„Ki ütötte el a fiamat?!”
Már láttam magamat, ahogy ráordítok az illetőre, aki elütötte a fiamat – aztán megláttam a sofőrt.
Éppen kitettem a lányomat az egyik barátja házánál, amikor felhívott a férjem, Jonathan. Elmondta, hogy a 11 éves fiunkat, Aident, elütötte egy autó, miközben épp át akartak menni az úton.
A sofőr pont Jonathan orra előtt kanyarodott balra, és nem vette észre a kerékpárján közlekedő Aident. Az autó telibe kapta a bicikli elejét. Aiden a kormányt markolva a levegőbe repült, majd az autó oldalába ütötte a fejét, ahogy földet ért. Végül az úttestre esett, a kerékpárja pedig őrá. Szerencsére viselt sisakot. A sofőr és mások is megálltak segíteni, miközben Jonathan hívott egy mentőt.
A gondolataim és az érzelmeim őrülten kavarogni kezdtek. Teljes sebességgel igyekeztem a kereszteződés felé, ahol a baleset történt, azt remélve, hogy még ott találom a mentőt, és Aiden mellett lehetek.
Az agyam azon pörgött, hogyan fogom lekapni a sofőrt a tíz körméről. „Mi a fenét gondolhatott ez a sofőr? – gondoltam magamban. – Részeg volt? Éppen telefonált?” Dühös voltam és a feldúltnál is feldúltabb. Fogalmam sem volt, milyen súlyos lehet Aiden sérülése.
Mire odaértem, a mentő már elment. Csak néhány rendőrautó és egy út szélén parkoló autó maradt a helyszínen. Az autó mellett egy nagyon szomorú nő állt.
Odamentem és megkérdeztem: „Látta, hogy ki ütötte el a fiamat?”
„Én voltam” – felelte halkan.
Előzőleg már láttam magamat, ahogy ráordítok arra a gondatlan illetőre, aki elütötte a fiamat, de amikor megláttam a sofőrt, az ellenséges érzés elpárolgott. Azon kaptam magam, hogy sírok és átölelem. Ő bocsánatot kért, én pedig azt mondtam neki, hogy minden rendben lesz. Később megtudtam, hogy Aiden is pont ugyanezt mondta neki, mielőtt megérkeztek a rendőrök. Aiden végül megúszta néhány horzsolással és zúzódással.
Hálás vagyok azért, hogy ebben a sarkalatos pillanatban a szerető Mennyei Atyánk megáldott engem az ahhoz szükséges erővel, hogy gyűlölet helyett megbocsátással tudjak reagálni, még ha nem is kértem ezt Tőle. Tudom, hogy Ő tisztában van azzal, mi történik velünk, és mindig segítséget nyújt nekünk.