetének páratlan megnyilvánulásaként elküldte az Ő Egyszülött Fiát, Jézus Krisztust.
„Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy megtartassék a világ általa” (János 3:16–17).
Jézus halandóságba született. Tökéletes életet élt, és ezáltal kijelölte számunkra a követendő ösvényt. Ekképpen tanította a tanítványait: „Én vagyok a világ világossága: a ki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága” (János 8:12).
Akkor kezdhetjük megérteni Krisztus irántunk való szeretetének mélységeit, ha belegondolunk, hogy kész volt a bűneinkért engesztelést hozni és ezek gyötrelmeit elszenvedni, „amely szenvedés nyomán még [Ő], Isten, mindenek közt a legnagyobb is reszket[ett] a fájdalomtól, és minden pórusból vér[zett], és testben és lélekben is szenved[ett]” (Tan és szövetségek 19:18).
E húsvét során adjunk kiemelten hálát Istennek az Ő Szeretett Fia, Jézus Krisztus engeszteléséért és feltámadásáért. Mert Őbenne, Őáltala és Őrajta keresztül változtatható ez az ideiglenes halandó állapot egy állandó, tökéletes létezéssé, amely feletti örömünk leírásához nincsenek szavak.
A természet összes csodája ablak az Ő isteni hatalmára, és az Ő szeretetének megnyilvánulása. Azonban még vár ránk minden csoda legnagyobbika. Ez akkor fog bekövetkezni, amikor az Ő hatalma által előjövünk a halálból és a sírból egy új világba, amely már nem múlik el, és amelyben – ha érdemesek vagyunk rá – örökkön örökké Ővele és a mi Mennyei Atyánkkal leszünk.