Evangéliumi alapok

Isten azt mondta, hogy keresztelkedjünk meg

Jézus Krisztus példát mutatott az isteni felhatalmazással bíró személy általi keresztelkedésre.

Bár nem áll rendelkezésünkre túl sok részlet Jézus Krisztus személyes életéről, azt azonban tudjuk, hogy körülbelül 30 évesen keresztelkedett meg (lásd Lukács 3:23). Íme néhány dolog, amelyet az Ő példájából tanulunk a keresztelésről.

Mindenki számára

Ha elég idősek és érettek vagyunk ahhoz, hogy különbséget tegyünk a helyes és a helytelen között, Mennyei Atya azt akarja, hogy keresztelkedjünk meg (lásd Tan és szövetségek 18:42). Jézus tökéletes volt, azonban mégis úgy döntött, hogy megkeresztelkedik, hogy kövesse Isten parancsolatait (lásd Máté 3:13–17; 2 Nefi 31:7). Még azok is elfogadhatják a keresztelést, akik már elhunytak. Azáltal ajánljuk ezt fel nekik, hogy megkeresztelkedünk értük a templomban. (Lásd Tan és szövetségek 128:15–18.)

Felhatalmazással végezve

Jézus nem keresztelkedett meg csak úgy akárki által. Kifejezetten az unokatestvéréhez, Jánoshoz ment, aki Isten papsági felhatalmazásával rendelkezett. Miután Jézus meghalt és a tanítványait megölték, ez a papsági felhatalmazás elveszett a földről. Majd 1829-ben Keresztelő János megjelent Joseph Smithnek és felhatalmazást adott neki az Isten nevében való keresztelésre. E visszaállítás eredményeként napjainkban is van lehetőségünk felhatalmazás által megkeresztelkedni.

Kétirányú ígéret

A keresztelés magában foglal egy kétirányú ígéretet, vagy más szóval szövetséget Isten és közöttünk. Megígérjük, hogy

magunkra vesszük Krisztus nevét;
mindig emlékezünk Őrá;
betartjuk a parancsolatait.

Viszonzásképpen Isten megígéri, hogy az Ő Lelke mindig velünk lesz. Az úrvacsorai imák szavai minden héten emlékeztetnek bennünket erre a szövetségre. (Lásd Tan és szövetségek 20:77, 79.)

A Szentlélek fontos része a keresztelésnek

A szentírások azt tanítják, hogy miután Jézus megkeresztelkedett, a Szentlélek megjelent egy galamb alakjában (lásd 2 Nefi 31:8). Napjainkban a keresztelő után konfirmálnak minket. Ez azt jelenti, hogy egy különleges áldást kapunk, amelyben felkérnek minket a Szentlélek lelkileg megtisztító ajándékának befogadására (lásd 2 Nefi 31:17). A Szentlélek képes minket figyelmeztetni a veszélyre, megvigasztal, jó döntések meghozatalára vezet minket, valamint segít éreznünk Isten szeretetét (lásd Tan és szövetségek 39:6).

Mindig tarthatunk bűnbánatot

Isten tudta, hogy mindennap hibázni fogunk. Minden erőfeszítésünk ellenére bűnt fogunk elkövetni, és nem fogunk maradéktalanul a keresztelési ígéreteink szerint élni. Így hát mindegyikünknek lehetőséget biztosít a bűnbánatra. (Lásd Tan és szövetségek 18:13.) Nap mint nap megtehetünk minden tőlünk telhetőt azért, hogy bocsánatot kérjünk, és helyrehozzuk, ha rosszat tettünk. Imádkozhatunk és kérhetjük Isten bocsánatát. Amikor aztán alázatos szívvel veszünk az úrvacsorbából, velünk lehet a Szentlélek (lásd 3 Nefi 18:11).

Mit tanítanak a szentírások a keresztelésről?

A szülőknek segíteniük kell a gyermekeiknek felkészülni a keresztelőre (lásd Tan és szövetségek 68:25).

A nyolc évnél fiatalabbaknak nem kell megkeresztelkedniük (lásd Moróni 8).

A keresztelésünk alkalmával ígéretet teszünk arra, hogy „gyászol[unk] azokkal, akik gyászolnak; …megvigasztal[juk] azokat, akik vigasztalásra szorulnak, és Isten tanújaként áll[unk] mindig és mindenben, és minden helyen” (Móziás 18:9).

Upon You My Fellow Servants [Rátok, szolgatársaim]. Készítette: Michael Malm és Linda Curley Christensen