35. fejezet
Az irgalmas szamaritánus
Jézus sok történetet, illetve példabeszédet mondott, hogy segítsen az embereknek megtanulni az igazságot.
Egy nap a zsidók egyik vezetője megkérdezte Jézustól, mit kell tennie ahhoz, hogy elnyerje az örök életet. A Szabadító megkérdezte tőle, hogy mit mondanak erről a szentírások. A vezető azt válaszolta, hogy az embernek szeretnie kell Istent, és szeretnie kell a felebarátját is. Jézus azt mondta neki, hogy igaza van. Ezt követően a vezető megkérdezte: „De ki az én felebarátom?”
Jézus válaszként elmesélt neki egy történetet. Egy nap egy zsidó ember Jerikó városába tartott. Az úton rablók támadtak rá, kifosztották és megverték. Ott hagyták félholtan az úton.
Nemsokára egy zsidó pap jött arra. Meglátta az embert, de áttért az út túloldalára, és elment mellette. A pap nem segített neki.
Később járt arra egy másik zsidó ember is, aki a templomban szolgált. Ő is meglátta az út szélén fekvő sebesültet. De ő sem segített rajta, hanem átment inkább az út túloldalára, és otthagyta.
Ezután jött egy szamaritánus. A zsidók és a szamaritánusok ellenségei voltak egymásnak. De amikor a szamaritánus meglátta a férfit, nagyon megsajnálta. Ellátta a sebeit, és felöltöztette.
Lukács 10:33–34; János 4:9; Kalauz a szentírásokhoz. Szamaritánusok. 187.
A szamaritánus elvitte az embert egy fogadóba, és másnap reggelig ápolta. Amikor el kellett mennie, pénzt adott a fogadósnak, és megkérte, hogy ápolja tovább helyette.
Miután Jézus elmesélte a történetet, megkérdezte a zsidó vezetőtől, hogy a három ember közül, vajon melyik volt a bántalmazott férfi felebarátja.
A vezető azt mondta, hogy a szamaritánus, mert ő volt az, aki segített rajta. Jézus azt mondta a zsidó vezetőnek, hogy legyen olyan, mint a szamaritánus.