13. lecke

Jézus Krisztus elhívott tizenkét apostolt

Bevezetés

Halandó szolgálata során a Szabadító elhívott, elrendelt és megbízással látott el tizenkét apostolt. Papsági kulcsokat ruházott rájuk, és ők tanúságot nyertek az Ő isteni mivoltáról. A Szabadító irányítása alatt az apostolok segítettek az egyház munkájának irányításában, és felkészültek arra az időre, amikor Jézus többé nem lesz jelen a földön. Ez a lecke a Szabadító papsági felhatalmazását vizsgálja, illetve azt, hogy miként készítette fel az apostolokat az egyház vezetésére.

Háttérolvasmányok

Boyd K. Packer: A Tizenkettek. Liahóna, 2008. máj. 83–87.
Edward J. Brandt, “And He Gave Some, Apostles,” Liahona, Sept. 2001, 32–39.

Javaslatok a tanításhoz

Máté 10:1–8; 16:15–19; 17:1–8; János 15:16

Jézus Krisztus papsági kulcsokat ruházott az apostolaira

Kezdd az órát a következő kérdésekkel:

Hogyan lehet felismerni azokat az embereket, akiknek felhatalmazás adatott a vezetésre a közösségünkben?
Hogyan ismerhette fel Jézus Krisztus felhatalmazását valaki, aki Vele egy időben élt? (A válaszok között szerepelhet a hatalma, a csodatételei és a tanításai.)

Kérd meg az osztályt, hogy gondolják át ezt a kérdést: „Hogyan, mikor és kitől kapta meg a Szabadító a melkisédeki papságot?” Azután oszd meg a következő kijelentéseket B. H. Roberts eldertől (1857–1933) a Hetvenektől, illetve Bruce R. McConkie eldertől (1915–1985) a Tizenkét Apostol Kvórumából:

„Ez a rész [a T&Sz 107:2–4] világosan feltárja azt a tényt, hogy a melkisédeki papság már a nagyszerű főpap, Melkisédek előtt is létezett, ám másik néven volt ismeretes, nevezetesen – »Isten Fiának rendje szerinti szent papságnak« hívták. Ez azt jelenti, hogy a papság ugyanazon fajtája volt, a papság ugyanazon rendje, amelyet Isten Fia viselt. De ez Melkisédek napjai előtt volt, még Ábrahám előtt, ennélfogva pedig több száz esztendővel azelőtt, hogy Krisztus megszületett a világra. […] Jézus tehát a ma melkisédeki papságnak nevezett papságot viselte, mielőtt megjelent ezen a földön, sőt, kétségkívül már azelőtt is, hogy maga a világ megalkotásra került volna, …azt azonban, hogy »hogyan, mikor és kitől« kapta, senki sem tudja, esetleg csak az utolsó tekintetében, tudniillik hogy »kitől«. Természetesen Istentől kellett megkapnia” (B. H. Roberts, Improvement Era, May, 1908, 557).

„Halandó szolgálatát illetően azonban Krisztus… megkapta a melkisédeki papságot itt a földön, azon belül pedig elrendelték a főpapi hivatalba, így mutatva példát másoknak is, és így szolgálván mindenben a szabadítás Mintaképeként” (Bruce R. McConkie, Doctrinal New Testament Commentary, vol. 3 [1973], 157).

Tedd ki vagy írd fel a táblára az alábbi kérdéseket, és kérd meg a tanulókat, hogy keressék meg a válaszokat ezekben a szentírásokban: Máté 10:1–8 és János 15:16:

Milyen felhatalmazást ruházott rá Jézus Krisztus az apostolaira?
Minek a megtételét tette számukra lehetővé ez a felhatalmazás?

Elegendő idő eltelte után kérd meg a tanulókat, hogy keressenek egy párt maguknak az osztályban, akivel megbeszélhetik, amit találtak. Azután kérd meg néhányukat, hogy osszák meg válaszukat az osztállyal. Segíts a tanulóknak meglátni, hogy Jézus papsági felhatalmazást adott apostolainak, amely lehetővé tette számukra ugyanazon dolgok megtételét, amelyeket látták Őt megcselekedni.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Máté 16:15–19-et. Kérdezd meg:

Hogyan ismerte fel Péter Jézus felhatalmazását? (Kinyilatkoztatás által; a mai tanítványok ugyanezen a módon ismerik fel az Úr felhatalmazását.)
Mit ígért Jézus, mit fog adni Péternek?

Néhány tanuló egymást váltva olvassa fel a Máté 17:1–8-at, azután kérdezd meg:

Miért jelent meg Mózes és Illés Péternek, Jakabnak és Jánosnak?

Hogy segíts a tanulóknak megválaszolni ezt a kérdést, tedd ki a következő kijelentéseket Joseph Smith prófétától (1805–1844) és Joseph F. Smith elnöktől (1838–1918):

„A Szabadító, Mózes és Éliás [Illés] adták át a kulcsokat Péternek, Jakabnak és Jánosnak a hegyen, amikor előtte átváltoztak” (Az egyház elnökeinek tanításai: Joseph Smith [2007]. 108.).

„Általánosságban a papság a férfinak adott felhatalmazás arra, hogy Isten helyett cselekedjen. Minden férfira, aki felszenteltetett a papság bármely fokára, ráruházták ezt a hatalmat.

Fontos, hogy minden tettre, amit e felhatalmazással visznek végbe, a megfelelő időben, helyen, a megfelelő módon és megfelelő rendben kerüljön sor. E munkát irányító hatalom alkotja a papság kulcsait” (Az egyház elnökeinek tanításai: Joseph F. Smith [1999]. 141.).

Mutass rá, hogy a Tan és a szövetségek 110-ből megtudjuk, hogy Mózes és Illés Joseph Smith prófétának és Oliver Cowderynek is megjelent a Kirtland templomban, hogy papsági kulcsokat ruházzanak rájuk. Ez a Tan és a szövetségekben lévő beszámoló segít megértenünk, mi történt a Színeváltozás hegyén. Javasolhatod, hogy a tanulók keresztutalásként írják be a Tan és a szövetségek 110:13–16-ot a Máté 17:1–8 mellé a margóra.

Tedd fel az alábbi ellenőrző kérdéseket:

Miért lehet fontos, hogy Jézus apostolai rendelkezzenek papsági kulcsokkal? (A tanulók másképp fogalmazhatnak, de fejezzék ki a következő igazságot: Jézus papsági kulcsokat ruházott az apostolaira, hogy meglegyen a felhatalmazásuk az egyház irányítására mind a halála előtt, mind pedig azután. Kihangsúlyozhatod, hogy örökkévaló szemszögből a kulcsok létfontosságúak ahhoz, hogy rend legyen és maradjon az Úr egyházában, így segítve véghezvinni az ember halhatatlanságát és örök életét.)
Hogyan segített Péternek, Jakabnak és Jánosnak a Színeváltozás hegyén átélt élménye felkészülni az egyház vezetésére a Szabadító halálát követően?

Elmondhatod, hogy a Máté 18:18–19-ből megtudjuk, hogy Jézus minden apostolának adattak papsági kulcsok.

Máté 18:21–22; 26:51–56; Márk 4:35–41; 5:25–43; 9:25–29; Lukács 9:51–56; 24:44–48; János 13:4–17; 21:15–17

Jézus Krisztus felkészítette apostolait az egyház vezetésére

Írd fel a táblára a következő kijelentést:

Halála előtt Jézus Krisztus felkészítette apostolait az egyház vezetésére.

Ezután kérdezd meg:

Mit kellett Jézus apostolainak megtanulniuk, hogy vezetni tudják az egyházat?

Másolj fel a táblára néhányat vagy akár az összeset az alábbi szentírásutalások közül:

Add feladatul a tanulóknak, hogy párokban dolgozva tanulmányozzanak egyet vagy kettőt e szentírásrészek közül, és keressék meg, vajon milyen tantételeket tanulhattak az apostolok a Szabadítóval szerzett élményeikből. Azután kérd meg őket, hogy osszák meg az osztállyal, amit megbeszéltek. Válaszaikat fel is írhatod a táblára, majd tegyél fel az alábbiakhoz hasonló ellenőrző kérdéseket:

Miért lehetett fontos, hogy az apostolok elsajátítsák ezeket a tantételeket?
Mit gondoltok, hogyan készítette fel napjaink apostolait a Szabadító a szolgálatra?
Hogyan segít megbíznotok az apostoloktól jövő tanácsban az a tudat, hogy Jézus Krisztus irányítja őket?

Apostolok cselekedetei 1:8, 21–22; Tan és a Szövetségek 107:23

Napjaink apostolai igaz tanúságot tesznek Jézus Krisztusról

Mondd el a tanulóknak, hogy az Apostolok cselekedetei 1-ben olvashatunk arról, amikor az apostolok a Szabadító feltámadása után kiválasztották Júdás Iskariótes utódját. A tanulók olvassák el az Apostolok cselekedetei 1:21–22-t, és keressék meg, milyen követelménynek kellett megfelelnie az új apostolnak.

Milyen követelményeket támasztottak az új apostol elé? („Velü[k] együtt járt” és „[a Szabadító] feltámadásának bizonysága” volt.)
A 22. vers szerint mire lett elrendelve az új apostol? (Megkérheted a tanulókat az Apostolok cselekedetei 1:8 elolvasására, hogy megmutasd, hogy ezt a megbízást Jézus minden apostolának megadta.)

A tanulók nézzék át a következő részeket, és figyeljék meg, mi a közös bennük: Apostolok cselekedetei 2:22–24, 32; Apostolok cselekedetei 3:12–16; Apostolok cselekedetei 4:31–33; és Apostolok cselekedetei 5:29–32. Elegendő idő eltelte után beszéljék meg, mit találtak. (Győződj meg arról, hogy a tanulók értik: az apostolok eleget tettek a megbízásuknak, hogy tegyenek tanúbizonyságot Jézus Krisztusról.)

Kérd meg a tanulókat, gondolják át, mennyiben tükrözi a mai apostolok megbízása az első apostolokét. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és a szövetségek 107:23-at, azután kérdezd meg az osztálytól:

Milyen tant tanít ez a vers? (A tanulók ismerjék fel, hogy az apostoloknak az a megbízás adatik, hogy Krisztus nevének különleges tanúi legyenek az egész világon.)
Hogyan láttátok már a mai apostolokat eleget tenni ennek a felelősségnek?

Az egyik tanuló olvassa fel a következő idézetet Boyd K. Packer elnöktől a Tizenkét Apostol Kvórumából:

„Azután, hogy oly sok éven át éltem, tanítottam és szolgáltam, azután, hogy több millió kilométert utaztam a világ körül, mindezzel az élettapasztalattal, van egyetlen nagy igazság, amelyet megosztanék. Ez pedig a bizonyságom a Szabadító Jézus Krisztusról. […]

Tanúságomat teszem arról, hogy a Szabadító él. Ismerem az Urat. Az Ő tanúja vagyok. Ismerem hatalmas áldozatát és örök szeretetét Mennyei Atyánk minden gyermeke iránt. Különleges tanúságomat teszem teljes alázattal, egyúttal tökéletes bizonyossággal” (A bizonyság. Liahóna, 2014. máj. 97.).

Milyen körülmények közepette éreztétek már egy apostol Jézus Krisztusról való bizonyságának erejét, és az milyen hatással volt a saját bizonyságotokra?
Hogyan tudhatjátok, hogy igaz az a tanúbizonyság, amelyet a mai apostolok tesznek Jézus Krisztusról? (A tanulók fogalmazzák meg a következő igazságot: A Szentlélek által tudhatom, hogy igaz a tanúbizonyság, amelyet az élő apostolok Jézus Krisztusról tesznek.)

Tűzd ki feladatul a tanulók elé, hogy válasszák ki egy mai apostol Krisztusról szóló bizonyságát, és imádságos lélekkel gondoljanak valakire, akivel megoszthatják azt. Biztasd őket arra, hogy tegyék személyes bizonyságukat arról, hogy az apostol üzenete igaz.

Tanulói olvasmányok

Máté 10:1–8; 16:15–19; 17:1–8; Apostolok cselekedetei 1:21–22; 2:22–24, 32; 3:12–16; 4:31–33; 5:29–32; Tan és a szövetségek 107:23.
Boyd K. Packer: A Tizenkettek. Liahóna, 2008. máj. 83–87.