48. fejezet

Mormon 1–6

Bevezetés

Bár Mormon első hat fejezete a lámániták és a nefiták közötti tragikus konfliktusról és a nép közötti hatalmas gonoszságról számol be, azért a remény üzenetét is tartalmazza. Miközben a tanulók Mormon életét és tanításait tanulmányozzák, elgondolkoznak rajta és megbeszélik, ihletet meríthetnek belőle arra, hogy még akkor is hűek maradjanak, ha egyre gonoszabbá válik körülöttük a világ.

Néhány tan és tantétel

• Hatalmas gonoszság közepette is lehetünk igazlelkűek (lásd Mormon 1–2).

• A Mormon könyve Krisztus tanúja (lásd Mormon 3:17–22; 5:12–14).

• „Isten ítéletei utolérik a gonoszokat” (lásd Mormon 4; 6).

Javaslatok a tanításhoz

Mormon 1:1. A Mormon szó

Emlékeztesd rá a tanulókat, hogy a Szabadító azt mondta tanítványainak: az Ő egyházának az Ő nevét kell viselnie (lásd 3 Nefi 27:1–12; lásd még e kézikönyv 46. fejezetét). Ma mégis sokan használják a „mormon egyház” kifejezést az egyház hivatalos neve helyett, és az utolsó napi szentekre mormonokként utalnak.

• Bár mi inkább az egyház hivatalos nevét részesítjük előnyben, milyen pozitív dolgok mondhatók el a Mormon szóról?

E beszélgetés részeként kérd meg a tanulókat, hogy lapozzanak a tanulói kézikönyv 354. oldalára! Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel Joseph Smith próféta kijelentését, majd kérj meg pár tanulót, hogy egymást bekezdésenként váltva olvassák fel Gordon B. Hinckley elnök kijelentését!

• Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza tagjaiként hogyan vonatkoznak ránk ezek a kijelentések?

Mormon 1–2. Hatalmas gonoszság közepette is lehetünk igazlelkűek

Ha rendelkezésre áll egy friss újság, tedd ki! Mutass rá olyan hírekre, amelyek a világban jelenlévő gonoszságot jelzik, de figyelj oda arra, hogy ne hívd fel a tanulók figyelmét olyasmire, ami elvonná őket a Lélek hatásától! Röviden beszéljétek meg, milyen kihívásokkal néznek ma szembe a fiatal felnőttek!

Írd fel a táblára az alábbi szentírás-utalásokat:

• Mormon 1:13–14, 18–19

• Mormon 2:8

• Mormon 2:13–15

Kérd meg a tanulókat, hogy e részek alapján írjanak újságcikk-címeket! Elegendő idő után kérd meg a tanulókat, hogy osszák meg, milyen címeket írtak!

Mondd el, hogy ilyen gonoszság közepette egy Mormon nevű fiatal férfi mégis tiszta maradt és erős! Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el a Mormon 1:1–2, 15-öt és a 2:1–2-t!

• Milyen tulajdonságokkal rendelkezett Mormon? Szerintetek hogyan segítettek neki ezek a tulajdonságok fenntartani az Isten iránti hűségét?

• Mit jelent számotokra „megízlel[ni] és megismer[ni] Jézus jóságát”? (Lásd Mormon 1:15.)

Oszd meg a következő kijelentést Gordon B. Hinckley elnöktől (1910–2008), az egyház 15. elnökétől:

„Éljetek az evangélium tantételei szerint! Olyan korban éltek, amikor sok a szenny. Nektek nem szabad erre a szintre süllyednetek! Felül kell kerekednetek rajta! Erősnek kell lennetek, hogy nemet mondjatok és kihúzzátok magatokat! Megígérem nektek, hogy ha ezt teszitek, akkor akik egyébként a saját életmódjukra biztatnának benneteket, még ők is azt kívánják majd, bárcsak e dolgok fölé emelkedve élnének” (Teachings of Gordon B. Hinckley [1997], 716).

• Mi segített és segít nektek igazlelkűnek maradni napjaink gonoszsága közepette?

• Mit tanulhatunk és alkalmazhatunk Mormon példájából?

Mormon 2:10–14. „Nem bűnbánatra vezető volt a bánatuk”

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Mormon 2:10–14-et!

• Miben különbözik a Mormon által remélt bánkódás attól a bánattól, amelynek tanúja volt?

Segíts a tanulóknak megérteni, hogy az emberek nem azért bánkódtak, mert sajnálták, amit tettek, hanem azért, mert nem örültek bűneik következményeinek! Felhívhatod a tanulók figyelmét Neal A. Maxwell elder és Ezra Taft Benson elnök kijelentéseire a tanulói kézikönyv 355. oldalán.

Mormon 2:14–15. „A kegyelem napja elmúlt számukra”

Mondd el a következő mai példázatot: A mezőn dolgozva megsérült egy fiatalember lába. Hazabicegett, bekötötte a sebet, és lefeküdt, hogy pihenjen. Édesapja biztatta, hogy keresse fel az orvost. A fiatalember azonban úgy gondolta, magától is meggyógyul. A napok múltával egyre rosszabb lett a lába, egyre nőtt a fájdalma, azonban még mindig nem kért orvosi segítséget. Az egyik délután kezdte nagyon rosszul érezni magát. Észrevette, hogy a lába egészen elszíneződött. Estére magas láza lett és kómába esett. Reggelre meghalt.

Kérd meg a tanulókat, hogy vonatkoztassák ezt a példázatot a Mormon 2:14–15-re! Felteheted a következő kérdéseket:

• Kit jelképez a fiatalember? (A nefitákat.)

• Kit jelképez az apa? (Mormont.)

• Kit jelképez az orvos? (Az Urat.)

• Mikor volt már túl késő a fiatalember számára? (Talán amikor magas láza lett és kómába esett.) Hogyan vonatkozik ez a nefitákra?

• Mormon azt mondta, hogy „a kegyelem napja elmúlt” a nefiták számára (Mormon 2:15). A 14. vers szerint miért kerültek ebbe az állapotba?

Hívd fel a tanulók figyelmét Spencer W. Kimball elnök kijelentésére a tanulói kézikönyv 356. oldalán! Segíts a tanulóknak meglátni, hogy az Úr irgalmas és azt szeretné, ha bűnbánatot tartanánk, azonban megtört szívvel és töredelmes lélekkel Őhozzá kell fordulnunk! A nefiták nem voltak hajlandóak bűnbánatot tartani, tehát nem lehetett megbocsátani nekik. Tegyél bizonyságot arról, hogy elnyerhetjük a megbocsátás áldásait, ha megalázkodunk az Úr előtt!

Mormon 3:17–22; 5:12–14. A Mormon könyve Krisztus tanúja

Kérd meg a tanulókat, hogy párokat alkotva olvassák el és beszéljék meg Mormon 3:17–22-t! Ha már elég idejük volt, tedd fel a következő kérdéseket, és kérd meg a tanulókat, hogy a beszélgetéseik alapján válaszoljanak ezekre:

• Kikhez beszél Moróni ezekben a versekben?

• A 21. versben Mormon kifejezi abbéli reményét, hogy a jövendőbeli olvasók hinni fognak „Jézus Krisztus evangéliumában”. Milyen kapcsolat áll fenn az evangélium, a Mormon könyve és Jézus Krisztus között?

Kérd meg a tanulókat, hogy nézzék át újra a Mormon 3:20–22-t, és olvassák el a Mormon 5:12–14-et!

• Miért írt Mormon és a többi próféta?

• Nektek hogyan segített a Mormon könyve hinni „Jézus Krisztus evangéliumában”?

• Hogyan erősítette meg a Mormon könyve a bizonyságotokat Jézus Krisztusról?

• Mit láttatok, hogyan áldja meg a Mormon könyve más emberek életét?

Mormon 4; 6. „Isten ítéletei utolérik a gonoszokat”

A tanulók olvassák el a Mormon 4:5, 10–12-t!

• Mit tanulhatunk ezekből a versekből?

Mondd el a tanulóknak, hogy most a nefiták utolsó csatájának kimeneteléről fognak olvasni, amely jó példa arra, hogy Isten ítéletei utolérik a gonoszokat! A tanulók felváltva olvassák fel a Mormon 6:11–15-öt, nyomon követve azt, hogy hány nefita halt meg ebben a csatában! (Körülbelül 230 000 nefita katona halt meg. Mutass rá, hogy rajtuk kívül még sokan meghaltak – például ezekben a versekben nem esik szó a lámánita harcosokról, valamint azokról a nőkről és gyermekekről, akik a csatározás során meghaltak mindkét félen.)

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Mormon 6:16–22-t! Magad is felolvashatod ezeket a verseket, de akkor kérd meg a tanulókat, hogy magukban kövessék az olvasottakat a szentírásaikban!

Kérd meg a tanulókat, hogy csendben gondolják át, mi vezetett a teljes nefita nemzet bukásához! Azután kérd meg őket, hogy olvassák el a Moróni 8:27-et és a Tan és a szövetségek 38:39-et!

• Mit tanulhatunk a nefiták bukásának történetéből?

Ennek a résznek a befejezéseként megmutathatod a Mormon könyve rövidfilmek című DVD (cikkszám: 54011) 19. bejátszását: „Ó, ti szép emberek”.

Mormon 5:22–24. Isten kezében vagyunk

Kérd meg a tanulókat, hogy lapozzák fel W. Craig Zwick elder kijelentését a tanulói kézikönyv 358–359. oldalán (a mellékelt DVD A is tartalmazza)! Magyarázd el, hogy mielőtt Zwick elder ezt mondta volna, a következő szavakat idézte Mormon 5:23-ból: „Nem tudjátok, hogy Isten kezében vagytok? Nem tudjátok, hogy az övé minden hatalom?”

Kérd meg a tanulókat, hogy nézzék meg a kezüket, tenyerükkel felfelé, miközben felolvasod Zwick elder kijelentését (vagy az erre kijelölt tanuló felolvassa)!

Az olvasás végén kérd meg a tanulókat, hogy nevezzék meg azt a négy kulcsfontosságú dolgot, melyet Zwick elder szerint meg kell tennünk azért, hogy Isten kezébe „helyez[zük] a kezünket” és érezzük, amint „támogató jelenléte olyan magasságokba emel minket, ahová magunktól nem lennénk képesek eljutni”. Írd fel a táblára a négy kulcsfontosságú dolgot:

• Tanulni

• Meghallgatni

• Keresni a Lelket

• Mindig imádkozni

Kérd meg a tanulókat, hogy írják le ezt a négy kulcsfontosságú dolgot! Biztasd őket, hogy még a következő óra előtt szakítsanak időt életük e négy területen történő kiértékelésére!

Fejezd be abbéli reményednek a kifejezésre juttatásával, hogy a tanulók követni fogják Mormon példáját – Isten kezébe adják magukat és az Ő akaratának megtételére fognak törekedni!