Ima a színfalak mögött
Az egyik kedvenc időtöltésem az ír tánc. Keményen gyakorlom otthon a koreográfiát, hogy készen álljak az előadásokra. Nagyon alaposan szoktam gyakorolni, de amikor ott állok a színfalak mögött és várom, hogy színpadra lépjek, mégis rendszeresen lámpalázas leszek. Anyukámmal minden versenyen keresünk egy csendes helyet, ahol elmondhatunk egy imát. Ez néha egy függöny mögött van, vagy egy félreeső helyiségben. Tudom, hogy Mennyei Atyának nem az számít, hol vagyunk éppen, hanem csak az, hogy legyen hitünk Őbenne.
A legutóbbi előadásomon anyukám nem volt ott velem, hogy együtt imádkozzunk. A nézőtéren várakozott. Nagyon ideges lettem, de úgy döntöttem, hogy nem számít, hogy ott van-e velem vagy sem. Egy kicsit arrébb húzódtam a barátaimtól, és elmondtam egy imát. Azt kértem, hogy biztonságban legyek tánc közben, és hogy a tőlem telhető legjobban tudjak táncolni. Aznap nagyon jól teljesítettem, és emlékszem, milyen békességet éreztem, ahogy kimentem a színpadra.
Mindig bízhatunk Mennyei Atyában. Nem számít a hely vagy az óra, Ő mindig odafigyel!