Szövetségek
Russell M. Nelson
a Tizenkét Apostol Kvórumából
Ha felismerjük, hogy a szövetség gyermekei vagyunk, akkor tudjuk, kik vagyunk és mit vár tőlünk Isten.
Egy héttel azután, hogy nemrég létrehoztam az első cöveket Moszkvában1, kerületi konferencián vettem részt Szentpéterváron. Miközben arról beszéltem, milyen hálás vagyok azokért a korai misszionáriusokért és helyi vezetőkért, akik Oroszországban megerősítették az egyházat, megemlítettem Vjacseszlav Efimov nevét. Ő volt az első orosz megtért, akiből misszióelnök lett. Feleségével együtt csodálatos munkát végeztek ebben a feladatkörben. Nagy bánatunkra nem sokkal missziójuk után Efimov elnök hirtelen elhunyt.2 Még csak 52 éves volt.
Miközben erről a pionír házaspárról beszéltem, késztetést éreztem arra, hogy megkérdezzem az egybegyűlteket, vajon jelen van-e Efimov nőtestvér. A terem végében felállt egy asszony. Megkértem, hogy jöjjön ki a mikrofonhoz. Bizony, Galina Efimov nőtestvér volt az. Meggyőződéssel szólt és erős tanúbizonyságot tett az Úrról, az Ő evangéliumáról, valamint visszaállított egyházáról. Férjével egymáshoz pecsételték őket a szent templomban. Elmondta, hogy ennek köszönhetően örökre egyek lesznek. Még mindig misszionárius társak, csak ő a fátyolnak ezen az oldalán, férje pedig a másik oldalon.3 Örömkönnyek közepette köszönetet mondott Istennek a szent templomi szövetségekért. Én is könnyeztem, teljes mértékben felismerve azt, hogy az örök egység, amelyet ez a hű pár példáz, szent szövetségek megkötésének, betartásának és megbecsülésének az eredménye.
A szent szövetség a kinyilatkoztatott vallás egyik legfontosabb eleme. A jog nyelvén a szövetség általában két vagy több fél közötti megegyezést jelent. Vallási szövegkörnyezetben azonban a szövetség sokkal jelentősebb ennél. Istennek tett és Tőle kapott szent ígéret. A feltételeket Ő szabja meg. Mindenki eldöntheti, hogy elfogadja-e ezeket. Ha valaki elfogadja a szövetség feltételeit és engedelmeskedik Isten törvényeinek, akkor megkapja a szövetséghez tartozó áldásokat. Tudjuk, hogy „amikor bármilyen áldásban részesülünk Istentől, az ama törvény iránti engedelmesség által történik, amelyen az áldás alapszik”4.
Isten mindig is kötött szövetségeket a gyermekeivel.5 Szövetségei a szabadulás tervének egészét átszövik, ezért részét képezik evangéliuma teljességének.6 Például Isten megígérte, hogy Szabadítót küld a gyermekeinek,7 viszonzásul azt kérve tőlük, hogy engedelmeskedjenek a törvényeinek.8
A Bibliában olyan férfiakról és nőkről olvasunk az Óvilágból, akik a szövetség gyermekeinek neveztettek. Milyen szövetségé? Azon szövetségé, „melyet Isten szerzett [az ő atyáikkal], mondván Ábrahámnak: És a te magodban megáldatnak a földnek nemzetségei mindnyájan”9.
A Mormon könyvében olyan emberekről olvashatunk az Újvilágból, akik szintén a szövetség gyermekeinek neveztettek.10 A feltámadt Úr azt mondta nekik: „[Í]me, ti vagytok a próféták gyermekei; és Izráel házából valók vagytok; és azon szövetségből valók, melyeket atyáitokkal kötött az Atya, így szólván Ábrahámhoz: És a te magodban áldatik meg a föld minden nemzetsége.”11
A Szabadító elmagyarázta, miért fontos a szövetség gyermekeinek neveztetni. Ezt mondta: „Az Atya először is feltámasztott nektek, és elküldött, hogy megáldjalak benneteket azzal, hogy közületek mindenkit elfordítsak a gonoszságaitól; és ez azért van, mert a szövetség gyermekei vagytok”12.
A szövetség, amelyet Isten Ábrahámmal kötött13, majd később Izsákkal14 és Jákóbbal15, újra megerősített, mindenen átívelő jelentőséggel bír. Számos ígéretet tartalmazott, például:
-
Jézus, a Krisztus, Ábrahám leszármazási ágán fog megszületni.
-
Ábrahám utódai nagyon sokan lesznek, és jogosultak lesznek az örök gyarapodásra és a papság viselésére.
-
Ábrahám sok nemzet atyjává lesz.
-
Utódai bizonyos földeket örökölnek.
-
A föld minden nemzete áldott lesz az ő magja révén.16
-
És ez a szövetség örökkévaló lesz, méghozzá „ezeríziglen”17.
Ezen ígéretek némelyike már beteljesedett, mások még váratnak magukra. A Mormon könyve egyik legelső próféciájából idézek: „Atyánk [Lehi] nemcsak a mi magunkról beszélt, hanem Izráel egész házáról is, rámutatva az utolsó napokban betöltendő szövetségre; mely szövetséget Ábrahám atyánkkal kötött az Úr”18. Hát nem bámulatos? Mintegy 600 évvel azelőtt, hogy Jézus megszületett volna Betlehemben, a próféták tudták, hogy az ábrahámi szövetség csak az utolsó napokban fog végül beteljesedni.
Ezen ígéret valóra váltásaként az Úr megjelent ezekben az utolsó napokban, hogy megújítsa az ábrahámi szövetséget. A Mester ezt mondta Joseph Smith prófétának:
„Ábrahám ígéreteket kapott magját és ágyékának gyümölcsét illetően – akinek ágyékából való vagy te, …Joseph szolgám…
Ez az ígéret a tiétek is, mert Ábrahámtól valók vagytok”19.
A szövetség e megújításával az egykor élt emberekhez hasonlóan mi is megkaptuk a szent papságot és az örökkévaló evangéliumot. Jogunk van az evangélium teljességének elnyerésére, hogy élvezzük a papság áldásait, és kiérdemeljük Isten legnagyobb ajándékát, az örök életet.20
Vannak közöttünk, akik Ábrahám szó szerinti magja, másokat örökbe fogadtak a családjába. Az Úr nem tesz különbséget.21 Együtt nyerjük el ezeket a megígért áldásokat – ha az Urat keressük és betartjuk a parancsolatait.22 Ha azonban nem teszünk így, akkor elveszítjük a szövetség áldásait.23 Segítségképpen az egyház pátriárkai áldásokat biztosít számunkra, amelyek bepillantást nyújtanak a jövőnkbe, valamint a múlthoz kötnek minket, kijelentve, hogy milyen leszármazási vonal vezet vissza esetünkben Ábrahámhoz, Izsákhoz és Jákóbhoz.24
A szövetség férfiúinak jogukban áll kiérdemelni a papság esküjét és szövetségét.25 „…akik hűségesek e két papság elnyerésére…, és felmagasztalják az elhívásukat, azokat megszenteli a Lélek testük megújulására.”26 És ez még nem minden. Azok a férfiak, akik arra érdemesen kapják meg a papságot, az Úr Jézus Krisztust is befogadják, és akik befogadják az Urat, azok befogadják az Atyaistent.27 És akik befogadják az Atyát, megkapnak mindent, amivel Ő rendelkezik.28 Ebből az esküből és szövetségből hihetetlen áldások áradnak az arra érdemes férfiakra, nőkre és gyermekekre szerte a világon.
A mi feladatunk az, hogy segítsünk beteljesíteni az ábrahámi szövetséget. A mi magunk lett előre elrendelve és felkészítve arra, hogy világszerte minden embert megáldjon.29 Ezért van az, hogy a papsági kötelesség a misszionáriusi munkát is magában foglalja. Mintegy négyezer évnyi várakozás és felkészülés után ez az a kijelölt nap, amikor az evangéliumot el kell vinni a föld nemzetségeihez. Ez Izráel megígért összegyűjtésének a kora. És mi részt vehetünk benne! Hát nem izgalmas? Az Úr számít ránk és a fiainkra – és rendkívül hálás a leányainkért is –, akik mind arra érdemesen szolgálnak misszionáriusokként Izráel összegyűjtésének e nagyszerű időszakában.
A Mormon könyve kézzel fogható jele annak, hogy az Úr elkezdte összegyűjteni a szövetséges Izráelből származó gyermekeit.30 Ez a könyv, amely a mi napjainkra íródott, egyik céljának azt nevezi meg, hogy „tudhatjátok, hogy beteljesedőfélben van a szövetség, melyet… Izráel gyermekeivel [kötött] az Atya. …[M]ert íme, az Úr emlékezni fog a szövetségre, melyet Izráel házából való népével kötött.”31
Az Úr valóban nem feledkezett meg róla! Megáldott minket és másokat szerte a világon a Mormon könyvével, amelynek egyik célja az, „hogy meggyőzzön zsidót és nemzsidót arról, hogy Jézus a Krisztus”32. A Mormon könyve segít nekünk szövetségeket kötni Istennel. Hív minket, hogy emlékezzünk Őreá és ismerjük meg az Ő Szeretett Fiát. Valóban egy másik tanúbizonyság Jézus Krisztusról.
A szövetség gyermekeinek jogában áll megkapni az Ő tanát és megismerni a szabadulás tervét. Azzal tarthatnak igényt erre a jogra, hogy szent jelentőséggel bíró szövetségeket kötnek. Brigham Young azt mondta: „Minden utolsó napi szent belép az új és örökkévaló szövetségbe, amikor belép ebbe az egyházba. […] Belépnek az új és örökkévaló szövetségbe, hogy Isten [királyságát] támogassák”33. Azzal tartják be a szövetséget, hogy engedelmeskednek a parancsolatainak.
Keresztelkedéskor szövetséget kötünk, hogy az Urat fogjuk szolgálni és be fogjuk tartani a parancsolatait.34 Amikor veszünk az úrvacsorából, megújítjuk ezt a szövetséget, és kijelentjük, hogy készen állunk magunkra venni Jézus Krisztus nevét. Ezáltal fiaivá és leányaivá fogad minket, és testvéreknek neveztetünk. Ő új életünk Atyja.35 Végül a szent templomban örököstársaivá válhatunk, egy örök család áldásainak ígéretével, mely ígéret egykoron Ábrahámnak, Izsáknak, Jákóbnak és utódaiknak adatott.36 A celesztiális házasság tehát a felmagasztosulás szövetsége.
Ha felismerjük, hogy a szövetség gyermekei vagyunk, akkor tudjuk, kik vagyunk és mit vár tőlünk Isten.37 Törvénye a szívünkbe íródik.38 Ő a mi Istenünk, és mi vagyunk az Ő népe.39 A szövetség elkötelezett gyermekei állhatatosak maradnak, még a megpróbáltatások közepette is. Ha ez a tan mélyen a szívünkbe ivódott, akkor még a halál fullánkja is elviselhetőbbé válik, lelki kitartásunk pedig megerősödik.
Az ebben az életben kiérdemelhető legnagyobb dicséret az, ha szövetségek megtartójaként ismernek minket. A szövetség megtartásáért járó jutalmak itt és ezután is valóra válnak. A szentírások azt mondják, hogy gondolkozzunk el „azoknak az áldott és boldog állapotán…, akik betartják Isten parancsolatait. Mert íme, áldottak ők minden dologban…; és ha mindvégig hűségesen kitartanak, befogadják őket a mennybe, hogy… Istennel lakhassanak a boldogság egy soha véget nem érő állapotában.”40
Isten él. Jézus a Krisztus. Egyháza visszaállíttatott, hogy minden embert megáldjon. Thomas S. Monson elnök az Ő prófétája ma. És mi a szövetség hű gyermekeiként most és mindörökké áldottak leszünk. Erről teszek bizonyságot Jézus Krisztus nevében, ámen.