Nyomtatásban nem jelenik meg: Fiatal felnőtteknek

Szövetséges élet: Útmutató visszatért misszionáriusok számára

Írta: Sadie Taylor-Jenks

Hogyan tudok alkalmazkodni ahhoz, hogy újra otthon élek?

Kép

széken ülő fiatal nő szentírásokkal

Minden misszionárius felteszi magának ezt a kérdést: „Hogyan őrizhetem meg az erős bizonyságomat a misszióm után?” Senki sem tervezi úgy, hogy hazamegy, aztán elveszíti az igazságot, amelyet nagy becsben tartott és tanított a missziója minden egyes napján. A misszionáriusoknak erőteljes élményekben van részük, amíg a kis fehér kézikönyvben álló szabályok szerint élnek.

A misszió felépítése azonban egyáltalán nem hasonlít az otthoni élet felépítéséhez.

Amikor egy misszionárius hazatér, hirtelen egy olyan világban találhatja magát, amelyet egykor jól ismert, mostanra azonban teljességgel idegen a számára. Hogyan lelhet hát rá egy visszatért misszionárius az egyensúlyra a misszionáriusi életforma elengedése és a Jézus Krisztus evangéliuma iránti hűség megtartása között? Akár tetszik, akár nem, a mindennapos fél hetes kelés, egy társsal való állandó együttlét, és a bizonyságtétel mindenkinek, aki szembejön az utcán, valószínűleg abbamarad, amint leveszed a névtábládat és visszalépsz a való világba.

Az Amerikai Egyesült Államokban szolgáltam a missziómat, Arkansas államban. A hazatérésem előtt körülbelül egy hónappal a misszióelnököm ezt mondta: „Nem lesztek mindörökre teljes idejű misszionáriusok. Valójában életeteknek csupán egy kis részében lesztek teljes idejű misszionáriusok. Azonban felelősségetek, hogy mindörökre teljes idejű szövetségmegtartók legyetek.”

Ezek a szavak megváltoztattak engem. Amikor előre tekintettem, ráébredtem, hogy a hazatérésre való felkészülés nem arról szól, miként fogom elengedni a névtáblámat, hanem arról, hogy a missziómon tanultakat és tapasztaltakat felhasználjam a szövetségeim szerinti életben.

E felismerés után mondtam egy imát, és elkezdtem felsorolást készíteni. Fogtam egy lapot, amelyen húztam egy függőleges vonalat. A bal oldalra ezt írtam: Missziós élet és szabályok, a jobb oldalra pedig ezt: A szövetségeim szerinti élet. Összekötöttem a két felsoroláson szereplő dolgokat, hogy végül olyan különböző cselekedetek szerepeljenek, amelyek egymást tükrözik. A misszióm utolsó napján fogtam a lapot és félbevágtam. Elolvastam a szabályokat, amelyeknek mindenemet szenteltem a misszióm folyamán, majd összehajtogattam és kidobtam. A papírlap szövetséges oldalát megtartottam, és otthon kitettem a falamra.

Ez a lista segített mindennap észben tartanom a szövetségeimet a misszióból való visszatéréshez alkalmazkodva. Az alábbi felsorolás olyan elgondolásokat tartalmaz, amelyek nekem személy szerint segítettek, és talán neked is hasznosak lesznek:

Missziós élet és szabályok	Ötletek a szövetségeim szerinti élethez
Mindennap fél 7-kor felkelek.	Igyekszem Istennek szentelt életet élni. Elég korán kell kelnem ahhoz, hogy céltudatosan tudjam megtölteni a napomat.
Napi szinten látogatom az érdeklődőket és a kevésbé tevékeny tagokat.	Törekedni fogok a gyászolókkal gyászolni és megvigasztalni azokat, akik vigasztalásra szorulnak. Megismerem, meglátogatom és szeretem a körülöttem levőket.
Viselni fogom a névtáblámat és misszionáriusi öltözéket hordok.	A felruházásom megáldott a templomi alsóruhával. Oly módon fogok öltözködni, ami tiszteletben tartja az alsóruhámat, és örömmel fogok újra hétköznapi viseletet hordani.
Minden héten részt veszek a misszionáriusi gyűléseken.	Lehetőségem van minden héten megújítani a szövetségeimet, amikor felkészülök az úrvacsorára és veszek belőle.
Mindenkivel beszélek és bizonyságot teszek, akivel csak kapcsolatba kerülök.	Szövetséget kötöttem, hogy igyekezni fogok olyanná lenni, mint a Szabadítóm. Azt az ígéretet kaptam, hogy amikor emlékszem Őrá és betartom a parancsolatait, akkor a Lelke mindig velem lesz. Igyekezni fogok mindenkit Isten gyermekeként kezelni, és követni fogom a Lelket, hogy tudjam, miként tudok segítséget és szolgálatot nyújtani nekik.
Nem randevúzom (és nem bonyolódok semmilyen romantikus kapcsolatba).	Dolgozhatok a templomi pecsételésre kitűzött célom megvalósításán azáltal, hogy olyanokkal randevúzom, akik osztoznak velem ezen a célon, másokkal pedig jelentőségteljes kapcsolatokat alakítok ki.
Nincs közösségi média, televízió, filmnézés, bulizás stb.	Jóravaló média segítségével tanulok, építek másokat és élvezem az életet.
Naponta két órán át tanulmányozom a szentírásokat.	Szeretem a Lelket és a szentírás-tanulmányozásomból fakadó tudást. Mindennap legalább 10 percet fogom tanulmányozni a szentírásokat.

A misszióm elképzelhetetlen módokon készített fel a szövetségeim szerinti életre. Most mindazt megteszem, ami a bizonyságom erősen tartásához szükséges. A misszió nem a célvonal vagy olyasvalami, amiről meg is feledkezünk a hazatérésünk után. A misszió a szövetségeket megtartó és Krisztus élethosszig való tanítványaként élt élet ugródeszkájaként szolgálhat. Fordíts időt arra, hogy megkérdezd magadtól, vajon igazán érted-e a szövetségeidet, azokra összpontosítasz-e és azok szerint élsz-e. Ezek a szövetségek Mennyei Atyához kötnek minket, erőt adnak nekünk a mennyből, és oly sok világosságot nyújtanak a mindennapi életünkben!