16. lecke Felkészülési anyag az osztály számára: A Kirtland templom és a papsági kulcsok. A visszaállítás alapjai hitoktatói anyag (2019).
16. lecke Felkészülési anyag az osztály számára. A visszaállítás alapjai hitoktatói anyag.
16. lecke Felkészülési anyag az osztály számára
A Kirtland templom és a papsági kulcsok
Isten arra irányuló parancsolata, hogy építsék fel „Isten házát” (Tan és szövetségek 88:119) nélkülözhetetlen részét képezte az evangélium visszaállításának. Az egyház korai tagjai készek voltak mindenüket odaadni azért, hogy elnyerjék a magasságból érkező hatalommal való felruházás megígért áldását (lásd Tan és szövetségek 38:32). Tanulmányozás közben figyeld meg, milyen áldások adattak amiatt, hogy a szentek készek voltak áldozatot hozni a Kirtland templom felépítéséért.
1. szakasz
Mit tanulhatok a korai szenteknek a Kirtland templom felépítése érdekében hozott áldozataiból?
Egy 1832. december 27-én és 28-án kapott kinyilatkoztatásban az Úr megparancsolta a szenteknek, hogy építsenek templomot az Ohio állambeli Kirtlandben.
Tanulmányozz az órára való felkészülés részeként!
Olvasd el a Tan és szövetségek 88:119-et.
Joseph Smith próféta ezt írta erre a parancsolatra utalva: „…ez az Úr szava mihozzánk, és nekünk engedelmeskednünk kell, igen, az Úr segedelmével engedelmeskedni fogunk: mert engedelmességünk feltételeként nagyszerű dolgokat ígért nekünk; igen, méghozzá a mennyekből való látogatást, hogy megtiszteljen bennünket az Ő jelenlétével” (Az egyház elnökeinek tanításai: Joseph Smith [2007]. 437.).
Eliza R. Snow, aki Kirtlandben élt a templom építése idején, így emlékezett vissza:
„A szentek kicsinyek voltak számukat illetően, legtöbbjük pedig igen szegény volt; és ha nem adatott volna meg a bizonyosság, hogy Isten szólt, és megparancsolta, hogy ház építtessék a nevének, …akkor az e templom felépítésére tett kísérlet, az akkori körülmények közepette, minden érintett részéről oktalanságnak neveztetett volna. […]
Igen kevés tőkével rendelkezvén az agyunkon, csontjainkon és inainkon kívül és az Istenbe vetett rendíthetetlen bizalommal elegyítve férfiak, nők, sőt, még gyermekek is teljes erejükkel dolgoztak; …teljesítményüket sarkallta a kilátás, hogy részesülhetnek a Mindenható Isten útmutatásai szerint épített és az Őáltala elfogadott ház áldásában.” (In Eliza R. Snow, an Immortal [1957], 54, 57)
Egy másik kihívás szintén lassította a templomépítés előrehaladtát:
„1834 tavasza és nyara nehéz időszak volt a templom építésére, mert a közösség legtöbb férfija Missouriba ment Joseph Smithszel, Izráel táborában. […] A férfiak távollétében a nők tovább dolgoztak. Néhányan kőművesmunkát végeztek, mások ökrösszekeret hajtottak és köveket szállítottak, megint mások pedig varrtak, fontak és kötöttek, hogy ruházatot készítsenek a munkásoknak.” (Lisa Olsen Tait and Brent Rogers, “A House for Our God,” Revelations in Context [2016], 170)
Hogy segítsen a szenteknek a templomépítésre tett erőfeszítéseikben, az Úr kinyilatkoztatott „Joseph Smithnek, valamint az Első Elnökségben szolgáló tanácsosainak egy figyelemre méltó látomást…, amelyben látták a templom részletes tervét”. Frederick G. Williams, aki második tanácsosként szolgált az Első Elnökségben, később így emlékezett vissza:
„Joseph [Smith] megkapta az Úr igéjét, hogy vegye magához két tanácsosát, [Frederick G.] Williamst és [Sidney] Rigdont, és járuljanak az Úr elé, és Ő meg fogja nekik mutatni az építendő ház tervét vagy modelljét. Letérdeltünk, az Urat szólítottuk, és az épület megjelent látótávolságon belül, én voltam az első, aki felfedeztem. Majd együtt mindannyian megtekintettük. Miután jól megnéztük a külsejét, az épület úgy látszott, mintha pont fölénk jönne.” (Tanítások: Joseph Smith. 285.)
A Kirtland templom felépítéséhez sokan járultak hozzá nagy áldozatokkal. Egyikük egy John Tanner nevezetű megtért volt.
„[John] »azt a benyomást kapta álmában vagy látomásában az éjjel, hogy… azon nyomban el kell mennie a gyülekezethez« Kirtlandbe. Túladott a javain – számos virágzó birtokon, egy szállón és gyümölcsöskerteken –, népes családját és számos szomszédját szekerekre ültette karácsony reggelén, és átszelte az ötszáz mérföldes távot, 1835 januárjának egyik vasárnapján érve Kirtlandbe.
Valóban nagy szükségük volt őrá. Közeledett a templom telkére kirótt jelzálogkölcsön lejárati határideje, és bizonyos beszámolók szerint az elszegényedett Joseph próféta és a fivérek közül némelyek már jó ideje segítségért imádkoztak.
John Tanner nem tétovázott. Kétezer dollárt kölcsönzött a Prófétának és átvett tőle egy elismervényt, tizenháromezer dollárt kölcsönzött a templomi bizottságnak, aláírt egy elismervényt a Prófétának és másoknak harmincezer dollárról New Yorkban vásárolt árucikkek ellenében, és »bőkezű adományokat« tett a templomépítésre.” (Leonard J. Arrington, “The John Tanner Family,” Ensign, Mar. 1979, 46)
Thomas S. Monson elnök kifejtette, miért voltak hajlandóak áldozatokat hozni az utolsó napi szentek, hogy templomokat építsenek és az Úrnak hódoljanak ezekben a szent épületekben:
„A templomok építéséhez és a templomba járáshoz mindig is társult bizonyos mértékű áldozathozatal. Megszámlálhatatlanul sokan vannak, akik azért küszködtek és dolgoztak, hogy saját maguk és családtagjaik számára elnyerjék azokat az áldásokat, melyek kizárólag Isten templomában találhatók.
Miért hajlandóak oly sokan oly sok mindent feláldozni azért, hogy elnyerjék a templom áldásait? Azok, akik megértik a templomból származó örökkévaló áldásokat, tudják, ahhoz, hogy elnyerjük ezeket az áldásokat, egy áldozat sem túl nagy, és nincs az a teher vagy küzdelem, amely túl nehéz lenne.” (Thomas S. Monson: A szent templom – jelzőtűz a világnak. Liahóna, 2011. máj. 92.)
Elmélkedj az órára való felkészülés részeként!
Mit tanulhatsz a korai szenteknek a Kirtland templom felépítése érdekében hozott áldozataiból és példájából?
2. szakasz
Mi módon áldhatják meg az életemet ma a mennyei hírnökök által a Kirtland templomban átadott papsági kulcsok?
Isten megjutalmazta a szentek áldozatát, melyet a Kirtland templom felépítése érdekében hoztak: lelki megnyilatkozások áradtak rájuk a felszentelés előtti és utáni napokon (lásd Saints: The Story of the Church of Jesus Christ in the Latter Days, vol. 1, The Standard of Truth, 1815–1846 [2018], 232–35, 237–39).
Sok szent tett bizonyságot arról, hogy mennyei lények voltak jelen a felszentelési gyűléseken.
„Eliza R. Snow így emlékezett vissza: »A felszentelés szertartásait vissza lehet idézni, de nincs az a halandó nyelv, amely leírhatná annak az emlékezetes napnak a mennyei megnyilatkozásait. Némelyeknek angyalok jelentek meg, míg az isteni jelenlétet minden jelenlévő felismerte, és minden szív megtelt ’kibeszélhetetlen és dicsőült örömmel’« [lásd 1 Péter 1:8].
Azon az estén, amikor a Próféta mintegy 400 papságviselővel gyűlt egybe a templomban, »sebesen zúgó szélnek zendüléséhez hasonlító hang hallatszott, amely megtöltötte a templomot, és az egész gyülekezet egyszerre felemelkedett, mintha egy láthatatlan erő mozdította volna meg őket«. A Próféta elmondása alapján »sokan nyelveken kezdtek el beszélni, és jövendölni kezdtek; mások dicsőséges látomásokat láttak; én pedig láttam, ahogy a templom megtelt angyalokkal, amit közöltem is a gyülekezettel«” (Tanítások: Joseph Smith. 323–324.).
A legjelentőségteljesebb lelki megnyilvánulásokra húsvétvasárnap, 1836. április 3-án került sor, egy héttel a templom felszentelése után. Míg a templomban imádkoztak, látomás tárult Joseph Smith és Oliver Cowdery elé, és megjelent nekik az Úr Jézus Krisztus. Kijelentette, hogy elfogadta a templomot, és megígérte, hogy áldásokat fog kiárasztani a szentekre (lásd Tan és szövetségek 110:1–10).
Ezt a látogatást mennyei hírnökök megjelenése követte, akik az Isten munkájának ezekben az utolsó napokban való elvégzéséhez szükséges papsági kulcsokat adtak át. Az alábbi szentírásrészekben megjelölheted, hogy kik jelentek meg Josephnek és Olivernek, és milyen kulcsokat adtak át az egyházi vezetők kezébe:
Tanulmányozz az órára való felkészülés részeként!
Olvasd el a Tan és szövetségek 110:11-et.
Joseph Fielding Smith elnök a következő magyarázatot fűzte ehhez:
„Mózes kezében voltak Izráel egybegyűjtésének kulcsai. Ő vezette ki Izráelt Egyiptomból Kánaán földjére. Az Ő megbízása volt ebben az adományozási korszakban, hogy eljöjjön és visszaállítsa ezeket a kulcsokat a modernkori egybegyűjtéshez.” (Joseph Fielding Smith, Church History and Modern Revelation [1953], 2:48)
Tanulmányozz az órára való felkészülés részeként!
Olvasd el a Tan és szövetségek 110:12-t.
„Úgy tűnik, Ábrahám napjaiban élt a halandóságban egy Éliás nevű ember, aki… Ábrahám evangéliumának adományozási korszakát Joseph Smithnek és Oliver Cowderynek adta… Nem áll rendelkezésünkre konkrét információ a halandó életének vagy szolgálattételének részleteit illetően” (Bible Dictionary, “Elias”).
Bruce R. McConkie elder kifejtette, miért jelent meg Éliás a Kirtland templomban:
„Az Éliás nevű férfi hozza vissza »Ábrahám evangéliumát«, azt a nagyszerű ábrahámi szövetséget, melyen keresztül a hithűek az örök gyarapodás ígéretét kapják, arra vonatkozó ígéreteket, hogy celesztiális házasságuk által örök utódaik száma olyan nagy lesz, akár a tengerparton a homokszemeké vagy az égen a csillagoké.” (Bruce R. McConkie, “The Keys of the Kingdom,” Ensign, May 1983, 22)
Tanulmányozz az órára való felkészülés részeként!
Olvasd el a Tan és szövetségek 110:13–16-ot.
Joseph Fielding Smith elnök ezt tanította:
„Ez az Illésre ruházott pecsételő hatalom az a hatalom, mely férjet és feleséget egymáshoz, valamint a gyermekeket a szülőkhöz köt az időre és az örökkévalóságra. Ez az az összekötő hatalom, amely jelen van minden evangéliumi szertartásban. […] E hatalom által köttetik, vagyis pecsételtetik meg a szabadításhoz kapcsolódó összes szertartás, és Illés küldetése volt az, hogy eljöjjön és visszaállítsa azt.” (Joseph Fielding Smith, Elijah the Prophet and His Mission [1957], 5)
Az ószövetségi Illés próféta megjelenése az Úr azon ígéreteit teljesítette be, amelyeket egykor Malakiás által tett, valamint Moróni által újra megerősített Joseph Smith prófétának, amikor Moróni először jelent meg Joseph szobájában 1823. szeptember 21-én.
Tanulmányozz az órára való felkészülés részeként!
Olvasd el a Tan és szövetségek 2-t (lásd még Malakiás 4:5–6).
Elmélkedj az órára való felkészülés részeként!
Milyen módokon részesültél áldásokban azok miatt a papsági kulcsok és hatalmak révén, melyeket Mózes, Éliás és Illés átadott Joseph Smith prófétának és Oliver Cowderynek a Kirtland templomban? Miben lenne más az életed, ha nem került volna sor e papsági kulcsok visszaállítására?