Jertek, menjünk fel az Úr hegyére!
Személyes erényességetek… képessé tesz benneteket olyan döntések meghozatalára, amelyek segítenek abban, hogy érdemesek legyetek belépni a templomba.
Gyakran megkérdezik tőlem: „Hogy lehet olyan valaki a Fiatal Nők általános elnöke, akinek öt fia van és csak egy lánya?” A válaszom mindig ugyanaz: „Úgy, hogy a lányom tökéletes, és ismerem a fiúk minden titkát.” A fiaim megengedték, hogy ma este egy ilyen titkot felfedjek előttetek. Ez pedig a következő: az erényes fiatal férfiak erényes fiatal nőkhöz vonzódnak.
Ha a fiatal férfiakat még missziójuk előtt megkérdezitek, hogy elsősorban milyen jellemvonást keresnek a fiatal nőkben, akkor lehet, hogy valamilyen világi normákon alapuló jellemvonást említenek, például a külső megjelenést. Ám két év misszionáriusi szolgálat után visszatérve ezek a fiatal férfiak már mások lettek – megváltozott az, hogy mire összpontosítanak –, és bár talán nem is tudnak róla, de már más elsődlegesen fontos tulajdonságot keresnek az örökkévaló társban. Az erényes visszatért misszionárius erényes fiatal nőhöz vonzódik – olyan valakihez, aki bizonysággal rendelkezik Jézus Krisztusról, és elkötelezte magát a tiszta élet mellett.
De mi okozza ezt a hatalmas szívbéli változást? Ezek a fiatalemberek tudják, kik ők, és milyen szerepet játszanak a boldogság tervében. Tisztává tették az életüket, hogy útmutatást kaphassanak állandó társuktól, a Szentlélektől. Érdemesek rá, hogy belépjenek az Úr szent templomába. Erényesek. Nem véletlenül mondják a szentírások, hogy a hitünkhöz adjunk erényt (lásd 2 Péter 1:5). Mert bizony „az erény az erényt szereti; a világosság a világossághoz ragaszkodik” (T&Sz 88:40). Pál azt tanácsolta fiatal barátjának, Timótheusnak: „légy példa a hívőknek… a tisztaságban” (1 Timótheus 4:12), én pedig Pál szavait visszhangozva azt mondom nektek, hogy a tisztaság erény.
Bizonyára emlékeztek rá, hogy majdnem egy éve elnökségünk megmászott egy hegyet, és kibontotta a „vissza az erényhez” aranyszínű zászlaját. Szerte a világon felszólítottuk a fiatal nőket és a nőket, hogy keljenek fel, és ragyogjanak zászlóként a nemzetek előtt (lásd T&Sz 115:5). Ennek eredményeként a Fiatal Nők alapeszméjéhez és az Egyéni fejlődés programjához hozzáadtuk az erény értékét, hogy így az a szívetekbe vésődjön (lásd Rómabeliek 2:15). Nektek és a ti időtökre adatott ez a kiegészítés, melyet a próféták, látnokok és kinyilatkoztatók szavai és tanításai inspiráltak. Boyd K. Packer elnök azt mondta, hogy „az egyház vagy a világ történetében… semmi nem hasonlítható össze a jelen körülményeinkkel. Soha… semmi nem múlta felül azt a gonoszságot és romlottságot, amely most vesz körül minket” (“The One Pure Defense” [address to CES religious educators, Feb. 6, 2004], 4). Soha nem volt nagyobb szükség a világban az erényre és a tisztaságra.
Az erény értéke is jelképes színt kapott, akárcsak a többi érték. Az erény színe az arany, mert az arany tiszta. Ragyog. Nem harsány, nem hivalkodó. Értékes. Az aranyat meg kell tisztítani. Ha tiszta és erényes életet éltek, akkor az Úrban bízva (lásd Példabeszédek 3:5) és Őhozzá közelebb kerülve életetek tapasztalatai benneteket is megtisztítanak, és Ő majd olyanná teszi a szíveteket, akár az arany (lásd Roger Hoffman, “Consider the Lilies”).
Mit jelent „visszatérni az erényhez”? Visszatérést hirdetünk az erkölcsi tisztasághoz. Az erény tisztaság. Az erény erkölcsi tisztaság. Úgy is meghatározható, mint „feddhetetlenség és erkölcsi kiválóság, hatalom és erő” (Kalauz a szentírásokhoz. Erény. www.scriptures.lds.org/hu; lásd még Lukács 8:46). Az erényes élet alapja a nemi tisztaság, bár ezt az értelmezést a világ már szinte teljesen eltörölte. Moróni próféta azt tanította, hogy az erkölcsösség és az erény a „legdrágább és legértékesebb kincs” (Moróni 9:9). Ezek szorosan összekapcsolódnak. Nem lehet meg az egyik a másik nélkül, és mi „hiszünk abban…, hogy erényesnek kell lennünk” (Hittételek 1:13).
Erényetek létrehozásához és megőrzéséhez hűnek kell maradnotok isteni mivoltotokhoz, és magas erkölcsi normák szerinti gondolati és viselkedési mintákat kell kialakítanotok (lásd Prédikáljátok evangéliumomat! [2004]. 118.). Ezek a normák örökkévalók, és nem változnak. Isten prófétái tanították és tanítják ma is őket. A viszonylagos igazságokkal teli világunkban az Úr normái azok, melyek örökérvényűek. Azért kaptuk őket, hogy megtartsanak bennünket azon az ösvényen, mely visszavezet Mennyei Atyánk és Fia, Jézus Krisztus jelenlétébe.
A Tan és a szövetségek 25. szakaszában az Úr minden szeretett leányának – nektek is és nekem is – azt tanácsolja, hogy járjunk az erény ösvényein (lásd 2. vers). Nem vagytok hétköznapiak. Nem vagytok átlagosak. Ti Isten leányai vagytok. Mindannyian magatokban hordozzátok az élet teremtéséhez szükséges szent erőt. Ez Isten egyik legnagyobb ajándéka, melyet becses leányainak adott. Vigyáznotok kell erre az erőre azáltal, hogy betartva a normákat erényesen éltek. Gondolataitok és tetteitek tisztaságával kell óvnotok ezt az erőt. Ha így tesztek, akkor megerősödtök és áldásokat kaptok – ti, a családotok és az elkövetkező nemzedékek is. Brigham Young elnök azt tanította, hogy „Sion ereje fiai és leányai erényében rejlik” (Letters of Brigham Young to His Sons, ed. Dean C. Jessee [1974], 221).
Vigyáznotok kell az erényetekre, és másoknak is segítenetek kell, hogy felemelkedjenek a bennük rejlő isteniséghez. Minden értelemben az erény őrei vagytok. David O. McKay elnök azt tanította, hogy „a nő legyen saját teste királynője” (in Conference Report, Apr. 1952, 86). „Nem tudjátok-é, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke lakozik bennetek?” (1 Korinthusbeliek 3:16). Azt kérdezem hát tőletek: ha mi nem állunk ki az erény mellett, akkor ki más fogja ezt megtenni?
Nemrég hallottam, hogy egy csoport fiatal nő Peruban megmászott egy hegyet, és kibontotta zászlaját a világ előtt. Virginia államban a Fiatal Nők egy másik csoportja a vezetőivel együtt leírta a bizonyságát, és perui társaikhoz hasonlóan kibontották zászlójukat a világ előtt. Kaliforniától Costa Ricáig sokatoktól kaptam fényképeket – olyan fiatal nőktől, akik elkötelezték magukat, hogy erényesek maradnak, és példaként járnak a világ előtt az erényhez való visszatérésben.
Fiatal nő koromban vezetőink azt kérték tőlünk, hogy válasszunk magunknak egy szimbólumot, amely az eljövendő életünket jelképezi, és azt, hogy mivé akarunk válni Isten leányaiként. Majd ezeket a szimbólumokat kitűztük egy különleges sálra, melyet akkoriban hordtunk. Ezek a sálak a mi személyes zászlóink voltak a világ előtt! Én a fehér rózsa szimbólumát választottam, mert a rózsa egyre szebb lesz, ahogy kinyílik, és azért fehéret, mert az a tisztaságot jelképezi. Arra biztatlak titeket, hogy gondoljátok át, vajon mi lenne a ti személyes zászlótok, ha csak egyetlen üzenetet küldhetnétek a világnak.
Néhány évvel ezelőtt a lányommal és két barátunkkal túrázni mentünk a Teton-hegységbe. Mivel kalandra vágytunk, megkérdeztük a parkőrt, hogy van-e olyan útvonal, melyet csak kevesen ismernek. Elmondta, hogy van egy réteket, patakokat és sziklás területeket átszelő kitaposatlan ösvény, amely elvezet a régi tóhoz, majd végcélunkhoz, a Falnak nevezett nagy sziklához. Pont erre vágytunk! Nagyjából elmagyarázta, merre kell mennünk, majd azt mondta: „Maradjanak a hegy magasabb részein. Ne menjenek le a fűzfákhoz, mert ott medvék lehetnek. Figyeljék a kőhalmokat, azok mutatják majd az utat.” Ezek a mesterséges kőhalmok környezetbarát útjelzőkként szolgáltak a túrázóknak.
Másnap korán reggel nekivágtunk. Egy ideig lent haladtunk a fűzfák között, ami igencsak aggasztott. Aztán megláttuk az első útjelzést a domboldalon, és felmentünk. Jelzéstől jelzésig haladtunk a hegyen. Időnként úgy tűnt, mintha eltévedtünk volna, mert már jó ideje mentünk anélkül, hogy másik jelzést láttunk volna, de végül megkönnyebbülésünkre megint észrevettünk egyet, és így tudtuk, hogy minden rendben van. Hatalmas, sziklás területhez értünk, ahol csak egymás segítségével tudtunk felmászni a sziklákra. Ez kihívást jelentett, de estére elértük a csodaszép régi tavat. Itt vertük fel a sátrainkat. Minden irányba gyönyörű kilátás tárult elénk. Megérte hát a kitartó hegymászást!
Másnap azonban kora reggel süvítő szél hangjára ébredtem. Köd szállt le a tóra, és szinte semmit se láttunk, egyetlen irányba sem. Összecsomagoltuk a sátrakat és a hálózsákokat, majd a tavat megkerülve elindultunk felfelé végső úti célunkhoz, a Falhoz. Soha nem tett még ilyen boldoggá a megérkezés, és ezzel mindannyian így voltunk. Odamentünk a hatalmas gránitfalhoz, és megpusziltuk! Végre megérkeztünk.
Ma este előttetek állva azt a felhívást intézem az egyházban lévő fiatal nőkhöz, hogy keljenek fel, és térjenek vissza az erényhez. Ésaiás szavaival szólva: „Jertek menjünk fel az Úr hegyére, …hogy megtanítson minket az Ő útaira, és mi járjunk az Ő ösvényein…” (Ésaiás 2:3). Az erény ösvénye nem egy jól kitaposott út; (lásd “The Road Not Taken,” in The Poetry of Robert Frost, ed. Edward Connery Lathem [1969], 105) átvezet az élet rétjein, patakjain, csodaszép tavain és bizony a sziklás helyein is. Fel kell majd emelnünk és segítenünk kell egymást. Az út talán fárasztó, de ha készen állunk, akkor a jutalom örökkévaló lesz.
A hegymászás során ne hagyjátok el magatokat, ne menjetek le a fűzfákhoz! Maradjatok fenn a hegyen. Isten becses leányai vagytok. Amikor megértjük isteni mivoltunkat, az mindent megváltoztat: az öltözködésünket, a beszédünket, azt hogy mit tartunk fontosnak, és hogy mire összpontosítunk. Nem szabad a világot követnünk. Bár valódi kilétünket eltakarhatják a hibák vagy bűnök fellegei, de képesek vagyunk a változásra. Megfordulhatunk, bűnbánatot tarthatunk, és visszatérhetünk az erényhez. Fel tudunk mászni a fűzfák fölé. A Szabadító engesztelése nektek is és nekem is rendelkezésünkre áll. Ő mindannyiunkat hív, hogy jöjjünk Hozzá.
Ha erényes életet éltek, meglesz a hegymászáshoz szükséges önbizalmatok, hatalmatok és erőtök. Emellett pedig megáldattok a Szentlélek állandó társaságával. Kövessétek a kapott sugalmazásokat! Cselekedjetek azok szerint! A járatlan ösvény útjelzőihez hasonlóan a Szentlélek is mindent megmutat nektek, amit meg kell tennetek (lásd 2 Nefi 32:5). Tanít és tanúbizonyságot tesz Krisztusról, aki kijelölte ösvényünket, s mutatja az utat (lásd Mily végtelen az isteni szeretet. Egyházi énekek, 28.).
Személyes erényességetek által nem csak a Szentlélek állandó társaságát élvezhetitek. Ez képessé tesz benneteket olyan döntések meghozatalára is, amelyek segítenek abban, hogy érdemesek legyetek belépni a templomba, ahol szent szövetségeket köthettek, és betartva azokat, elnyerhetitek a felmagasztosulás áldásait. Készüljetek fel lelkileg, és legyetek érdemesek Mennyei Atyánk színe elé lépni. Készüljetek fel már most a templomra, az Úr hegyére. Soha ne tévesszétek szem elől a templomot, mint célt. Tisztán és erényesen járuljatok az Ő színe elé, és akkor el fogjátok nyerni az áldásait – méghozzá mindazt, amije van (lásd Lukács 12:44). Szent házában megtisztítanak, tanítanak és hatalommal ruháznak fel titeket, és rábíznak benneteket az Ő angyalaira (lásd T&Sz 109:22).
Winston Churchill szavait idézve, melyek a második világháború egyik kritikus órájában hangzottak el, fel kell ismernünk, hogy „minden férfi [és fiatal nő] életében elérkezik… az a különleges pillanat, amikor úgymond vállon veregetik, és lehetőséget kap valami különleges és páratlan dolog elvégzésére… Mily tragédia, ha ez felkészületlenül avagy méltatlanul találja [őket] arra, ami az ő nagy pillanat[uk] [lehetett volna]” (lásd Jeffrey R. Holland: „Szenteljétek meg magatokat!”. Liahóna, 2001. jan. 49.). Kritikus időszak ez. Titeket épp most „veregetnek vállon”. Most készültök fel arra a munkára, amely a ti nagy pillanatotok lesz. Most készültök fel az örökkévalóságra.
Amikor tavaly elhívtak a Fiatal Nők általános elnökének, és épp végeztem Monson elnök irodájában, egy csokor fehér rózsából kivett egyet, és nekem adta. Ahogy átnyújtotta, rögtön tudtam, miért. Visszaemlékeztem arra az időre, amikor még fiatal nő voltam. A tisztaság jelképeként választottam a fehér rózsát – ez volt az én személyes zászlóm. Vajon honnan tudta Monson elnök? Hazavittem a gyönyörű rózsát, kristályvázába tettem, és az asztalomra állítottam, ahol mindennap szem előtt lehetett. A rózsa nap mint nap személyes tisztaságom és erényem fontosságára, valamint rátok emlékeztetett. Amint növekszik és kivirágzik személyes tisztaságotok, az majd lehetővé teszi, hogy jóra törekvő erő legyetek a világban és arra igazlelkű hatást gyakoroljatok. Én tényleg hiszek benne, hogy a Lélek által vezérelve egyetlen fiatal nő is meg tudja változtatni a világot.
Legyen ez a célunk, legyen ez a szívünk vágya. Legyetek áldottak, míg arra törekedtek, hogy erényesek maradjatok – ezért imádkozom Jézus Krisztus nevében, ámen.