Fiatal felnőtteknek
Miért akarta Mennyei Atya, hogy továbbtanuljak?
Mindegy, milyen igazlelkű vágyaid vannak, Mennyei Atya utat fog biztosítani ahhoz, hogy elérd őket.
Kicsi korom óta mindig is azt akartam, hogy büszke legyen rám Mennyei Atyám, illetve a jelenlegi és a leendő családom. El akartam végezni minden elvégezhető iskolát, hogy fejlődjek és jobbá tegyem az életemet.
A hazámban, Peruban, nagyon drága a minőségi oktatás, néhol pedig teljesen elérhetetlen. A családomnak sem telt arra, hogy teljes mértékben támogatni tudja a tanulmányaimat. Azonban a szüleim megtanítottak engem arra, hogy ha keményen dolgozunk, szorgalmasak vagyunk, és Mennyei Atya segítségét kérjük, az segíthet nekünk abban, hogy az igazlelkű vágyaink valóra váljanak. Én pedig eldöntöttem, hogy keményen fogok dolgozni.
Az általános és középiskolában szorgalmasan tanultam, és évről évre egyre jobbá váltam. A középiskola után felvettek Peru legjobb egyetemére, és egy jó ösztöndíjat is kaptam. Amíg oda jártam, több szervezetnek is dolgoztam, többek között egy nemzetközi szervezet gyakornokaként is, ahol több lehetőségem adódott számos különböző projektet vezetni.
A gyakornoki idő alatt úgy éreztem, nagyszerű lehetőség lenne számomra, ha angol nyelven tanulhatnék tovább. Ezért úgy döntöttem, hogy átiratkozom a Brigham Young Egyetem, Idahóra. Félelmetes érzés volt, de tudtam, hogy Mennyei Atya segíteni fog nekem a célom elérésében – csupán bíznom kell Őbenne, és meg kell tennem a saját részemet.
Újratervezés
Úgy volt, hogy a BYU-Idahóra megyek, ám a jelentkezés során erős késztetést éreztem, hogy az átiratkozás előtt missziót szolgáljak. Így hát követtem Mennyei Atya akaratát, és elhívtak szolgálatra a perui Trujillóba. A hazatérésemkor azt terveztem, hogy visszamegyek a perui egyetemre, mert úgy éreztem, hogy ott hamarabb szerzem majd meg a diplomámat. Csakhogy kiderült, hogy visszavonták minden ösztöndíjamat, mert a misszió miatt több mint egy évre szüneteltettem a tanulmányaimat.
Ez lesújtott, és elveszett voltam. Nem tudtam, mit tegyek. Nem tudtam, miért éreztem késztetést arra, hogy missziót szolgáljak, ha ez azzal jár, hogy elveszítem az esélyemet a felsőfokú végzettségre.
Aztán egy nap eszembe jutott, hogy a misszióelnököm említette nekünk a BYU–Pathway Worldwide programot. Arra biztatott bennünket, hogy fejlesszük az angoltudásunkat, és a hazatérésünk után használjuk ki ezt a lehetőséget. Én pedig meg is tettem!
Részvételem a BYU–Pathway Worldwide programban
Tudtam, hogy nem lehetett véletlen, hogy a misszióelnököm megemlítette nekem a BYU–Pathwayt. Amikor elkezdtem a programot, még majdnem három órát kellett utaznom minden héten, hogy találkozzak a csoportommal. Sok áldozatot hoztam, de tudtam, hogy a képzettség megszerzése nekem és az Úrnak egyaránt fontos. Mindemellett ezek az áldozatok számos áldást is eredményeztek.
A BYU–Pathway Worldwide nyitotta meg előttem azokat a lehetőségeket, amelyeket kerestem. Hozzáférést biztosított egy megfizethető oktatáshoz, mellette dolgozhattam is, és a segítségével angol nyelven tanulhattam tovább. Mindezek során pedig nagyszerű barátokra leltem, akik arra buzdítottak, hogy legyek bátor, és dolgozzak tovább a céljaim eléréséért. Lelkileg erősebbnek érzem magam, és jobb tanítványa lettem Jézus Krisztusnak.
Amikor elvégeztem a BYU–Pathway Worldwide programot, én lettem az első külföldi hallgató, aki ezen keresztül alapdiplomát szerzett. A továbbtanulás bámulatos lehetőségeket biztosított számomra. Jelenleg az egyház Dél-Amerika Északnyugati Területénél vagyok jólléti és önellátási szakértő, valamint a BYU–Pathway programban vagyok önkéntes misszionárius Peruban. Hatalmas világosságot tapasztalok minden egyes hallgatóban, és éppen úgy az előrehaladásra biztatom őket, ahogy engem is biztattak a barátaim az iskolában. Ezen utazás során ráébredtem arra, hogy Mennyei Atya minden megtett lépésemnél velem volt.
Mennyei Atya azt szeretné, hogy sikerrel járjunk
Az utazásom megerősítette az iskolázottságról meglévő bizonyságomat. Az a tervem, hogy továbbra is minden egyes nap növekedni és tanulni fogok, amennyit csak tudok. Azért vagyunk a földön, hogy fejlődjünk, próbára tétessünk, növekedjünk, bebizonyítsuk az engedelmességünket, és a Szabadítóra támaszkodva érdemessé váljunk visszatérni Mennyei Atyánkhoz. Isten számára „minden dolog lelki” – beleértve az oktatást is (lásd Tan és szövetségek 29:34). Minden tapasztalatunk és a földön megszerzett tudásunk segíteni fog abban, hogy hasonlóbbá váljunk a Szabadítónkhoz, és fel fog készíteni bennünket arra, hogy jobb döntéseket hozzunk, jobban szolgáljunk a világban, és jobb eszközök legyünk az Ő kezében.
Az iskolázottság módot ad arra, hogy tudásra tegyünk szert, majd pedig cselekedjünk; hogy kiálljunk azért, ami igaz és helyes; és hogy olyan életet éljünk, amilyet Mennyei Atya szán nekünk, vagyis örömteli életet.
Tudom, hogy Mennyei Atyánk megáldja az erőfeszítéseinket – különösen akkor, amikor az a szívünk vágya, hogy fejlődjünk és Őt, illetve az Ő gyermekeit szolgáljuk. Tudom, hogy amikor útmutatást ad a gyermekeinek, akkor „utat készít számukra, hogy végrehajthassák azt a dolgot, amit megparancsol nekik” (1 Nefi 3:7). Azt akarja, hogy sikerrel járjunk!
Mindegyikünknek ki kellene használnia az összes olyan lehetőséget a továbbtanulásra és növekedésre, melyet az Úr az utunkba helyez, történjen az a BYU–Pathway-en vagy bármely egyéb oktatási lehetőségen keresztül. Ő szeret bennünket, és mindig irányt fog mutatni nekünk. Azt szeretné, hogy minden tőlünk telhetőt megtanuljunk itt a földön. És azt is tudom, hogy nagy csodákban lehet részünk, amikor örömmel és szorgalmasan dolgozunk, és bízunk az Ő iránymutatásában. Tudom, mert megtapasztaltam.