„Bárkinek, csak neki ne!”
Illusztrálta: Phil, i2i Illustration
Amikor hallottam az egyház „Légy a világ világossága!” nevű kezdeményezéséről és a világméretű szolgálati napról, arra gondoltam: „Milyen remek ötlet! Részt fogok venni benne.”
Pár nappal a világméretű szolgálati nap, december 1. előtt hirtelen beugrott, hogy kinek is kellene segítséget nyújtanom. Azonnal arra gondoltam: „Bárkinek, csak neki ne!” Ez az ember sok éven keresztül okozott nekem mélységes fájdalmat, de minél inkább gyötört a vissza-visszatérő név, annál inkább tudtam, hogy a Lélektől érkezett ez a gondolat.
Elmondtam a férjemnek, hogy mi ötlött fel bennem, ő pedig azt felelte, hogy jót fog tenni nekem ennek az embernek a szolgálata. Ennek ellenére még mindig nagyon aggasztott az illetőnek való segítségnyújtás gondolata. Tudtam, hogy egymagam nem leszek képes rá, ezért imádkoztam, hogy legyen erőm és legyen valaki, aki velem tart. Végül felhívtam a misszionárius nővéreket, akik bele is egyeztek, hogy elkísérnek.
Elérkezett december elseje. Annyira ideges voltam, hogy vezetés közben éreztem, amint reszketek. Amikor odaértünk a lakáshoz, mondtunk egy közös imát. Pár mély lélegzetvétel után bekopogtam az ajtón. A férfi ajtót nyitott, de úgy tűnt, nem ismer meg. Megkérdeztem tőle, hogy tudja-e, ki vagyok. Azt hitte, én is a misszionárius nővérek egyike vagyok. Amikor elmondtam neki, ki vagyok, meglepődött, de örült, hogy felkerestem. Kicsit kínos volt, amikor elmondtam neki, hogy világméretű szolgálati nap van, és szeretnénk bármiben a segítségére lenni, amiben csak tudunk.
Különféle feladatokat osztottam a misszionáriusokra, és nekiláttunk a lakása kitakarításának. Néhány óra múlva készen voltunk és távoztunk. Már hazafelé vezettem, amikor észrevettem, hogy nevetgélek és boldog vagyok. Aztán egyszer csak leesett, akár egy mázsás súly: Mennyei Atya elvette minden gyötrelmemet, fájdalmamat, keserűségemet és gyászomat. Elmúlt! Felszabadultam minden kín alól, amit annyi éven át cipeltem. Mennyei Atya megáldott erővel, hogy végre megbocsássak ennek az embernek. Csodálatos volt, milyen könnyűnek érződött a szívem!
Nagyon hálás vagyok, hogy követtem az e férfi megsegítésére ösztönző késztetést. Szeretetteljes Mennyei Atyám tudta, hogy szükségem van erre a tapasztalatra, hogy fejlődhessek és még inkább olyanná váljak, amilyenné Ő szeretné.