„Biztosította számunkra az eszközöket”. Liahóna, 2024. febr.
Jöjj, kövess engem!
1 Nefi 16 – 2 Nefi 10
„Biztosította számunkra az eszközöket”
Lehi and the Liahona [Lehi és a Liahóna]. Készítette: Ronald L. Bergen
Nefi és családja nehéz próbatételeken ment keresztül, miközben elhagyták Jeruzsálemet és a megígért földet keresték. Hozzánk hasonlóan az Úr őket sem mindig kímélte meg attól, hogy próbatételeket kelljen elviselniük. Ám – szintén hozzánk hasonlóan – amikor valóban eljött a szükség ideje, Mennyei Atya ott volt, hogy gondoskodjon róluk.
Amikor Nefi és a fivérei többször is sikertelenül próbálták megszerezni a rézlemezeket, kifogytak minden más lehetőségből, és isteni beavatkozásra volt szükségük, akkor Nefit „a Lélek vezet[te]” (1 Nefi 4:6), és ő megszerezte a lemezeket.
Amikor a családjuknak beljebb kellett mennie a vadonba, de nem tudták, hogy merre induljanak, az Úr iránytűről gondoskodott (lásd 1 Nefi 16:10).
Amikor Nefi íja tönkrement, és emiatt egy időre éhen maradtak, Nefi saját maga készített íjat és nyílvesszőket, majd pedig iránymutatást kapott az Úrtól, hogy megtudja, hol talál táplálékot (lásd 1 Nefi 16:18–24).
Amikor a tengerhez értek, az Úr megmutatta Nefinek, hogyan építsen hajót (lásd 1 Nefi 17:8).
Lámán és Lemuel helytelenül arra használták az önrendelkezésüket, hogy megverjék Nefit és Samot (lásd 1 Nefi 3:28); amikor azonban már Nefi életének az elvételére törekedtek, az Úr figyelmeztette Nefit – mivel az élete küldetése még nem volt bevégezve –, hogy menjen el a vadonba. Amikor eljött a szükség ideje, Nefi és a családja megmenekült. (Lásd 2 Nefi 5:4–5.)
Attól az időtől fogva, hogy Nefi elhagyta Jeruzsálemet, egészen addig, amíg ott kellett hagynia Lámánt és Lemuelt, nagy távolságokat utazott, rúddal ütlegelték, nyers húst ettek, egy hajón három napra kikötözték, és elszenvedte apja, valamint apósa elvesztését. Hozzánk hasonlóan az igazlelkűsége őt sem mentesítette a szenvedéstől. Hozzánk hasonlóan neki is el kellett viselnie a halandóság próbatételeit. Amikor azonban Nefinek szüksége volt az Úrra – amikor eljöttek a valódi szükség pillanatai –, az Úr mindig ott volt.
Nehézségeket kell elviselnünk. Néha a körülményeink vagy a döntéseink miatt, néha pedig mások kezétől. Bánattal, szenvedéssel, sőt, halállal szembesülünk. Ám ha Nefihez hasonlóan mi is hallgatunk a Szentlélekre és bízunk Benne, akkor Mennyei Atya az Ő akarata és időzítése szerint gondoskodni fog arról, amire igazán szükségünk van.