Utolsó napi szentek történetei

A Szentlélek édes suttogásai

Írta: Barry Wells, USA, Arkansas

Amíg fel nem ismertem a Lélek gyümölcseit, meg voltam győződve arról, hogy az Úr egyháza nincs jelen a földön.

férj és feleség együtt imádkozik

Illusztrálta: Michael J. Bingham

A feleségemmel, Rubyval nem Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza tagjaiként nőttünk fel. Fiatalon azonban Ruby számos különböző egyházzal és tanítással találkozott. Következetes és szorgalmas ima által kiválasztotta azokat a tanításokat, melyekről úgy érezte, hogy igazak, és amelyek alapján aztán a különböző keresztény egyházak tanításaiból felállított egy hitrendszert. Jómagam egyetlen egyházban nevelkedtem, és keveset tudtam a többiről.

Miután összeházasodtunk, együtt jártunk istentiszteletre, de én elkezdtem megkérdőjelezni a hitet, amelyben felnőttem, és kérdéseket tettem fel a feleségemnek a tant illetően. Bölcsen és egyszerűen így felelt: „Végigolvastad már valaha a Bibliát?”

Nem olvastam. Így hát együtt végigolvastuk az egészet. Olvasás közben leírtam azokat a kérdéseket, amelyek megválaszolatlanok maradtak. Elkezdtünk keresni egy olyan egyházat, amely mindent tanít abból, amit felfedeztünk. A következő két évben sok egyházhoz ellátogattunk, anyagokat kértünk, filozófiáról és vallásról olvastunk, és imádkoztunk. Meggyőződésemmé vált, hogy az Úr egyháza nincs jelen a földön.

Híján voltunk a bölcsességnek, és mennyei segítségre volt szükségünk (lásd Joseph Smith története 1:11–13). Így hát őszintén imádkoztunk együtt, arra kérve Istent, hogy mutassa meg nekünk az utat. Nem sokkal az imánk után megjelentek az ajtóban az egyház misszionáriusai. Ruby azonnal érezte az általuk tanítottak igazságát. A tanításaik megpendítettek benne valamit, és összecsengtek azokkal a válaszokkal, amelyeket évekkel korábban, a fiatalon elmondott imáira kapott. A misszionáriusok megválaszolták az én összes kérdésemet is, de azért biztosra akartam menni. Olvastam a Mormon könyvét, a Tan és szövetségeket és más egyházi könyveket is.

Ezenkívül hetente jártunk istentiszteletre, és az evangéliumi tanítások szerint éltünk. Végül felismertem Isten Lelkének a gyümölcseit az életemben (lásd Galátziabeliek 5:22), és erős bizonyságot kaptam. Megkeresztelkedtünk, megkaptuk a Szentlélek ajándékát, és később egymáshoz pecsételtek minket a templomban.

Soha nem bántuk meg, hogy csatlakoztunk az egyházhoz. Ez megőrizte a házasságunk szilárdságát a nehéz időkben, és a hat gyermekünk továbbviszi annak a hagyatékát, hogy közel legyünk Isten Lelkéhez.

Azoknak, akik arra törekednek, hogy bizonyságot nyerjenek a Mormon könyvéről vagy Jézus Krisztus visszaállított egyházáról, azt mondanám: Továbbra is imádkozzatok, továbbra is olvassatok, és továbbra is füleljetek a Szentlélek édes suttogásaira.