Biztonság a viharban
Írta: Joaquin E. Costa elder
a Hetvenektől
„A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől” (Példabeszédek 1:33).
Argentínában nőttem fel. Fiatalkoromban nem voltam az egyház tagja. Igaz, a családunknak volt egy Bibliája a polcon. Nagy volt, gyönyörű képekkel. Nem túl gyakran olvasgattuk együtt. Viszont szívesen lapozgattam, és nézegettem a képeket és a történeteket.
A kedvencem Noé története volt. Szívesen nézegettem Noét, az özönvizet és az állatokat. Tetszett, ahogy Noé és a családja biztonságban voltak a bárkában a vihar alatt.
Később megkeresztelkedtem az egyházban, megnősültem, és saját családom lett. Az egyik este a családi est során Noé bárkájáról beszélt a feleségem, Renee, és arról, hogy az otthonunk is sok tekintetben hasonló ehhez. Mindkettő biztonságot nyújt az élet ijesztő viharaiban.
Tanultam valamit Noéról. Még csak 10 éves volt, amikor megkapta a papságot. Ahogy növekedett, látta, miféle gonoszságok vannak a világban. Mégis érdemes maradt. Megépítette a bárkát, hogy megmentse a családját. Mennyei Atya segített nekik megmenekülni.
Néha ijesztő dolgokat látunk történni a világunkban. De mindig biztonságra lelhetünk a viharban. Felkészülhetünk, ahogy Noé tette. Választhatjuk azt, hogy engedelmeskedünk Istennek. Lelkileg biztonságos hellyé tehetjük az otthonunkat.
Ha van hitünk Mennyei Atyában, akkor nem kell félnünk. Neki köszönhetően békességet érezhetünk, bármilyen viharok keresztezzék is az utunkat.