Szolgálattétel az egyházi tevékenységeken keresztül

Az egyik lehetséges módja annak, hogy szolgálattételt nyújtsunk az egyházközségünk többi tagjának, a szomszédainknak és a barátainknak, az egyházi tevékenységeken keresztül valósul meg. Akár valaki olyannak a szükségleteihez vagy érdeklődéséhez kapcsolódó tevékenységet szervezel, akinek szolgálattételt szoktál nyújtani, akár meghívod őt, hogy vegyen részt másokra irányuló tevékenységekben vagy szolgálati lehetőségekben, az egyházközségi, cöveki vagy éppenséggel többcövekes szintű tevékenységek jelentőségteljes és szórakoztató módot nyújthatnak az egység elősegítésére és a tagok megerősítésére.

Az egyházi tevékenységek számos szolgálattételi lehetőség előtt is szélesre tárhatják a kaput. Példának okáért az egyházi tevékenységek alkalmat adhatnak az olyan szolgálati projektekben való részvételre, amelyek megáldanak másokat és tartalmas kapcsolatokat építenek ki a közösségben. Az egyházi tevékenységek arra is esélyt adhatnak, hogy az egyház kevésbé tevékeny tagjai, illetve a más felekezetű vagy felekezeten kívüli barátaink felé forduljunk.

Sok ember bevonása az egyházi tevékenységekbe lehetőséget teremt arra, hogy az Úr megáldja és megerősítse az egyházközségeinket és gyülekezeteinket, illetve a szűkebb és tágabb közösségeinket.

Tartalmas kapcsolatok kialakítása

Közelgett a tél, és David Dicksonnak fogalma sem volt, hogyan fogja befűteni a család otthonát.

A feleségével és a két lányukkal nem sokkal korábban költöztek Fredoniába, Arizona állam sivatagi fennsíkon elterülő, fenséges vörös sziklaszirtektől, sivatagi cserjéktől és örökzöldektől ölelt vidéki városába.

A Dickson család által bérelt ház fűtését főként egy fatüzelésű kazán biztosította. David gyorsan rájött arra, hogy a fredoniai havas-jeges telek miatt muszáj lesz értenie a tűzifagyűjtéshez.

„Egyáltalán nem volt tűzifánk, sem pedig láncfűrészem, de még csak azt sem tudtam volna, hogyan kellene használni! – meséli David. – Nem tudtam, hogy mitévő legyek.”

Az egyházközség néhány tagja megkérdezte tőle, hogy van-e a családnak annyi tűzifája, amivel kihúzzák a telet. „Elég hamar rájöttek, hogy nincs – mondja David. – Az elderek kvóruma hamarosan felajánlotta, hogy segítenek fát gyűjteni. Hihetetlenül hálás voltam ezért, és elfogadtam a felajánlást.”

David arra is gyorsan rájött, hogy a tűzifagyűjtő útjuk egyike a számos alaposan megtervezett, jól szervezett és sokak által látogatott egyházközségi tevékenységnek. Az egyik szombat délelőtt David, az elderek kvóruma tagjai, valamint az egyházközség más tagjai elindultak a hegyekbe egy kisteherautókból és utánfutókból álló karavánban.

„Hála a szerszámaiknak és a szakértelmüknek, az egyházközség tagjai egyetlen délután alatt akkora rakás tűzifával látták el a családunkat, hogy az majdnem két télen át kitartott – mutat rá David. – Ami ennél is fontosabb, hogy megtanultam mindent, ami ahhoz kell, hogy önállóan is tudjak fát szerezni. Mire elköltöztünk Fredoniából, már tudtam, hogyan kell kezelni a láncfűrészt, és annyi tűzifagyűjtő tevékenységben vettem részt az egyházközségben, hogy már nem is tartottam számon.”

Az efféle egyházközségi tevékenységek nemcsak az egyház tagjai között, hanem a közösség minden tagjával is tartalmas kapcsolatokat építenek.

„Emlékszem egy nőre, aki nem volt az egyházunk tagja, és újonnan költözött a környékre – idézi fel David. – Már a lambériát volt kénytelen eltüzelni a házában, hogy ne fagyjon meg. Amint tudomást szereztünk szorult helyzetéről, gondoskodtunk arról, hogy elég tűzifája legyen arra a télre. Annyira hálás volt, hogy alig tudott megszólalni.”

A fredoniai szolgálattételi erőfeszítések eredményeként télen mindenki biztonságban és melegben lehetett.

Mások felé fordulni

Amikor Meg Yost Romániában szolgált missziót, a társával rendszeresen látogattak egy családot, akik már jó ideje nem jártak istentiszteleten. „Stanicáék az egyház legelső romániai tagjai közé tartoznak – mondja Meg –, és szerettük őket.”

Amikor egyszer egy gyülekezeti tevékenység megtervezésére és megszervezésére került sor, a vezetők úgy döntöttek, hogy a gyülekezet tartson „pionírestet”. Ezzel az estével azokról a bátor pionírokról akartak megemlékezni, akik átkeltek az Amerikai Egyesült Államokon, hogy eljussanak a Sóstó-völgybe. Egyúttal arra is alkalmat adhatott, hogy az egyház romániai úttörői előtt tisztelegjenek vele.

„Arra gondoltunk, hogy ez egy nagyszerű lehetőség lesz arra, hogy néhány egyháztag megossza a bizonyságát a megtéréséről és arról, ahogy tanúi voltak az egyház romániai növekedésének – meséli Meg. – Azonnal az jutott eszünkbe, hogy a Stanica családot is be kellene vonni. Meghívtuk őket, hogy vegyenek részt, amit nagyon izgatottan fogadtak.”

A tevékenység estéjén már kezdődött volna a rendezvény, de Stanicáék még nem voltak sehol.

„Aggódtunk, hogy esetleg mégsem jönnek el – mondja Meg, – de aztán még éppen időben megérkeztek. Gyönyörű bizonyságot tettek az evangéliumról és az egyházról. Alkalmuk volt beszélgetni más egyháztagokkal is, akikkel hosszú ideje nem találkoztak.”

A gyülekezet tagjai tárt karokkal fogadták Stanicáékat. A következő vasárnap Meg kellemesen meglepődött, amikor Stanica nővért ott találta az istentiszteleten.

„Amikor néhány hónappal később visszalátogattam a gyülekezetbe, ő még mindig járt oda! – idézi fel Meg. – Szerintem a lehetőség, hogy bizonyságot tegyen, igazán segített neki azt érezni, hogy része a gyülekezetnek, és szükség van ott rá.”

Négy ötlet az egyházi tevékenységeken keresztül nyújtott szolgálattételre

Valós igények mentén tervezz tevékenységeket: A tevékenységek kiválóan alkalmasak arra, hogy számos különböző igényt kielégítsenek. Meg lehet őket tervezni egy adott egyén vagy csoport konkrét igényeinek kielégítésére. Az a jó, ha egyúttal a résztvevők igényeit is kielégíti, legyen szó arról az igényről, hogy jobban megismerjék egymást, hogy bővebben tanuljanak az evangéliumról, vagy arról, hogy érezzék a Lelket.
Hívj meg mindenkit: A tevékenységek szervezésekor tégy meg mindent azért, hogy meghívd azokat, akiknek hasznára válna a részvétel. Ne feledd az új egyháztagokat, a kevésbé tevékeny egyháztagokat, a fiatalokat, az egyedülálló felnőtteket, a fogyatékossággal élőket, illetve a más felekezetekhez tartozókat. Vedd figyelembe a meghíváskor, hogy számukra mi lenne a legjobb, és mondd el, mennyire szeretnéd, ha eljönnének.
Bátorítsd a részvételt: Sokkal hasznosabb lesz a tevékenység az általad meghívottak számára, ha lehetőségük van résztvevővé válni. Az egyik módja a részvétel bátorításának, ha az emberek a tevékenység során használhatják az ajándékaikat, készségeiket és tehetségeiket.
Légy szívélyes mindenkihez: Ha a barátaid jönnek el egy tevékenységre, tégy meg minden tőled telhetőt, hogy azt érezzék, szívesen látják őket. Hasonlóképpen, ha olyanokat látsz, akiket nem ismersz, légy velük is barátságos, és őket is üdvözöld!