40. fejezet

3 Nefi 8–11

Bevezetés

Jézus Krisztusnak az ősi Amerikában való megjelenése bizonyítja, hogy Isten eleget tesz az ígéreteinek, valamint hogy Jézus Krisztus feltámadása valóság. Jeffrey R. Holland elder a Tizenkét Apostol Kvórumából azt mondta:

„A Fiú szólt, és velőig ható hangon egyszerűen azt mondta: »Én Jézus Krisztus vagyok, az, akiről a próféták bizonyságot tettek, hogy el fog jönni a világra.« [3 Nefi 11:10.]

Ez a megjelenés és ez a kijelentés áll a Mormon könyve történetének gyújtópontjában, ez a mindenek felett álló pillanat…

Mindenki róla beszélt, róla énekelt, róla álmodott és az ő megjelenéséért imádkozott – és most valóban megjelent. Az volt minden idők legnagyszerűbb napja!” (Christ and the New Covenant: The Messianic Message of the Book of Mormon [1997], 250–51).

E szentírásrész tanulmányozása során a tanulók látni fogják, hogy a próféták kijelentései beteljesedtek. Másokon keresztül megtapasztalhatják a Szabadító látogatását a Bőség földje népénél, és növekedhet a bizonyságuk Jézus Krisztus feltámadásáról.

Néhány tan és tantétel

• Istennek a prófétáin keresztül közölt minden próféciája be fog teljesedni (lásd 3 Nefi 8).

• Az Úr mindazokat befogadja, akik megtört szívvel és töredelmes lélekkel jönnek Őhozzá (lásd 3 Nefi 9:13–22).

• Jézus Krisztus amerikai megjelenése bizonyságot tesz tevékeny szolgálatáról és feltámadásának valóságáról (lásd 3 Nefi 11:1–17).

• Krisztus tana magában foglalja a hitet, a bűnbánatot, a keresztelkedést és a Szentlélek ajándékát (lásd 3 Nefi 11:31–41).

Javaslatok a tanításhoz

3 Nefi 8. Istennek a prófétáin keresztül közölt minden próféciája be fog teljesedni

Mielőtt rátérnétek a 3 Nefi 8-ban a pusztítások részleteire, mutass rá, hogy a lámánita Sámuel prófétált arról, hogy milyen pusztításokra kerül sor Amerikában a Szabadító jeruzsálemi halála idején. Megnézetheted a tanulókkal, milyen fontosságot tulajdonított Mormon e próféciák beteljesedésének lejegyzésére (lásd 3 Nefi 10:14), és maga az Úr is milyen hangsúlyt fektetett a próféciák beteljesedésére, amikor azt mondta: „Beteljesedtek a jövetelemről szóló szentírások” (3 Nefi 9:16).

Vessék össze a tanulók a 3 Nefi 8:3-at a 3 Nefi 8:4-gyel!

• Szerintetek miért engedték egyesek, hogy „nagy kétkedések és szóváltások” váltsák fel a korábbi „nagy buzgóság[ot]”, amivel a jelet várták?

• Ez hogyan vonatkozhat ránk?

Megjegyzés: Ha a 38. fejezetben részletesen beszéltetek a lámánita Sámuel próféciáiról, akkor ebben a leckében elég, ha röviden érinted a témát.

A tanulók alkossanak három-négy tanulóból álló csoportokat! Írd fel a táblára:

Sámuel próféciái	Beteljesedés
Hélamán 14:20–27	3 Nefi 8:5–23

Kérd meg a csoportokat, hogy olvassák el a Hélamán 14:20–27-et, és keressék meg a lámánita Sámuel próféciáit Krisztus haláláról! Azután kérd meg őket, hogy olvassák el a 3 Nefi 8:5–23-at, és nézzék meg, hogyan teljesedtek be ezek a próféciák! Javasolhatod, hogy a tanulók készítsenek a szentírásaik margóján keresztutalást e két rész között. Kérd meg a tanulókat, hogy nézzék meg, hány év telt el a próféciák kijelentése és beteljesedése között (mintegy 40 év)!

Miután a tanulóknak elég idejük volt a szentírásrészek összehasonlítására, kérd meg az egyes csoportokat, hogy írjanak le egy vagy két olyan tantételt, amelyet ezekből az eseményekből tanultak! Kérd meg a csoportokat, hogy osszák meg, amit leírtak!

Segíts a tanulóknak a szentírásrészek alkalmazhatóságának felfedezésében! Ehhez tedd fel a következő kérdéseket:

• Utolsó napi szentekként milyen próféciákban hiszünk, amelyeket mások elutasítanak? (A válaszokat sorold fel a táblán! A válaszok között lehetnek az evangélium utolsó napi visszaállításáról, az Új Jeruzsálem felépítéséről, az Ádám-ondi-Ámánnál történő gyülekezésről, valamint az evangélium egész világon való prédikálásáról szóló próféciák.)

• Szerintetek miért utasítják el némelyek ezeket a próféciákat?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a T&Sz 1:38-at! Tegyél bizonyságot róla, hogy a szentírásokban található minden prófécia és az utolsó napi próféták minden szava be fog teljesedni!

Foglald össze ezt a tevékenységet a következő kérdések feltevésével:

• Hogyan segíthet nekünk felkészülni a második eljövetelre az, ha olvasunk ezekről a tapasztalatokról?

• Mit tehetünk azért, hogy erős maradjon a hitünk, míg a próféciák beteljesedésére várunk?

3 Nefi 9:5–12. Isten felelősségre fogja vonni a gonoszokat

Az emberek időnként megkérdőjelezik, hogy vajon Isten emlékezetben tartja-e azokat a szörnyűségeket, amelyeket a gonoszok mérnek az igazlelkűekre. Például amikor Noé király elrendelte Abinádi elégetését (lásd Móziás 17), vagy amikor a prófétákat halálra kövezték (lásd 3 Nefi 7:19), az emberek talán elvárták volna, hogy Isten azonnal megbüntesse a gonoszokat. Isten felelősségre vonja a gonoszokat a tetteikért, azonban ezt a saját idejében és a saját módján teszi. Kérd meg a tanulókat, hogy fussák át a 3 Nefi 9:5–12-t, és keressék meg azokat a részeket, amelyek a gonoszok pusztulásáról szólnak!

• Hogyan igazolta az Úr a próféták szavait?

3 Nefi 9:13–22. Az Úr mindazokat befogadja, akik megtört szívvel és töredelmes lélekkel jönnek Őhozzá

Kérd meg a tanulókat, képzeljék el, hogy ők is ott vannak abban a csoportban, akik a 3 Nefi 9-ben hallják a Szabadító hangját! Azután kérd meg őket, hogy olvassák el magukban a 13–22. verseket! Nézzék meg, hányszor hívta az Úr az embereket, hogy jöjjenek Őhozzá!

• Mit tanulhatunk abból, hogy az Úr többször is megismételte ezt a hívást?

• Nézzétek át a 3 Nefi 9:14-et! Ti mikor éreztétek, hogy az Úr kinyújtja felétek irgalmas karját?

• Hogyan áldott meg benneteket az Úr, amikor Őhozzá jöttetek?

Magyarázd el: Jézus Krisztus nagyon világossá tette, hogy az állatáldozatokkal fel kell hagyni, és hogy követői „megtört szívet és töredelmes lelket” ajánljanak fel neki áldozatként (lásd 3 Nefi 9:19–20).

Mielőtt beszélnétek a megtört szív és a töredelmes lélek áldozatáról, röviden áttekinthetitek az állatáldozatok célját és azt, hogy miért mondta a Szabadító, hogy „egyetlen [állat] áldozatotokat és égő felajánlásotokat sem fogom elfogadni” (3 Nefi 9:19). Magyarázd el, hogy Mózes törvénye követelte meg az állatáldozatok felajánlását! Ezek a felajánlások az engesztelés jelképei és árnyékképei voltak (lásd Mózes 5:5–8; lásd még 2 Nefi 25:24). Jézus Krisztus engesztelése után már nem volt szükség állatáldozatra. Amulek már évekkel korábban tanította ezt az igazságot, és megmondta, hogy Isten Bárányának kiontott vére lesz a „nagy és utolsó áldozat”, amely „végtelen és örökkévaló” lesz (Alma 34:10). Azt mondta: „Szükséges, hogy… vége legyen a vérontásnak; akkor töltetik majd be Mózes törvénye” (Alma 34:13). Az igazlelkűek számítottak rá, hogy miután Isten Fia felajánlotta a vérét, vége lesz az állatáldozatoknak.

• A 3 Nefi 9:19–20 szerint milyen áldozatot követel tőlünk az Úr? (Lásd még Omni 1:26.)

• Szerintetek mit jelent „megtört szív[et] és töredelmes [lelket]” ajánlani áldozatként?

Miközben a tanulók ezekről a kérdésekről beszélgetnek, elolvastathatod velük D. Todd Christofferson elder kijelentését a tanulói kézikönyv 302. oldalán. Ezt a kijelentést a mellékelt DVD A is tartalmazza. Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át, mit tehetnek azért, hogy még teljesebb mértékben „megtört szív[et] és töredelmes [lelket]” ajánljanak fel Istennek. Javasolhatod, hogy a tanulók írják le a gondolataikat.

• Hogyan ajánlhatjuk fel még teljesebb mértékben ezt az áldozatot az Úrnak?

Utalj vissza a tanulóknak a 3 Nefi 9:20-ra!

• Mit ígér nekünk az Úr cserébe azért, ha megtört szívet és töredelmes lelket ajánlunk fel?

Fejezd be ezzel a gondolattal Neal A. Maxwell (1926–2004) eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából:

„Testvérek, amikor akaratotokat alárendelitek Istennek, akkor az egyetlen olyan dolgot adjátok neki, amelyet valóban neki tudtok adni. Ne várjatok túl sokáig, hogy megtaláljátok az oltárt, vagy hogy ráhelyezzétek saját akaratotok ajándékát!” (Liahóna, 2004. máj. 46.; kiemelés az eredeti szerint).

Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át, hogyan rendelhetik alá akaratukat Istennek!

3 Nefi 11:1–17. Jézus Krisztus amerikai megjelenése bizonyságot tesz tevékeny szolgálatáról és feltámadásának valóságáról

Nagyobb áhítatot teremthetsz a Szabadító amerikai látogatásának megbeszéléséhez azzal, ha megkéred az osztályt, hogy énekeljék el vagy olvassák el a „Tudom, hogy jó Megváltóm él” (Himnuszok, 78. sz.), a „Hiszek Krisztusban” (Himnuszok, 76. sz.), vagy valamely másik kedvenc himnuszukat a Szabadítóról.

Kérd meg a tanulókat, hogy míg felolvasod a 3 Nefi 11:1–17-et, képzeljék el, hogy ott vannak azok között, akik találkoznak Jézus Krisztussal az amerikai földrészen! Azután tegyél fel néhányat – vagy akár mindet – a következő kérdések közül:

• Hogyan reagáltak az emberek a Szabadító megjelenésére?

• Milyen gondolatok és érzések támadtak bennetek, miközben ezt a beszámolót hallgattátok?

• Szerintetek ti hogyan éreztetek volna, ha ott lettetek volna?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel újra a 3 Nefi 11:11-et, majd egy másikat, hogy olvassa fel a T&Sz 19:16–19-et!

• Mit mondott a Szabadító a szenvedéséről?

• Hogyan mutathatjuk ki, hogy nagyra értékeljük a Szabadító értünk való szenvedését?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel újra a 3 Nefi 11:14–15-öt!

• Milyen meglátásokat nyerünk ezekből a versekből a Szabadító küldetésének hatóköréről? Mit tanulhatunk a Szabadító egyének iránti törődéséről?

Magyarázd el, hogy bár még nem részesültünk abban az élményben, hogy személyesen megérintsük a Szabadító kezeit és lábait, érezhetjük az Ő valóságát és személyes bizonyságot tehetünk Őróla! Kérj meg tanulókat, hogy osszák meg bizonyságukat Jézus Krisztusról! Tegyél bizonyságot arról, hogy napjainkban milyen szerepet játszik a Szabadító tevékeny szolgálata az életünkben, valamint feltámadásának valóságáról!

3 Nefi 11:29. „A viszálykodás lelke… az ördögtől [való]”

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 3 Nefi 11:29-et! Biztathatod őket, hogy jelöljék meg ezt a részt és szakítsanak időt a memorizálására.

• Milyen helyzetekben fordul elő nagy valószínűséggel életünkben a viszálykodás?

• Tapasztalataitok szerint mi segít legyőzni a viszálykodást?

Megoszthatod a Thomas S. Monson elnök által elmesélt történetet a tanulói kézikönyv 305. oldaláról.

• Milyen veszélyeket rejt az, ha engedjük, hogy a viszálykodás és a veszekedések akadálytalanul és megoldatlanul folyjanak?

3 Nefi 11:31–41. Krisztus tana magában foglalja a hitet, a bűnbánatot, a keresztelkedést és a Szentlélek ajándékát

Kérj meg egy tanulót, hogy mondja fel a negyedik hittételt! Mialatt felmondja, írd fel a táblára:

1. Jézus Krisztusba vetett hit

2. Bűnbánat

3. Keresztelés

4. A Szentlélek ajándéka

Mondd el a tanulóknak, hogy a Szabadító ezeket a tantételeket és szertartásokat hangsúlyozta ki, amikor azt tanította, amit Ő úgy nevezett: „az én tanom” (3 Nefi 11:31–32, 39). Írd fel a táblára a felsorolás fölé: Krisztus tana! A tanulók olvassák el a 3 Nefi 11:31–41-et, és keressék meg a Szabadító tanát!

• A 3 Nefi 11:39–41 szerint mit ígér nekünk a Szabadító, ha az Ő tanára építünk?

A tanulók fussák át a 3 Nefi 11:21–28-at, és számolják meg, hányszor használja a Szabadító ezekben a versekben a keresztel vagy a keresztelés szót (kilencszer)!

• Miért kellett a keresztelésről tanítani az embereket? (Lásd 3 Nefi 11:28.)

• Milyen kérdéseket válaszolnak meg ezek a versek a keresztelésről?

Oszd meg a bizonyságodat arról, hogy miért fontos folyamatosan növelnünk a Szabadítóba vetett hitünket, megbánnunk a bűneinket, és úrvacsoravétel által megújítanunk a keresztelkedési szövetségeinket, hogy ezáltal befogadhassuk a Szentlelket és életünket az evangélium biztos alapjára építhessük!