9. lecke Hitoktatói anyag

Jézus Krisztus, a mi isteni Megváltónk

A visszaállítás részeként Joseph Smithnek és a szenteknek pontosabb ismeretek adattak Jézus Krisztus jellemét és küldetését illetően. Ebben a leckében a tanulóknak lehetőségük adódik a Szabadítóba és az Ő engesztelésébe vetett hitük elmélyítésére, valamint annak meghatározására, hogy miként tudják teljesebb mértékben meghívni az életükbe az Ő hatalmát.

Javaslatok a tanításhoz

Joseph Smith Jézus Krisztus jelleméről tanul

Tegyél ki egy képet, amely az első látomást jeleníti meg. Emlékeztesd a tanulókat, hogy Joseph Smith ekkori imájának egyik célja az volt, hogy megkérdezze Istentől, melyik egyházhoz csatlakozzon (lásd Joseph Smith története 1:13–19). A látomásról való 1832-es beszámolójában azonban Joseph egy másik indokát is megadja annak, hogy miért ment ki a ligetbe imádkozni aznap.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a felkészülési anyag 1. szakaszának első bekezdését.

Adj a tanulóknak egy percet, hogy felidézzék életük olyan időszakait, amikor gyötrődtek a bűneik és a gyengeségeik miatt. Azután kérd meg őket, hogy olvassák el magukban a felkészülési anyag 1. szakaszának második és harmadik bekezdését.

• Mit tudott meg Joseph Mennyei Atya és Jézus Krisztus jelleméről? (Mennyei Atyánk és Jézus Krisztus irgalmas és megbocsátó.)

Mondd el, hogy Joseph és a szentek további ismereteket szereztek Jézus Krisztus jelleméről az Ő kinyilatkoztatásain keresztül. Tedd ki a következő hivatkozásokat, vagy írd fel őket a táblára: Tan és szövetségek 3:10; 38:14; 58:42; 61:2; 62:1; 64:2–4. Adj időt a tanulóknak néhány szentírásrész elolvasására. Kérd meg őket, úgy olvassanak, mintha az Úr közvetlenül hozzájuk szólna. Gondolják át azt is, hogy a Szabadító e versekben álló szavai miként mélyíthetik el az ismereteiket az Ő irgalmas és megbocsátó jelleméről. Miután elolvasták, kérd meg a tanulókat, hogy osszák meg, mit tanultak.

• Mit gondoltok, miért létfontosságú számunkra megérteni, hogy Mennyei Atya és Jézus Krisztus irgalmas és megbocsátó?

Mondd el, hogy Joseph Smith első látomása egy volt azon számos élmény közül, amelyek felkészítették Josephet arra, hogy Jézus Krisztus erőteljes tanújaként álljon. Emlékeztesd a tanulókat, hogy D. Todd Christofferson elder, a Tizenkét Apostol Kvóruma tagja szavai szerint Joseph Smith „nyilatkoztatta ki a leghitelesebben Jézus Krisztus valódi jellemét az isteni Megváltóként” (vö. D. Todd Christofferson: Újjászületve. Liahóna, 2008. máj. 79.; dőltbetűs kiemelés hozzáadva).

• Milyen hatással volt Joseph Smith és a visszaállítás arra, amit Jézus Krisztus kapcsán értesz és érzel?

Jézus Krisztus engesztelése egyaránt végtelen és személyes

Mondd el a tanulóknak, hogy a Mormon könyve Joseph Smith próféta általi előjövetele lehetővé tette, hogy a világ oly módon értse Jézus Krisztust és az Ő engesztelését, amely évszázadok óta nem volt lehetséges. A Szabadítónak az emberiségért hozott áldozatáról tanító számtalan szentírásrész között állnak Alma és Amulek tanításai. Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban az Alma 34:10, 12-t és 14-et, és figyeljék meg, miként írta le Amulek a Szabadító engesztelő áldozatát. Kérd meg őket, hogy mondják el, mit találtak.

Rajzold fel a táblára vagy tedd ki az alábbi ábrát:

• Milyen szempontból „végtelen és örökkévaló” a Szabadító engesztelése? (Biztasd a tanulókat, hogy merítsenek abból, amit a felkészülési anyag 2. szakaszából tanultak.)

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a következő idézetet ifj. Cecil O. Samuelson eldertől, aki a Hetvenek Elnökségében szolgált, az osztály pedig figyelje meg, milyen szavakkal jellemezte az Úr engesztelését:

Engesztelése valóban lefedte a világot és minden embert a kezdettől mindvégig. Ne feledjük azonban, hogy annak átfogóságában és teljességében ugyanakkor fokozottan személyes is, valamint páratlanul úgy van megalkotva, hogy tökéletesen illeszkedjen és tökéletesen megfeleljen minden egyes ember egyéni körülményeinek. Az Atya és a Fiú mindannyiunkat jobban ismer, mint mi magunkat, és olyan engesztelést készítettek elő számunkra, amely teljes összhangban áll a szükségleteinkkel, kihívásainkkal és lehetőségeinkkel.

Köszönet Istennek Fia ajándékáért, és köszönet a Szabadítónak az Ő engeszteléséért, amely igaz, érvényben van, és elvezet minket oda, ahol lennünk kell és ahol lenni akarunk. (Cecil O. Samuelson Jr., “What Does the Atonement Mean to You?” Ensign, Apr. 2009, 51)

• Milyen szavakkal írta le Samuelson elder a Szabadító engesztelését?

Írd be az ábrába a személyes szót és más olyan szavakat, amelyeket a tanulók említenek:

• Mit gondoltok, miért fontos emlékezetben tartani, hogy míg a Szabadító engesztelő áldozata végtelen számú emberre és világra kihat, ugyanakkor fokozottan személyes is?

Emlékeztesd a tanulókat arra, hogy a felkészülési anyag 2. szakaszában arra kérték őket, hogy jelöljenek meg olyan igazságokat, amelyek megragadták a figyelmüket. Ha szükséges, adj egy kis időt a tanulóknak, hogy áttekintsék, milyen szentírásrészeket és prófétai tanításokat jelöltek be ebben a szakaszban.

• Milyen igazságok ragadták meg a figyelmeteket és miért? (Tedd ki ezeket az igazságokat vagy írd fel őket a táblára.)

A tanulók válaszai után megkérheted őket, hogy egyes szám első személyben fogalmazva (szóban és írásban) tegyék személyessé a tantételeket olyan névmások használatával, mint például én, engem vagy nekem. Az igazságok ehhez hasonlóan hangozhatnak: Jézus Krisztus magára vette az én bűneimet, megpróbáltatásaimat, fájdalmaimat és kísértéseimet, hogy tudhassa, hogyan segítsen meg engem. Az én lelkem értéke olyan nagy, hogy Jézus Krisztus szenvedett és meghalt, hogy én bűnbánatot tarthassak. Jézus Krisztus szenvedett az én bűneimért, hogy én bűnbánatot tarthassak és ne kelljen úgy szenvednem, ahogyan Ő szenvedett.

• Hogyan segíthet nektek nagyobb hittel rendelkezni Jézus Krisztusban az, ha megértitek és hiszitek ezeket az igazságokat?

• Mi jut eszetekbe és mit éreztek, ha arra gondoltok, mit szenvedett el értetek a Szabadító és miért tette ezt?

Tedd ki a következő kérdést: Mit fogok tenni, hogy teljesebb mértékben hívjam be az életembe Jézus Krisztus hatalmát?

Adj időt a tanulóknak arra, hogy imádságos lélekkel átgondolják ezt a kérdést, és írásban válaszoljanak rá a naplójukban vagy a füzetükben. Miközben elmélkednek, kiteheted a következő idézetet Russell M. Nelson elnöktől. A tanulók keressék meg, milyen tanácsot adott, ami segíthet nekik meghívni az életükbe a Szabadító hatalmát:

Azzal kezdjük, hogy tanulunk [Jézus Krisztusról]. „Lehetetlen az embernek tudatlanságban megszabadulnia” [Tan és szövetségek 131:6]. Minél többet tudunk a Szabadító szolgálattételéről és küldetéséről [lásd Tan és szövetségek 76:40–41] – minél inkább megértjük az Ő tanát [lásd 2 Nefi 31:2–21] és azt, amit értünk tett –, annál inkább tudatában leszünk annak, hogy Ő képes biztosítani azt a hatalmat, amelyre az életünkben szükségünk van. […]

Amikor időt szánunk a Szabadítóról és az Ő engesztelő áldozatáról való tanulásra, akkor ez elvezet bennünket az Ő hatalmához való hozzáférés egy másik kulcseleméhez: a választáshoz, hogy hiszünk Őbenne és követjük Őt. […]

Akkor is növeljük a Szabadító hatalmát az életünkben, amikor szent szövetségeket kötünk, és pontosan be is tartjuk azokat. A szövetségeink Őhozzá kötnek minket, és isteni hatalomban részesítenek bennünket. […]

Amikor a Szabadító tudja, hogy igazán fel akartok érni Őhozzá – amikor érzi, hogy szívetek legfőbb vágya elhozni az Ő hatalmát az életetekbe –, akkor a Szentlélek elvezet ahhoz, hogy pontosan tudjátok, mit kell tennetek [lásd Tan és szövetségek 88:63]. (Russell M. Nelson: Elhozni Jézus Krisztus hatalmát az életünkbe.. Liahóna, 2017. máj. 39–42.)

Zárásként tegyél bizonyságot arról, hogy az engesztelésének köszönhetően Jézus Krisztusnak hatalmában áll megerősíteni, megvigasztalni és meggyógyítani minket, valamint irgalmat és megbocsátást nyújtani nekünk.

A következő alkalomra

Kérd meg a tanulókat, gondolkodjanak el azon, miben lenne más az életük élő próféták nélkül. Tanulmányozzák a következő leckéhez tartozó felkészülési anyagot, és készüljenek fel annak megbeszélésére, milyen áldásokkal jár az, hogy élő próféták vezetnek minket.