A megbocsátás ajándéka
Írta: Neil L. Andersen elder
a Tizenkét Apostol Kvórumából
A Szabadító tárt karokkal vár, hogy megbocsásson mindazoknak, akik igazán megbánják a bűneiket és Őhozzá jönnek.
Come unto Me [Jőjjetek én hozzám].
Készítette: Eva Koleva Timothy
A tartós boldogság és öröm a Mennyei Atyába és az Ő Fiába, Jézus Krisztusba vetett hitből származik. Mindaz, ami jó, gyönyörű és szent, Tőlük származik. Ebbe a bűnbocsánat is beletartozik, mely felfrissíti a lelkünket és megerősíti, hol is állunk Velük.
A halandóság előtti világunkban örvendeztünk annak a lehetőségnek, hogy a földre jöjjünk, halandó testet kapjunk és hasonlóbbá váljunk Mennyei Atyánkhoz (lásd Jób 38:4–7). Azonban tisztában voltunk azzal, hogy csalódást, betegséget, fájdalmat, igazságtalanságot, kísértést és bűnt is meg fogunk tapasztalni.
Az Atya megváltásterve számolt ezekkel a kihívásokkal, és felkérte az Ő Egyszülött Fiát, hogy legyen a mi Megváltónk és Szabadítónk. Jézus Krisztus egyedülálló módon jött a földre, hogy az igazlelkűsége által szétszakítsa a halál kötelékeit. Amikor az Ő követését és a bűnbánatot választjuk, akkor végtelen engesztelésén keresztül Ő eltörli az élet könyvéből a hibáinkat és a bűneinket.
Ima és hit
A bűnbánatunk – melyet a világ Szabadítójának megbocsátása követ – képezi az imáink és a mennyei otthonunkba való visszatérésre irányuló erőfeszítéseink alapját. Mindegyikünk számára, akik hiszünk Jézus Krisztusban, ötvöződnek a napi imáink, a Szabadító követésére irányuló erőfeszítéseink, valamint a rendszeres úrvacsoravétel – amikor is készséggel vesszük magunkra az Ő nevét – azon vágyunkkal, hogy hátrahagyjuk a világ vonzását és lépésről lépésre közelebb kerüljünk a Szabadítónkhoz.
Miként azt Neal A. Maxwell elder (1926–2004) a Tizenkét Apostol Kvórumából elmagyarázta: „Ha… a tanítványság útját választjuk, …előrelépünk abból, ami kezdetben puszta elismerése Jézusnak, Jézus csodálata, majd Jézus imádata, végül pedig Jézus példájának követése felé. E folyamat során, amikor igyekezünk hasonlóbbá válni Őhozzá, …bűnbánónak kell lennünk.”1
A bűnbánat egy folyamatos gondolattá, egy állandó erőfeszítéssé válik. Russell M. Nelson elnök ezt mondta:
„Nincs semmi, ami felszabadítóbb, nemesítőbb vagy létfontosságúbb lenne egyéni fejlődésünk szempontjából, mint a bűnbánatnak szentelt rendszeres, napi figyelem. […]
Tapasztaljátok meg, milyen megerősítő hatalommal bír a mindennapi bűnbánat: azaz, hogy minden egyes nappal egy kicsit jobban teljesítünk és jobbak vagyunk.”2
Imában áttekintjük a nap történéseit, azt kérdezve: Hol láttam az Úr kezét az életemben? Miként mutatkozott őszinteség és önzetlenség a cselekedeteimben? Mi többet tehettem volna? Milyen gondolatok és érzések felett kell uralkodnom? Miként követhettem volna jobban a Szabadító példáját? Miként lehettem volna kedvesebb, szeretetteljesebb, megbocsátóbb és irgalmasabb másokkal? Miben voltam kevesebb annál, mint amit Mennyei Atyám elvár tőlem?
Majd megállunk és figyelünk. A személyes imáink megnyitják a Mennyei Atyától származó személyes kinyilatkoztatás csatornáit.
Jézus Krisztusba vetett hittel nyíltan beismerjük Mennyei Atyánknak a hibáinkat, tévedéseinket és a másokkal szembeni meggondolatlan cselekedeteinket. Alázatosan kérjük bűneink bocsánatát, hallgatunk a Lélek csendes benyomásaira, és megígérjük Mennyei Atyánknak, hogy figyelmesebbek leszünk azon dolgok iránt, melyekben még fejlődhetünk. Megvalljuk a bűneinket és felhagyunk velük (lásd Tan és szövetségek 58:43). Helyrehozzuk, ami helyrehozható azok felé, akiket megbántottunk vagy megsértettünk. Ez lehet egy bocsánatkérés a házastárstól vagy egy gyermektől, üzenet egy barát vagy munkatárs számára, vagy annak elhatározása, hogy követünk egy eddig figyelmen kívül hagyott lelki benyomást.
Az úrvacsoravétel, valamint a gyakori templomlátogatás, amikor ez lehetséges, gyarapítják és erősítik a Jézus Krisztusba vetett hitünket, valamint azon vágyunkat, hogy kövessük Őt.
Készítette: Eva Koleva Timothy
„Jöjjetek hozzám”
Bámulatos, hogy a 3 Nefiben mennyiszer köti össze a feltámadott Szabadító, Jézus Krisztus, a „bűnbánat” szót a „jöjjetek hozzám” szavakkal.
„[Bánjátok meg] a bűneiteket, és megtört szívvel és töredelmes lélekkel jöjjetek hozzám” (3 Nefi 12:19; kiemelés hozzáadva).
„[B]ánjátok meg bűneiteket és tér[je]tek meg…
[H]a énhozzám jöttök, örök életetek lesz. Íme, ki van nyújtva felétek irgalmas karom, és aki jön, azt befogadom; és áldottak azok, akik hozzám jönnek” (3 Nefi 9:13–14; kiemelés hozzáadva).
„Aki tehát bűnbánatot tart, és úgy jön hozzám, mint egy kisgyermek, azt befogadom… Tartsatok hát bűnbánatot, és jöjjetek hozzám ti földnek szélei, és legyetek megszabadítva” (3 Nefi 9:22; kiemelés hozzáadva).
Jézus azokról is szólt, akik a saját választásuk vagy a körülmények alakulása miatt már nem járnak a hódolat helyeire. Ezt mondta: „…továbbra is szolgáljatok az ilyeneknek; mivel nem tudjátok, talán majd visszajönnek és bűnbánatot tartanak, és szívük minden szándékával hozzám jönnek, és én meg fogom gyógyítani őket” (3 Nefi 18:32; kiemelés hozzáadva).
Nelson elnök kijelentette: „Jézus Krisztus… tárt karokkal vár, azzal a reménnyel és hajlandósággal, hogy meggyógyítson, megbocsásson, megtisztítson, megerősítsen és megszenteljen minket”3.
Mi pedig, természetesen, minden tőlünk telhetőt meg akarunk majd tenni. A sajnálatunk, azon elhatározásunk, hogy megváltozunk, a megtört szívünk, alázatos lelkünk és Isten szerint való szomorúságunk mind létfontosságú. Arra vágyunk majd, hogy megváltoztassuk a viselkedésünket, és kárpótoljuk azokat, akiket megbántottunk.
Készítette: Eva Koleva Timothy
A megbocsátás egy ajándék
Nem szabad azonban elfelejtkeznünk arról, hogy a megbocsátás isteni ajándékát nem lehet kiérdemelni, csak befogadni. Igen, engedelmeskedni kell a parancsolatoknak és be kell tartani a szertartásokat a megbocsátás elnyeréséhez, azonban a személyes erőfeszítés, függetlenül annak nagyságától, eltörpül a megváltás ára mellett. Sőt, össze sem lehet hasonlítani a kettőt.
A megbocsátás egy ajándék, és a világ Megváltója és Szabadítója, Jézus Krisztus az Egyetlen, aki képes ezt az ajándékot nyújtani (lásd Rómabeliek 5:1–12, valamint kiváltképp a 15–18. versek; lásd még Rómabeliek 6:23; 2 Korinthusbeliek 9:15; Efézusbeliek 2:8). Ő készségesen felkínálja felbecsülhetetlen ajándékát mindazoknak, akik Őhozzá fordulnak és elfogadják azt (lásd Tan és szövetségek 88:33).
Miként azt Nelson elnök mondta: „A Szabadító engesztelése képes minden lelket megváltani a személyes vétkei büntetésétől, azon feltételek szerint, melyeket Ő szabott meg”4.
Élvezzük az utazást! Mennyei Atyánk az igazság e szavait adta nekünk: „Ha bűnbánatot tartotok és nem keményítitek meg a szíveteket, akkor Egyszülött Fiam által irgalmas leszek hozzátok; …Egyszülött Fiam által jogot formál[tok] majd az irgalomra, így megbocsáttatnak a bűnei[tek]; és [be fogtok menni] az én nyugalmamba” (Alma 12:33–34).
Az Úr egyik apostolaként megígérem nektek, hogy az Atya e szavai igazak. Amikor az életetek szerves részéve teszitek őket, a Szabadító mindörökké alakítani fogja az előttetek álló isteni rendeltetéseteket.