El akarok-e menni? Liahóna, 2022. márc.
Utolsó napi szentek történetei: A hit asszonyai
El akarok-e menni?
Miután egy Segítőegyleti tevékenység során megsértettek, döntést kellett hoznom.
A fényképen modell szerepel
Nem sokkal azután, hogy csatlakoztam az egyházhoz, egy segítőegyleti vezető mókás helyzeteken viccelődött. Hirtelen mindenki előtt rajtam kezdett el viccelődni. Kényelmetlenül éreztem magam, és hagytam magam megsértődni.
Az első gondolatom az volt, hogy nem jövök vissza többet az egyházközségbe. Kinyitottam a szentírásaimat, hogy vigaszra leljek. Olvasás közben egy versre bukkantam, ahol Jézus megkérdezte azokat, akiket megbotránkoztatott a tanítása: „Vajjon ti is el akartok-é menni?” (János 6:67).
Gondolatban azonnal azt válaszoltam: „Nem, én nem akarok elmenni!”
Felhívtam a Segítőegylet elnökét, aki azt javasolta, hogy hívjam fel a korábban rajtam viccelődő nővért. Felhívtam hát, és elmondtam neki, mit érzek. Arra jutottunk, hogy a humorérzék nagyszerű dolog, de nem szabad emberek csoportja előtt olyan valakivel viccelődni, akit nem is ismerünk. Beszéltünk arról is, hogy legyünk tapintatosak az új gyülekezeti tagokkal.
Amíg abban a városban éltem, továbbra is abba az egyházközségbe jártam. Az evangéliumhoz való megtérésemet követően sok csodálatos élményben volt részem.
A sértések leküzdésében tett személyes utamon ezeket a hasznos szavakat találtam egyházunk vezetőitől:
„Ha egy ember olyasmit mond vagy tesz, amit mi sértőnek vélünk, az első kötelességünk az, hogy ne sértődjünk meg, majd beszéljünk az illetővel négyszemközt, őszintén és nyíltan.”1
„Én megígérem nektek, hogy ha azt választjátok, hogy nem sértődtök meg…, akkor érezni fogjátok [a Szabadító] szeretetét és jóváhagyását.”2
Hálás vagyok, amiért egy tapintatlan megjegyzés miatt nem hagytam el az egyházat. És hálás vagyok, amiért a visszaállított egyház tagja lehetek, ahol erőt kapok ahhoz, hogy hithű legyek és folytassam a tanítványság útját. Nagyra értékelem a próféták és az apostolok tanácsait, akik megtanítanak minket arra, hogyan kommunikáljunk testvéreinkkel az evangéliumban.
Továbbra is hithű lehetek, és dönthetek úgy, hogy nem sértődöm meg. Összpontosíthatok azon erőfeszítésemre, hogy Krisztushoz hasonlóvá váljak, és érezzem a Szabadító szeretetét és jóváhagyását.
Hogy el akarok-e menni? Nem. Bizonyságom van róla, hogy ez Jézus Krisztus visszaállított egyháza ma a földön, és hogy az „örök életnek beszéde van” nála (János 6:68).