Liahóna
Mit jelent valóban megtérni?
2024. október


Területi vezetőségi üzenet

Mit jelent valóban megtérni?

Idén szeptemberben lesz huszonöt éve, hogy Jenny és én Ausztráliában összeházasodtunk. Két évvel korábban egy munkával kapcsolatos úton találkoztunk, és mindössze két nappal a találkozás után ez a gondolat ötlött a fejembe: feleségül fogod venni ezt a lányt. Ez az ihletett pillanat vett rá egy utazásra Londonból Ausztráliába, hogy elvihessem Jennyt randevúra, aztán pedig az egyházba. Négy hónappal később Jenny megkeresztelkedett, majd Londonba költözött, hogy többet tudjunk randizni. Alig egy évvel ezután került sor az eljegyzésünkre Olaszországban, aztán Sydney-ben összeházasodtunk, majd egymáshoz pecsételtek minket a London templomban, később pedig szülei lettünk négy csodálatos fiúgyermeknek. Fergeteges szerelem volt!

A 25. házassági évfordulónk ünneplésekor elképedve tekintek vissza arra, milyen gyorsan lettem szerelmes, és milyen egyszerűen gondolkodtam arról, mi is az a szeretet. Az elmúlt 25 év megtanította nekem, hogy a szeretet többet jelent a kezdeti szerelmes érzésnél – sokkal inkább ahhoz a szolgálathoz és csapatmunkához van köze, melynek során két barát segítségére van egymásnak az utazásuk során, hogy azokká váljanak, akikké Isten terve szerint válhatnak. A házasságunk során kijutott nekünk a könnyekkel és szívfájdalmakkal járó viszontagságokból, csakúgy, mint az örömből és boldogságból – ez mind része a tervnek. És bár a történetünk a szerelem első látásra mintájára indult, egy teljesen másfajta szeretetté nőtte ki magát. A szerelem érzése elkerülhetetlenül jön és megy, viszont a szeretet, mint cselekvés, támogat és megerősít egy házasságot, továbbá hőn áhított kapcsolatokat teremthet.

Számos párhuzamot látok a lelki megtérésünk, valamint a Jézus Krisztus tanítványává válásunk folyamata között. Mindannyian megáldattunk Krisztus bennünk lévő világosságával, és mindannyiunknak vannak olyan egyedi, fénysugárként ható élményei, amelyek segítenek nekünk bizonyságot építeni Istenről és az Ő Fiáról, Jézus Krisztusról. Ezek a lelki élmények azonban nem feltétlenül vezetnek megtéréshez vagy rendíthetetlen hithez. Mindannyian megélünk olyan időket, amikor nem érezzük magunkat közel Istenhez. Talán akkor, amikor a megpróbáltatások vagy kételyek eltántorítanak minket, mint ahogy arra a főpapként szolgáló Alma mutat rá ezzel a sugalmazott kérdéssel: „És most íme, azt mondom nektek, testvéreim, hogy ha megtapasztaltatok már egy szívbéli változást, és ha éreztétek már úgy, hogy a megváltó szeretet énekét szeretnétek énekelni, akkor azt kérdezem, tudtok-e most úgy érezni?”

A házasságban lévő szeretethez hasonlóan a Jézus Krisztusba vetett hitünknek is állandó táplálásra, öntözésre és mindennapos napfényre van szüksége, amint azt az Alma 32-ben olvashatjuk. Legtöbbünk számára a megtérés „sort sorra, előírást előírásra, itt egy kicsit és ott egy kicsit” módon történik. A folyamat, hogy Jézus Krisztus tanítványává váljunk, egy egész életen át tartó törekvés, ami örömöt hozhat nekünk.

Az örömünk Jézus Krisztus evangéliumában abból fakad, hogy a szövetség ösvényén haladunk, és amikor így teszünk, szoros, személyes kapcsolatot alakítunk ki Mennyei Atyánkkal. „Közeledjetek hozzám, és én közeledni fogok hozzátok”. Miközben igyekszünk közelebb kerülni Őhozzá, egyre bőségesebben érezzük az Ő szeretetét az életünkben, és megtanuljuk még teljesebben szeretni Őt. Elkezdjük betölteni teremtésünk célját, elérni isteni lehetőségeinket, és békességet tapasztalunk a szívünkben.

Így hát 25 év házasság és 50 évnyi egyházi részvétel után kezdem felismerni, hogy a boldog élet lényege a kapcsolatokban rejlik: mind a Mennyei Atyámmal, mind pedig a feleségemmel való kapcsolatban. Továbbá párhuzam vonható aközött, ahogyan ezek a kapcsolatok elkezdődnek, majd pedig fejlődnek az idők során. Nagyon hálás vagyok azért, hogy Mennyei Atyám és a feleségem is oly megbocsátó, türelmes és támogató velem gyarló erőfeszítéseim során, és hogy mindketten oly sok szeretetet mutatnak felém. Amikor e két szövetséges kapcsolat áll az időm, a tehetségeim és az energiám középpontjában, úgy tűnik, minden más a helyére kerül. És amikor éppen e kapcsolatok egyikén dolgozom, az észrevehetően segítségemre van a másikban is.

A megtéréshez vezető ösvény, akárcsak a házasság, kezdődhet egy inspiráló pillanattal, azonban kivirágozni az Istennel való szövetséges kapcsolatban fog, ahol eltelünk az Ő szeretetével.

Jézus Krisztus nevében, ámen.

Jegyzetek

  1. Lásd Moróni 7:16; János: 1.

  2. Lásd Alexander Dushku elder, „Oszlopok és sugarak”, Liahóna, május 2024.

  3. Alma 5:26.

  4. Lásd Alma 32:37–42.

  5. 2 Nefi 28:30; lásd még Tan és szövetségek 98: 12.

  6. Tan és szövetségek 88:63.

Nyomtatás