Ifjúsági és Felsőfokú Hitoktatás
2. lecke: Jézus Krisztus az egész emberi történelem középpontjában áll

2. lecke

Jézus Krisztus az egész emberi történelem középpontjában áll

Bevezetés

Bizonyságot téve Jézus Krisztus létfontosságú szerepéről Mennyei Atyánk tervében, napjaink prófétái kijelentették: „Ünnepélyesen bizonyságunkat tesszük arról, hogy élete, amely az egész emberi történelem középpontjában áll, nem Betlehemben kezdődött, és nem a Kálvárián ért véget” (Az élő Krisztus: Az apostolok bizonysága. Liahóna, 2000. ápr. 2.). Ez a lecke segíteni fog a tanulóknak jobban megérteni, hogy Mennyei Atyánk a halandóság előtti világban alkotta meg szabadítás tervét, és ott rendelte el előre Jehovát, a halandóság előtti Jézus Krisztust, hogy központi szerepet játsszon e tervben. A tanulókat arra ösztönözzük majd, hogy tegyék Jézus Krisztust halandó életük középpontjává.

Háttérolvasmányok

Javaslatok a tanításhoz

Alma 12:22–34

A Szabadító központi helyen áll Isten tervében

Tedd ki a következő idézetet Alexander B. Morrison eldertől a Hetvenektől, és kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel. Kérd meg az osztályt, hogy kövessék az olvasottakat, és határozzák meg, mit tárt gyermekei elé Mennyei Atyánk a halandóság előtti világban:

Elder Alexander B. Morrison

„Réges-rég, mielőtt létrejött volna a föld, amelyen ma élünk, Isten, a mi Atyánk, …alkotott egy tervet. …ez a terv tökéletes módot adott Isten minden gyermeke számára a halhatatlanság és az örök élet elnyerésére” (“Life—the Gift Each Is Given,” Ensign, Dec. 1998, 15–16).

  • Mit mondott Morrison elder, milyen áldásokat kaphatunk végül Isten tervének részeként? (Magyarázd el, hogy a halhatatlanság a feltámadott létre utal, vagyis hogy soha többé nem halunk meg fizikailag, az örök élet pedig az olyan életre utal, amilyet Isten él.)

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban az Alma 12:25-öt, és keressék meg, miként utalt Alma Isten tervére, illetve hogy mit mondott, mikor készült a terv. Kérd meg őket, hogy mondják el, mit találtak. (Alma azt tanította, hogy Isten „megváltás terve… a világ megalapítása óta el van készítve”. Miután a tanulók válaszoltak, rámutathatsz, hogy Isten tervét a következő megnevezésekkel is szokták illetni: „a nagy Teremtő irgalmas terve” [2 Nefi 9:6]; „a szabadulás terve” [Alma 24:14]; „az Örökkévaló Isten nagy terve” [Alma 34:9]; „a boldogság nagyszerű terve” [Alma 42:8]; illetve az „örök szövetség” [T&Sz 22:1; 45:9; 66:2].)

Azután kérd meg a tanulókat, hogy párokat alkotva tanulmányozzák az Alma 12:22–32-t, és keressék meg, vajon miért nevezik Isten tervét a megváltás tervének. Elegendő idő eltelte után kérj meg néhány tanulót, hogy osszák meg az osztállyal, mit találtak. Segíts a tanulóknak mélyebben megérteni e verseket a következő kérdések megbeszélésével:

  • Alma tanításai szerint milyen nehéz helyzetben lennénk mindörökre a megváltás terve nélkül? (A megváltás terve nélkül nem létezhetne a halottak feltámadása, sem a bűntől való megváltás, így az ember örökre elveszett és bukott lenne, a fizikai és lelki halál állapotában [lásd még 2 Nefi 9:6–13].)

  • Miért volt létfontosságú, hogy módot adjanak számunkra ezeknek az állapotoknak a legyőzésére?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az Alma 12:33–34-et. Kérd meg az osztályt, hogy kövessék az olvasottakat, és keressék meg, mit biztosított Isten, hogy megváltsa a gyermekeit. Az alábbi kérdéssel segíts a tanulóknak megfogalmazni egy ebben a versben tanított tant vagy tantételt:

  • Hogyan foglalnátok össze, mit tesz Jézus elérhetővé számunkra Isten tervében? (A válaszok között szerepeljenek a következők: Ha bűnbánatot tartunk és nem keményítjük meg a szívünket, akkor Isten Egyszülött Fia révén irgalmat és bűnbocsánatot kaphatunk. Egyedül Jézus Krisztus által kaphatunk bűnbocsánatot, és léphetünk be Mennyei Atyánk jelenlétébe.)

Tedd bizonyságodat arról, hogy Jézus Krisztus központi szerepet tölt be Isten tervében, valamint hogy az Ő engesztelése által módot kapunk a halhatatlanság és az örök élet elnyerésére.

Ábrahám 3:24–27; 1 Péter 1:19–20

Jézus Krisztus előre elrendeltetett, hogy a Szabadítónk legyen

Kérd fel a tanulókat, hogy nézzék át az Ábrahám 3:24–27-et és az 1 Péter 1:19–20-at, és keressék meg, mit tanítanak ezek a részek a Szabadító szerepéről Isten tervében. Azután tedd fel a következő kérdéseket. (Megjegyzés: Az efféle kérdésekkel segíthetsz a tanulóknak megtanulni, hogyan vizsgálják meg a szentírásrészeket és miként határozzák meg a bennük tanított tanokat.)

  • Mit jelentenek az „első állapot” és „második állapot” kifejezések az Ábrahám 3:26-ban? (Az „első állapot” a halandóság előtti létre utal, a „második állapot” pedig a halandó életre.)

  • Ki az a három egyén, akit az Ábrahám 3:27 említ, és mit tettek? (Mennyei Atyánk, Jézus Krisztus és Sátán. Hangsúlyozd ki, hogy a halandóság előtti világban Mennyei Atyánk előre elrendelte Elsőszülött Fiát, Jézus Krisztust, hogy tervének központi alakja legyen.)

Győződj meg arról, hogy a tanulók értik: Jézus a halandóság előtti világban Jehova néven volt ismert. Ezután kérdezd meg:

  • Amikor Jehova azt mondta az Atyának: „Itt vagyok, küldj engem”, minek a megtételére kötelezte el magát a halandóságban? (Arra, hogy tanítani fogja evangéliumát, megalapítja egyházát, szenved és meghal a bűneinkért, majd pedig feltámad a halálból.)

  • Milyen jövőbeli lehetőségeket tárt fel előttünk az, hogy Mennyei Atyánk Jehovát választotta a Megváltónknak?

Kérd meg a tanulókat, hogy tanulmányozzák a Mózes 4:2-t, és keressenek további fontos igazságokat azzal kapcsolatban, hogy Mennyei Atyánk Jehovát választotta a Szabadítónknak és Megváltónknak. Miközben a tanulók elmondják, mit találtak, győződj meg arról, hogy megfogalmazzák a következő igazságokat: Jehova a kezdettől fogva ki volt választva. Az egyik oka Jehova kiválasztásának az volt, hogy arra törekedett, hogy megcselekedje az Atya akaratát és minden dicsőséget az Atyának adjon. Ezen igazságok további kihangsúlyozásához tedd ki és olvasd fel a következő kijelentést Jeffrey R. Holland eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából:

Elder Jeffrey R. Holland

„…nyilvánvalóan [Jézus Krisztus] volt az egyetlen, aki hajlandó volt arra és elég alázatos ahhoz, hogy a halandó élet előtti tanácsban előre elrendeljék [a végtelen engesztelés véghezvitelére]” (Jézus Krisztus engesztelése. Liahóna, 2008. márc. 35.).

Kérd meg a tanulókat, hogy képzeljék el, milyen lehetett jelen lenni, amikor Mennyei Atyánk elmondta összes gyermekének, hogy Elsőszülött Fia, Jehova lesz a mi Szabadítónk. Azután tedd ki a következő kijelentést Joseph Smith prófétától (1805–1844), és kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel:

Prophet Joseph Smith

„A menny első összejövetelénél mindannyian jelen voltunk, és láttuk, ahogy kiválasztják és kijelölik a Szabadítót, és ahogy elkészítik a szabadulás tervét, [mi pedig jóváhagytuk azt]” (Az egyház elnökeinek tanításai: Joseph Smith [2007]. 217.).

  • Szerintetek mit tudtatok Jehováról, ami arra indíthatott benneteket, hogy támogassátok elhívását és kijelölését Szabadítónkként és Megváltónkként?

Tedd ki a következő kijelentést Neal A. Maxwell eldertől (1926–2004) a Tizenkét Apostol Kvórumából, azután adj pár percet a tanulóknak, hogy leírják gondolataikat és érzéseiket a Szabadítóról, miközben elgondolkodnak a Maxwell elder által tanított isteni igazságról:

Elder Neal A. Maxwell

„Soha senki nem ajánlott fel oly sokat oly sokaknak, oly kevés szóval, mint amikor Jézus így szólt: »Itt vagyok, küldj engem.« (Ábr. 3:27)” (“Jesus of Nazareth, Savior and King,” Ensign, May 1976, 26).

Ha gondolod, megkérhetsz néhány tanulót, hogy ossza meg az osztállyal, amit írt.

A Szabadítót helyezni halandó életünk középpontjába

Utalj vissza a tanulóknak Ábrahám 3:25-re, melyből megtudjuk, hogy Mennyei Atyánk a próbatétel idejének szánta a halandóságot, hogy meglássa, vajon engedelmeskedünk-e a parancsolatainak. Tedd ki a következő idézetet Robert D. Hales eldertől, a Tizenkét Apostol Kvóruma tagjától. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az idézetet, miközben az osztály megkeresi benne, milyen döntést kell meghoznunk halandó próbatételünk részeként:

Elder Robert D. Hales

„…gondoljatok csak bele: halandóság előtti állapotunkban úgy döntöttünk, hogy a Szabadítót, Jézus Krisztust követjük. És mivel ezt tettük, a földre jöhettünk. Tanúbizonyságot teszek arról, hogy ha most, míg itt vagyunk a földön, ugyanúgy meghozzuk a Szabadító követésére irányuló döntést, akkor az örökkévalóságban még nagyobb áldást fogunk kapni. Egy azonban biztos: továbbra is a Szabadító követését kell választanunk. Az örökkévalóság forog kockán, és az önrendelkezésünk bölcs használata, valamint a cselekedeteink létfontosságúak ahhoz, hogy örök életet nyerjünk” (Önrendelkezés: létfontosságú az élet tervében. Liahóna, 2010. nov. 25.).

Tedd fel a következő kérdéseket, hogy segíts a tanulóknak meghatározni és megérteni egy tantételt vagy igazságot, melyet Hales elder tanított:

  • Mit tanultok Hales elder kijelentéséből az ebben az életben hozott döntéseinkről? (A tanulók válaszai után tedd bizonyságodat arról, hogy ha azt választjuk, hogy a Szabadítót helyezzük életünk középpontjába, míg itt vagyunk a földön, akkor nagyobb áldásokat fogunk kapni az örökkévalóságban.)

  • Mit gondoltok, mit értett Hales elder „az örökkévalóság forog kockán” kifejezés alatt?

  • Milyen hozzáállás és cselekedetek jelzik azt, ha valaki Jézus Krisztus követését választja? (Írd fel a tanulók válaszait a táblára.)

Mondd el, hogy legtöbbünk számára könnyű a Szabadítóra összpontosítani vasárnaponként. De hogyan tehetjük életünk szervesebb részévé Őt az egész hét folyamán? Adj időt a tanulóknak annak átgondolására, hogy mit tettek a mai napon azért, hogy a Szabadítóra összpontosítsanak. Kérd meg őket, hogy írjanak le valamit, amit megtehetnek ma, hogy a Szabadítót még teljesebb mértékben életük középpontjába állítsák. Biztasd őket, hogy magukban kötelezzék el magukat Mennyei Atyjuknak, hogy ezt meg fogják tenni.

A lecke zárásaként tegyél bizonyságot a ma tanított igazságokról.

Tanulói olvasmányok