Boldogság vadászat
Az evangélium szerint éltem. Miért volt mégis oly tűnékeny a boldogság?
Fényképek a Getty Images jóvoltából
Éjszaka van. A szemem hirtelen kipattan, a nyugtalan alvásomnak egyszerre vége szakad. „Jajj, ne! – imádkozom. – Már megint!”
Ám szinte azonnal kezdődnek is a remegések. A testem ijesztően megrázkódik – ami legalább annyira zavarbaejtő és furcsa, mint amennyire bénító –, és elkezd fel-le rángatózni, mintha valami rohamom lenne. A kezemet és a lábamat ismeretlen forrásból fakadó hőség perzseli. A feleségem felriad, és szorosan ölel, nyugtatva engem a csendes jelenlétével.
Sehol nem látszik az a boldogság, melyet egykor az alapértelmezett állapotomnak tekintettem.
Egyetlen kérdésem lett volna azon a sötét éjszakán – azon kívül, hogy eltöprengtem, vajon mi történik velem testileg (ami később kiderült) –, mégpedig az, hogy miért érzem magam ennyire boldogtalannak, amikor pedig arra törekszem, hogy Jézus Krisztus evangéliuma szerint éljek.
Annyi lehetséges akadály áll a boldogság útjában. A gonoszság kétségtelenül ezek közé tartozik (lásd Alma 41:10). Ám a boldogság időnként még a hithűek számára is elérhetetlennek tűnhet.
Mindannyiunknak vannak olyan pillanatai, amikor szükségünk van arra, hogy azt halljuk, boldogabb idők jönnek. Talán pont most is ilyen pillanatokat élsz át. Ha ez így van, akkor hadd mondjam el teljesen őszintén, hogy tényleg ragyogóbb napok következnek a számodra. Remélem, hogy egy kicsit még kibírod velem, mielőtt azzal söpörnéd félre az ilyen merész kijelentést, hogy ez ostobaság vagy túlzott jóhiszeműség.
Tényleg hiszem, hogy bármin mész is keresztül, igényt tarthatsz erre a nagyobb boldogságra.
Hadd magyarázzam meg!
Mi a boldogság?
Egyébként mit jelent a boldogság? Azt az érzést, amikor felfedezed, hogy valaki a kedvenc nasidat csempészte az uzsonnás dobozodba? Fizetésemelést a munkahelyen? Házasságkötést az örökkévaló társaddal? A bűntől megtisztulva érezni magad Jézus Krisztus engesztelésének hatalma által?
A fentiek mindegyikét?
A következőkben azt veszem szemügyre, amit az evangélium, amellett pedig a pszichológia tudománya taníthat nekünk a boldogságról. E lapszám 18. oldalán David A. Bednar elder a Tizenkét Apostol Kvórumából arról a döntő fontosságú igazságról tanít bennünket, miszerint az igaz örömöt a Jézus Krisztusra összpontosító élet adja.
Hasonlóképpen tanított Jeffrey R. Holland elder a Tizenkét Apostol Kvórumából: „A végső boldogság, az igaz békesség és bármi, ami akár csak egy kicsit is hasonlít a szentírásbeli örömhöz, az elsődlegesen, legfőképpen és örökké a Jézus Krisztus evangéliuma szerinti életben lelhető fel. Sok egyéb filozófiát és hitrendszert kipróbáltak már. Mi több, úgy tűnik, biztosan állítható, hogy gyakorlatilag minden más filozófiát és rendszert kipróbáltak már a történelem évszázadai során.”1
Ha már minden más filozófiát kipróbáltak, akkor lehetetlen is lenne most az összeset felsorolni. Ennek ellenére tekintsünk át néhány azzal kapcsolatos világi tévhitet, hogy miként lehetünk boldogok.
A világ szerint ezekben található a tartós boldogság:
-
Az anyagi jóllét elérésében, különösképpen akkor, ha neked több van, mint körülötted másoknak.
-
A népszerűségben.
-
A kényelmes, szórakozással és izgalommal teli életben.
-
A sok utazásban és a világ számos csodájának személyes megtapasztalásában.
-
Hatalommal vagy tekintéllyel járó beosztás elérésében a munkában, a közösségben vagy bármely más környezetben.
-
A tested megváltoztatásában, hogy egy bizonyos módon nézzen ki.
Mi a közös ezekben a különféle stratégiákban? Az egyik az, hogy mindegyik a körülményekhez kapcsolódik. Csakhogy, amint azt Russell M. Nelson elnök tanította: „Az örömnek, melyet érzünk, nem sok köze van az életünkben fennálló körülményekhez, ahhoz viszont igen, hogy az életünk során mire összpontosítjuk a figyelmünket”2.
Akkor tehát mire összpontosítsunk, hogy ráleljünk erre az örömre? Nelson elnök ezt tanította: „Az utolsó napi szentek számára Jézus Krisztus örömöt jelent”3.
Az öröm nem valamiféle érzelem, amire adott esetben kellemes lehet szert tenni. Nem. Nelson elnök megfogalmazása szerint az öröm egy olyan tantétel, „mely nélkülözhetetlen a lelki túlélésünkhöz”4.
Az öröm és a boldogság tehát egyértelműen megéri, hogy megküzdjünk érte. És a legtöbben hajlandóak is vagyunk dolgozni ezen. Akkor miért vannak mégis oly sokan – köztük a hithűek is –, akik egyre csak küzdenek?
Részben azért, mert pont ez a küzdés az egyik kulcsfontosságú összetevője annak, amiért eleve itt vagyunk.
Fejlődni vagyunk itt
Néha úgy gondolunk a boldogságra, mint gondok vagy nehézségek nélküli életre. Ám a küzdelem nélküli élet nem tenné lehetővé számunkra azt a fejlődést, melynek megtapasztalására ide jöttünk.
Neal A. Maxwell elder (1926–2004) a Tizenkét Apostol Kvórumából egykor ezt tanította:
„Az ember élete… nem lehet egyszerre hittel teli és feszültségmentes…
[H]ogyan is várhatnánk el valójában, hogy jóhiszeműen végigsuhanjunk az életen, mintha csak azt mondanánk: »Uram, adj nekem tapasztalatot, de ne adj gyászt, bánatot, fájdalmat, ellentéteket, árulást, és semmiképpen se érezzem magam elhagyatva! Uram, tartsd távol tőlem mindazokat a tapasztalatokat, amelyek azzá tettek Téged, aki vagy! Azután pedig engedd, hogy Hozzád jöjjek, Veled éljek, és maradéktalan részem lehessen a Te örömödben!«”5
Nyilvánvalóan szükségünk van küzdelmekre az életben, hogy növekedhessünk, az igazlelkűség pedig nyilvánvalóan nem kímél meg bennünket a szenvedéstől. Vegyétek szemügyre Joseph Smith, Jób, vagy Alma népének életét, különösképpen pedig a Szabadítónk, Jézus Krisztusét!6
Nem, az igazlelkű élet nem kímél meg bennünket minden bajtól és megpróbáltatástól. Senki sincs megkímélve. Viszont számíthatsz Isten segítségére és gyógyítására is (lásd Alma 36:3, 27). Neil L. Andersen elder a Tizenkét Apostol Kvórumából ezt tanította: „nektek, az igazlelkűeknek, a lelkünk Gyógyítója – az Ő idejében és az Ő módján – minden sebeteket begyógyítja majd”7.
Ha sebzettnek érzed magad, a gyógyulás elérhető távolságra van. Ebben biztos lehetsz (lásd Móziás 14:4–5).
Boldogság és genetika
Valamit már most szögezzünk le: kutatások kimutatták, miszerint a mindennapi működésünk tekintetében az alaphangulatunk, a mentális egészségünk és az ezzel járó boldogságunk jelentős hányadát képes befolyásolni a genetika.
Nem mindenkinek van ugyanolyan testalkata vagy hajszíne. Hasonlóképpen nem mindenkinek van ugyanolyan, a természetéből fakadóan vidám lelki alkata sem. Ez azonban csak a kirakós egyik darabja.
Hank Smith, a Brigham Young Egyetem tanára írta a következőket: „Mi van akkor, ha történetesen igen rossz lapjárásod volt a DNS-partiban? Azt jelenti ez, hogy végleg megfeneklettél – hogy soha nem leszel boldog, és nem is tehetsz ez ellen semmit? Egyáltalán nem! […] Ha veled született hajlamok miatt az agyadban a vegyületek egyszerűen nem úgy működnek, ahogy kellene (mint depresszió, szorongás stb.), akkor vannak olyan gyógyszerek és módszerek, amelyek egészséges szintre állíthatják be ezeket a vegyületeket.”8
Vizsgáljunk meg néhány tudatos stratégiát – némelyeket az evangéliumból, másokat tudományos kutatásokból –, amelyek több lehetőséget biztosíthatnak számunkra a boldogsághoz.
A boldog emberek 9 stratégiája
1. stratégia: Élj az evangélium szerint!
Amint azt Nelson elnök, Holland elder, Bednar elder és mások is tanítják, az igaz boldogság az evangélium szerinti életből fakad. Jézus Krisztus evangéliumát a boldogság tervének is nevezik (lásd Alma 42:8). A szentírások tele vannak arra vonatkozó tanácsokkal, miszerint a valódi boldogság előfeltétele az igazlelkűség (lásd 2 Nefi 2:13 és Móziás 2:41, és ez csak két példa a sok közül).
Egyszerű, erőteljes és alapvető. Jézus Krisztus evangéliumának maradéktalan befogadása és megélése a legfontosabb lépés, amelyet megtehetsz abba az irányba, hogy nagyobb örömre és boldogságra lelj ebben az életben és az eljövendőben.
2. stratégia: Töltsd a napjaidat jó ügyben munkálkodva! (Lásd Tan és szövetségek 58:27.)
Ha olyan vagyont örökölnél, amely lehetővé tenné számodra, hogy örökre a tengerparton heveréssz, az szinte biztosan káros lenne a boldogságodra – még akkor is, ha a világi észjárás mást harsog. Az igazság az, hogy folyamatosan értelmes munkát kell végeznünk ahhoz, hogy boldogok legyünk.
„Franklin D. Rooseveltnek igaza volt: »A boldogság nem a pénz puszta birtoklásában van; a teljesítmény örömében, az alkotó erőfeszítésben rejlik.«”9
Az értelmes munka olyan elégedettséget kelt, amelyre semmilyen más módon nem tudunk szert tenni.
Ulisses Soares elder a Tizenkét Apostol Kvórumából azt tanította, hogy „a boldogság elérése rendszerint… valami fontosabb életcél érdekében kifejtett, hosszan tartó erőfeszítéssel jár”10. Az efféle értelmes munka nem korlátozódik valamiféle állásra vagy szakmai pályafutásra. Beleértendő a gyermekek nevelése, az egyházban végzett szolgálat, vagy az időd és tehetséged önkéntes felajánlása.
3. stratégia: Válaszd a hálát!
A hálával élt élet választása olyan erővel alakítja át a mindennapi gondolkodást, hogy ezt a módszert gyakran az „agy áthuzalozásának” is nevezik.
Legyünk őszinték: még amikor simán megy is az életünk, a fürkésző szem akkor is találhat valamit, ami miatt panaszkodhat. Azonban ennek a fordítottja is igaz: bármilyen nehéz idők járjanak is, mindig találhatunk valamit, amiért köszönetet mondhatunk.
Akkor pedig valami nagyon szép történik.
Próbálj ki egy egyszerű, de annál hatásosabb kísérletet: vezess hálanaplót! Legalább három héten keresztül mindennap írj le három dolgot, ami aznap történt, és amiért hálás vagy. Bátran írj hozzá néhány általános dolgot is, amiért köszönetet mondasz, például a virágok, a családod, vagy az ételed.
Hamarosan rá fogsz jönni, hogy nemcsak könnyebben veszel észre olyasmit, amit hozzáadhatsz a felsorolásodhoz, hanem valójában már számítani is kezdesz arra, hogy találni fogsz ilyeneket. A nagyobb hálával élt élet segít neked még inkább örömre lelni a jelenlegi körülményeid közepette, aminek jelentős és közvetlen hatása van a boldogságodra.11
A Forbes folyóirat beszámolója szerint „a hála táplálása nem kerül pénzbe, és határozottan nem kerül sok időbe sem, azonban a haszna óriási.”12
Ma miért vagy hálás?
4. stratégia: Lépj ki a négy fal közül!
A szabadban, különösen a természetben töltött idő a legkülönbözőbb előnyökkel jár, például csökkenti a stresszt, lassítja a pulzust, vagy éppen kitisztítja a gondolataidat.
A Time folyóiratban írtak egy tanulmányról, mely szerint a természet képes megújítani bennünket. A tanulmány szerint „az emberek már 15 percnyi szabadban – parkban vagy erdőben – történő üldögélés után elkezdték azt érezni, hogy helyreállt a pszichés egyensúlyuk.”13
Nem könnyű boldogságot érezni, amikor az ember állandóan kifacsart és stresszel. Próbálj a hét legtöbb napján nagyjából fél órát eltölteni a szabadban, vagy akár többet is, ha megteheted. Miért ne léphetnél ki a négy fal közül, és élvezhetnéd akár egy kicsit gyakrabban is?
5. stratégia: Korlátozd a képernyő előtt töltött időt!
Túl sok időt tölteni a képernyő előtt nem tesz jót a boldogságunknak. Az az idő, amit a tévé, a számítógép, táblagép vagy telefon képernyőjére meredve töltesz, összeadódik és rossz hatással lehet a mentális egészségünkre, és ez különösen igaz a közösségi médiára. Jean M. Twenge, aki sikeres szerző, és alaposan tanulmányozta ezt a témát, kifejtette: „Minél több időt töltenek [az emberek] képernyőket bámulva, annál nagyobb valószínűséggel számolnak be a depresszió tüneteiről.”14
Nelson elnök ezt mondta: „Ha jobban figyeltek a közösségi média hírfolyamaira, mint a Lélek suttogásaira, akkor lelki veszélynek teszitek ki magatokat – ráadásul annak a veszélynek is, hogy erőteljes magányt és depressziót fogtok megélni.”15
Úgyhogy hajrá, hagyd ott a képernyőket egy időre! Később még hálás leszel ezért magadnak.
6. stratégia: Légy jelen!
Ha emberi lény vagy, akkor durván 100% annak a valószínűsége, hogy mondtál vagy tettél már olyat, amit a legszívesebben visszavonnál – nagy valószínűséggel több mindent is. Ami viszont furcsa, hogy az emberek milyen gyakran szeretik újra átélni az ilyen pillanatokat fejben.
John Bytheway utolsó napi szent szerző így ír a múlton való rágódás jelentette gondról: „A nyomorúságos embereknek van egy gyűjtőtartályuk a múlt hibáinak újrahasznosítására. Mindennap újragondolják a bánkódásaikat, és újrahasznosítják a lelkifurdalásaikat. A szóhasználatuk tele van olyan fordulatokkal, mint a »kellett volna«, a »lehettem volna«, a »tehettem volna«, a »miért nem tettem?« és a »bárcsak«. Soha nem azt nézik, hogy merre mennek, mert nem tudják levenni a szemüket arról, hogy merre jártak.”16
A jövőn való túlzott rágódás jelentette járulékos gondról is ír: „A nyomorúságos emberek valamiféle külső eseményt keresnek, hogy boldoggá tegye őket. »Amint lediplomázom, boldog leszek.« Miután lediplomáznak, azt mondják: »Hát, amint lesz állásom, boldog leszek.« Miután elhelyezkednek, azt mondják: »Oké, majd ha házasságot kötöttem, boldog leszek.« […] Ha eltökélted, hogy nyomorúságos leszel, akkor gondolj az életre váróhelyiségként, a boldogságra pedig az orvosként.”17
Leginkább akkor találjuk meg a legnagyobb boldogságot és jóllétet, amikor abban élünk és arra összpontosítunk, ami éppen most történik az életünkben.
A mentálhigiénés és pszichiátriai szakzsargonban a „mindfulness” angol szót használják annak megnevezésére, amikor tudatosan vagyunk jelen az adott pillanatban.
Mentálhigiénés szakemberek a következő tanáccsal szolgálnak: „A múlttal és a jövővel kapcsolatos félelmek és bizonytalanságok megnehezítik a jelen maradéktalan élvezetét.”18
Íme néhány ötlet annak gyakorlásához, hogy tudatos jelenlét (mindfulness) legyen az életedben:
-
Vezess hálanaplót (lásd fentebb a 3. stratégiát), különösen pedig sorolj fel benne több aznapi dolgot is, amiért hálás vagy.
-
Mindennap tölts időt elmélkedéssel. Keress egy békés helyet, ahol zavaró hatások nélkül ülhetsz. Hunyd le a szemed, és figyelj oda a légzésedre. Ha gondolataid támadnak, végy róluk tudomást, engedd el őket, majd térj vissza a légzésedre való összpontosításhoz. Ez az egész talán furcsán hangzik, de kiváló szellemi gyakorlat ahhoz, hogy a jelenre összpontosítsunk.
-
Figyelj oda jobban azokra a hétköznapi feladatokra, amelyeket amúgy „robotpilóta-üzemmódban” végzel, például a mosogatásra, a vezetésre vagy akár az evésre is. Érezd a mosogatószeres vizet az ujjaid között. Vezetés közben figyeld meg a fákat, az embereket és az épületeket. Élvezd ki minden egyes falat ízét és állagát.
-
Imádkozz, hogy észrevedd azokat, akiknek aznap a segítségedre van szükségük. Aztán pedig figyelj jól, és állj készen a cselekvésre!
-
Időről időre változtass a rögzült szokásaidon, és igazán éld át, milyen egy új hazavezető útvonal, egy másik vegyesbolt ismeretlen elrendezése, vagy változtass a megszokott esti tevékenységeiden.
7. stratégia: Alakíts ki kapcsolatokat!
A boldogság és az általános egészség szempontjából létfontosságú a jelentőségteljes kapcsolatokra való összpontosítás.
Dr. Emma Seppälä arról ír, hogy „az erős társasági kapcsolódás:
-
50%-kal növeli a hosszú élet esélyét
-
erősíti az immunrendszert […]
-
segít gyorsabban kilábalni egy betegségből.”
Így folytatja: „Azoknál, akik úgy érzik, hogy jobban kapcsolódnak másokhoz, alacsonyabb a szorongás és a depresszió szintje.”19
Amikor jelentőségteljes kapcsolatokról van szó, jobb néhány mély, mint sok sekélyes. Szükségtelen túlságosan betábláznunk a szabadidőnket állandó társasági eseményekkel, de kétségbeesetten szükségünk van az emberi kapcsolódásra. Még a befelé forduló személyiségű emberek is sokféleképpen mélyíthetik el a kapcsolódást a baráti körükkel vagy a családtagjaikkal.
Ami a családot illeti, Dieter F. Uchtdorf elder a Tizenkét Apostol Kvórumából egyszer arról tanított, hogy „a családi kapcsolatokban a szeretetet valójában úgy betűzzük, hogy i-d-ő, vagyis idő.”20
Mivel már úgyis felszabadítottál egy kis szabadidőt a képernyő előtt töltött idő visszafogásával (érted, ugye?), érdemes lehet egy részét élő emberi érintkezésre cserélned. A szolgálattételi látogatások, a sportegyesületek, a bélyeggyűjtő szakkörök – vagy bármi, ami lehetővé teszi, hogy kapcsolódj másokhoz –, segíthet fokozni a boldogságodat és jóllétedet.
8. stratégia: Törődj a templomoddal!
Nagy boldogsághasznot hajthat, ha minőségi alvást, megfelelő tápanyagokat és elegendő testedzést biztosítasz a tested számára. Az érzelmeink az agyban összpontosulnak, amely – a test többi szervéhez hasonlóan – hatalmas hasznát látja az egészségesebb szokásoknak.
Azok a lépések, amelyeket a testi egészséged javításáért teszel, végső soron az agyadnak is használnak, mivel az is része a fizikai testednek. Ez azután segíthet neked világosabban gondolkodni, könnyebben összpontosítani, és egyensúlyba hozni az érzelmeidet.
Az egészségügyi szokások terén jó általános szabály, hogy lassan indíts, és egyszerre csak egy dolgon változtass. Kezdd apróságokkal, például sétálj többet vagy étkezz egészségesebben, ha csak teheted. A kis változtatások összeadódnak.
9. stratégia: Tekints kifelé!
Az előző nyolc stratégia talán nyilvánvalóbbnak tűnhet, mint ez az utolsó, mégis, a boldogságot gyakran akkor találod meg, amikor nem közvetlenül arra összpontosítasz.
Holland elder ezt tanította: „A boldogságra nem könnyű rátalálni, ha egyenesen feléje rohansz. Rendszerint túl megfoghatatlan, túl tűnékeny, túl észrevétlen. Ha még nem tanultátok meg, az előttetek álló években meg fogjátok tanulni, hogy a boldogság a legtöbbször akkor jön el hozzánk, amikor a legkevésbé várjuk, amikor éppen valami mást csinálunk serényen. A boldogság szinte mindig valamilyen más igyekezet mellékterméke.”21
Persze, mindenképpen tegyetek meg mindent a boldogságot célzó stratégiák és szokások kialakítása érdekében! Miután azonban minden tőlünk telhetőt megtettünk, ideje kifelé fordulni és hagyni, hogy a boldogság találjon ránk, miközben másoknak igyekszünk segíteni.
Boldogság és mentális betegség
Az olyan egészségügyi állapotok esetén, mint a depresszió és a szorongás, a boldogság jóval összetettebb. Kiderült, hogy a korábban említett éjjeli remegések egy klinikai depresszió által kiváltott szorongás tünetei.
Amikor az életem során teljesen annak a sötétségnek és bizonytalanságnak a szorításában vergődtem, amit a klinikai depresszió jelent, éppen annyira nem volt lehetőségem azt „választani”, hogy „boldog legyek”, amennyire nem választhattam meg a magasságomat vagy a szemem színét sem.
Azt azonban mindig választhatom, hogy küzdök a sötétség ellen. Felnyújthatom a karomat Isten felé. Használhatom az összes rendelkezésemre álló eszközt, a hittől az imán át a modern orvostudományig.
Nálam az évek során mindig az szokott a depressziós időszakokból való sikeres kilábaláshoz vezetni, ha sokrétű megközelítést alkalmazok. Kiegyensúlyozott mértékben kell figyelnem a testi egészségemre (testmozgás, táplálkozás, alvás), az egészségügyi állapotomra (gyógyszerek, vitaminok, orvosi vizsgálatok), az érzelmi egészségemre (tanácsadás, kapcsolat másokkal), valamint a lelki egészségemre (ima, szentírás-tanulmányozás, szolgálat az egyházban, templomban töltött idő).
Annak ellenére, hogy a depresszió miatt fájdalmas mélypontokat is átéltem már az évek során, áldott vagyok, mert az időm nagyobb része boldog és derűs! Mélyen együttérzek azokkal, akiket erősebben és kitartóbban sújt valamilyen mentális betegség, mint engem, ám ha veled ez a helyzet, akkor is teljes mértékben hiszem, hogy a Békesség Hercege minden bánatodat meg fogja gyógyítani (lásd János 14:27).
A depresszió sok hazugságot sugall a boldogságot illetően. Azt állítja, hogy soha nem fognak jobbra fordulni a dolgok. E konkrét hazugság egyik hathatós ellenszere – legalábbis számomra – a Lelkem, nyugodj! című kedvenc himnuszomban található.
Lelkem, nyugodj! Megígérte Urad,
Mint egykor rég, ezután is vezet.
Reménységed ne legyen ingatag,
Minden titokról lehull a lepel.22
Gyönyörű igazságok, nemde? Ahogy visszatekintek az életemre, kétségem sincs afelől, hogy Isten mindvégig megáldott, megerősített és vezérelt engem. Tudom tehát, hogy Ő ott lesz mellettem a jövőben is, mint ahogy azt is tudom, hogy Isten téged is boldogabb napokra fog vezetni a te ösvényeden.
Általa a boldogságod egy napon majd teljessé fog válni.