14. lecke Felkészülési anyag az osztály számára: Az Úr további szentírást nyilatkoztat ki. A visszaállítás alapjai hitoktatói anyag (2019).
14. lecke Felkészülési anyag az osztály számára. A visszaállítás alapjai hitoktatói anyag.
14. lecke Felkészülési anyag az osztály számára
Az Úr további szentírást nyilatkoztat ki
Russell M. Nelson elnök megjegyezte: „[Joseph Smith próféta által] több oldal szentírást kaptunk, mint bármely más prófétától” (Lovagold meg a hullámot! Liahóna, 2013. máj. 47.). A szentírások, amelyeket az Úr Joseph Smith révén hozott elő, nyomatékos tanúságot adnak az ő prófétaként betöltött isteni elhívásáról. Tanulmányozás közben gondold át, hogy e további szentírások miként szilárdították meg a Mennyei Atyáról, Jézus Krisztusról és az Ő evangéliumukról való ismereteidet és bizonyságodat.
1. szakasz
Mit hiszünk a folytatódó kinyilatkoztatással és a további szentírásokkal kapcsolatban?
Egy, a Jézus Krisztus Egyházának hitelvei iránt érdeklődő chicagói lapszerkesztőnek Joseph Smith kijelentette: „Hiszünk mindabban, amit Isten kinyilatkoztatott, mindabban, amit most nyilatkoztat ki, és hisszük, hogy ezután is ki fog nyilatkoztatni sok nagyszerű és fontos dolgot Isten királyságát illetően” (Hittételek 1:9).
Ez az élő prófétákon keresztül folytatódó kinyilatkoztatásban való hit Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházának egyik sajátos tana. A Biblián kívül a Mormon könyvéből, a Tan és szövetségekből, valamint a Nagy értékű gyöngyből – melyeket mind szentírásnak tekintünk – tanulunk alapvető igazságokat.
Joseph Smith bibliafordítása azon túl, hogy sok bibliai szövegrészt tisztáz, számos világos és értékes igazságot is visszaállít, amelyek elvesztek az évek során.
2. szakasz
Miként áldhatja meg az életemet a Tan és szövetségek tanulmányozása?
Joseph Smith próféta ezt írta: „Az egyház e kisgyermekkori napjaiban nagyon szerettük volna minden olyan tárgykörben megkapni az Úr szavát, amely bármi módon kapcsolatban áll a szabadításunkkal” (History, 1838–1856 [Manuscript History of the Church], volume A-1, 146, josephsmithpapers.org). Az Úr kegyesen és ismételten kinyilatkoztatást adva válaszolt ezekre a vágyakra.
Az egyház alig másfél éve volt megszervezve, amikor a Próféta azt javasolta az ohiói Hiramben összegyűlt elderek egy csoportjának, hogy állítsák össze és adják ki az Úrtól kapott kinyilatkoztatásokat, ami minden egyháztag számára elérhetővé tenné azokat és segítséget nyújtana a misszionáriusi munkában. Az e konferencián jelenlévő tagok kijelentették, hogy a kinyilatkoztatások „felérnek …a föld minden gazdagságával” (Minute Book 2, 18, josephsmithpapers.org). Röviddel később a kinyilatkoztatásokat kiadták egy Parancsolatok könyvének nevezett kötetben. Később ezek és további kinyilatkoztatások Tan és szövetségek címmel kerültek kiadásra.
A Tan és szövetségek bevezetése segít megértenünk, miért olyan értékes a kinyilatkoztatások efféle gyűjteménye: „az üzenetek, figyelmeztetések és buzdítások az egész emberiség javára szolgálnak, és tartalmaznak egy mindenhol, minden embernek szóló meghívást, hogy hallják meg az Úr Jézus Krisztus hangját, amely földi jólétük, valamint örök szabadulásuk érdekében szól hozzájuk” (Tan és szövetségek bevezetése; lásd még Tan és szövetségek 18:34–36).
Az elderek konferenciája során kapta meg Joseph a ma a Tan és szövetségek 1-ben feljegyzett kinyilatkoztatást, amely az Úr saját előszava a kinyilatkoztatásokhoz.
Tanulmányozz az órára való felkészülés részeként!
Olvasd el a Tan és szövetségek 1:17, 21–23, 37-et.
Elmélkedj az órára való felkészülés részeként!
Gondold át, miként szólt hozzád az Úr a Tan és szövetségek tanulmányozásán keresztül. Keress egy olyan szentírásrészt a Tan és szövetségekben, amely megerősítette a Jézus Krisztusba vetett hitedet. Készülj fel arra, hogy az órán megoszd majd ezt a részt.
3. szakasz
Miként tágítja a Szabadítóról és az Ő evangéliumáról való ismereteim körét a Joseph Smith fordítás és a Nagy értékű gyöngy?
Joseph Smith próféta egész életében mély szeretetet tanúsított a Biblia iránt. Tudatában volt azonban, hogy a szövege nem hibátlan. Ezt mondta:
„Hiszek a Bibliában, ahogy az megfogant az eredeti szerzők tollából. Tudatlan fordítók, gondatlan másolók, vagy ügyeskedő és romlott papok sok hibát ejtettek benne.” (Az egyház elnökeinek tanításai: Joseph Smith [2007]. 215.)
1830 nyarával kezdve Joseph Smith belefogott a Biblia sugalmazott fordításába. Nem egyik nyelvről a másikra fordította a Bibliát, és nem volt nála eredeti bibliai kézirat, hogy abból dolgozhatott volna. Ehelyett Joseph a Jakab király változatú (angol nyelvű) Biblia verseit olvasta és tanulmányozta, majd a Szentlélek késztetésére helyesbítéseket és kiegészítéseket eszközölt rajtuk.
A Próféta sugalmazott módosításai a Biblia néhány kiadásában a lábjegyzetekben és a függelékben találhatók, valamint a Szentíráskalauzban (scriptures.ChurchofJesusChrist.org).
A Nagy értékű gyöngy olyan sugalmazott szövegek válogatott gyűjteménye, amelyek egyértelművé teszik és kibővítik az evangéliumról való ismereteinket. Mózes könyve az 1 Mózes első hat fejezetének Joseph Smith által lefordított szemelvényeiből áll. A Joseph Smith – Máté az Újszövetségben található Máté 23 és 24 Joseph Smith általi fordításának része. Joseph Smith története és a Hittételek Joseph bizonyságának és hitelvei kijelentésének részletei.
A Nagy értékű gyöngy Ábrahám pátriárka néhány írását is tartalmazza. 1835 nyarán egy Michael Chandler nevű férfi érkezett az ohiói Kirtlandbe, négy múmiát és több ősi papirusztekercset hozva magával, amelyeket Egyiptomban, Thébában fedeztek fel. Joseph Smith próféta megvizsgálta a papirusztekercseket, és miután lefordított „néhány írásjelet, vagyis hieroglifát”, kijelentette, hogy „a tekercsek egyike Ábrahám írásait tartalmazza, egy másik pedig az egyiptomi Józsefét” (History, 1838–1856, volume B-1 [1 September 1834–2 November 1838], 596). Egyháztagok segítségével a Próféta megvásárolta a múmiákat, kettő papirusztekercset, valamint számos papirusztöredéket. Isten ajándéka és hatalma által lefordította Ábrahám írásainak egy részét, melyet aztán először az egyház Times and Seasons című folyóiratában tett közzé, Ábrahám könyve néven.
Elmélkedj az órára való felkészülés részeként!
Keress egy olyan szakaszt a Joseph Smith fordításból vagy a Nagy értékű gyöngyből, amely elmélyítette a Szabadító evangéliumáról való ismereteidet. Ha épp nem jut eszedbe egy sem, választhatsz akár az alábbiak közül is. Készülj fel arra, hogy megoszd majd az órán a szentírásrészt és azt is, hogy miért azt választottad.
-
Joseph Smith fordítás, János 1:19 (a Szentíráskalauz 238. oldalán; vesd össze János 1:18); Joseph Smith fordítás, János 4:26 (a Szentíráskalauz 239. oldalán)
-
Joseph Smith fordítás, Máté 7:1–2 (vesd össze a Mátéban található versekkel)
4. szakasz
Mi Ábrahám könyve?
Ábrahám könyve olyan szentíráskönyv, amely e próféta életének egy korai szakaszát meséli el az ő saját szavaival. Említést tesz arról a vágyáról, hogy „még nagyobb követője [legyen] az igazlelkűségnek” (Ábrahám 1:2), illetve arról, hogy milyen bizodalmat helyezett az Úrba, aki csodálatos módon megmentette őt, miután „atyái” átadták a fáraó papjának, hogy az feláldozza (lásd Ábrahám 1:5–7, 30). Ez a könyv mély igazságokat tanít továbbá az ábrahámi szövetségről, a halandóság előtti életről, a lelkek örökkévaló természetéről, az előre elrendelésről, a mennyei tanácsról és az élet céljáról, valamint a föld megtervezéséről és megalkotásáról. A legjelentőségteljesebb azonban az, hogy bizonyságot tesz Jézus Krisztusról: az Ő halandóság előtti nagyságáról, az irgalmáról, az Isten gyermekeinek megmentésére való hatalmáról, valamint a Mennyei Atya tervében betöltött központi szerepéről.
A következő témák azt vizsgálják, mi az, amit tudunk, és mi az, amit nem tudunk Ábrahám könyvének előjövetelét illetően.
Ábrahám könyve és az ősi világ
Ábrahám könyve figyelemre méltóan egybevág mindazzal, amit a tudósok az ősi világgal kapcsolatosan tudnak. E tudás egy része Joseph Smith korában még vagy nem került felfedezésre, vagy nem volt széles körben ismeretes. Például egykor úgy vélték, hogy az egyiptomiak nem végeztek emberáldozatot, amint az Ábrahám könyvében áll (lásd Ábrahám 1:8–15; 1. sz. képmásolat Ábrahám könyvéből). A közelmúltban tett történelmi felfedezések mára bebizonyították, hogy történtek emberáldozatok, méghozzá olyanokra irányulóan, akik kétségbe vonták az egyiptomi vallási rítusokat, mint például Onitah leányai, akiket az Ábrahám 1:11 említ.
A tudósok azt is felfedezték, hogy az áldozatokra nem csupán Egyiptomban került sor, hanem az Egyiptom befolyása alatt álló területeken is (lásd Ábrahám 1:1, 5–11). Ábrahám könyve említést tesz „Olisem síkságáról” Ur és Hárán földje közelében (lásd Ábrahám 1:10). EzEz a helynév egyáltalán nem volt még ismert Joseph Smith korában. Az azóta felfedezett ősi írások azonban utalnak egy Hárán közelében lévő Ulisem nevű helyre, amely megegyezhet az Ábrahám könyvében említett várossal. Számos ősi szövegben megtalálható az is, hogy Ábrahám a csillagászat felhasználásával tanította az egyiptomiakat (lásd Ábrahám 3:1–15; 3. sz. képmásolat). Más ősi dokumentumok elbeszélik Ábrahám látomását a teremtésről, és leírnak egy mennyei tanácsot, ahol megbeszélésre és megtervezésre került az emberiség teremtése (lásd Ábrahám 3:23–25; 4:26–27). Ezek az egybeesések Ábrahám könyvének eredetiségét támasztják alá.
További információkért lásd Ábrahám könyvének fordítása és történelmi hitelessége. Evangéliumi témák esszék. topics.ChurchofJesusChrist.org; Daniel C. Peterson, “News from Antiquity,” Ensign, Jan. 1994, 16–21; and Kerry Muhlestein, “Egyptian Papyri and the Book of Abraham: A Faithful, Egyptological Point of View,” in Robert L. Millet, ed., No Weapon Shall Prosper: New Light on Sensitive Issues (2011), rsc.byu.edu.
Az egyiptomi papiruszok
Joseph Smith halála után a családja idővel eladta a múmiákat és a papiruszokat. A feltételezések szerint a papiruszok többségét elemésztette az 1871-es nagy chicagói tűzvész. 1967-ben azonban a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum az egyháznak adományozott olyan papirusztöredékeket, amelyek egykor Joseph Smith próféta tulajdonában álltak. Ezeket a visszaszerzett töredékeket a Krisztus előtti néhány századra datálják, Ábrahám koránál sokkal későbbre.
Bírálók megpróbálták a papirusztöredékek korával kétségbe vonni Ábrahám könyvének eredetiségét, a töredékeknek azonban nem kell Ábrahám napjaiig visszanyúlniuk ahhoz, hogy Ábrahám könyve hiteles legyen. Az ősi kéziratok gyakran másolatok vagy másolatok másolatai formájában maradtak fenn. A Biblia legrégebbi fennmaradt kéziratos könyvei például évszázadokkal az eredeti megírásuk utánra datálódnak (lásd John Gee, A Guide to the Joseph Smith Papyri [2000], 23–25, scholarsarchive.byu.edu; Kerry Muhlestein, “Egyptian Papyri and the Book of Abraham: Some Questions and Answers,” Religious Educator, vol. 11, no. 1 [2010], 91–108).
Vannak olyanok is, akik amiatt bírálják Ábrahám könyvét, mert az ősi egyiptomi temetési szövegeket tartalmazó papirusztöredékek modern fordítása nem egyezik Ábrahám könyvének szövegével. Ennek számos oka lehetséges.
Az egyik töredék tartalmaz egy részletet abból az ábrából, amely ma az Ábrahám könyvéhez tartozó 1. képmásolat. Egyesek azt feltételezték, hogy bizonyára az e kép melletti szövegrész képezte a forrást, amelyből Joseph Smith lefordította Ábrahám könyvét. Gyakorta előfordul azonban, hogy az egyiptomi papiruszokban némi távolságra van egymástól egy ábra és a hozzá tartozó szöveg. Szemtanúk „számos papiruszra írt feljegyzést” említenek, köztük „egy hosszú tekercset” vagy több „tekercsnyi” papiruszt (lásd John Gee, An Introduction to the Book of Abraham [2017], 5). Fordítás közben Joseph Smith próféta esetleg a papirusztekercsek olyan részeivel is dolgozhatott, amelyek később megsemmisültek. Így tehát nem tudjuk, hogy a papiruszok mely részeit használta Joseph a fordítás folyamata során.
Mások úgy vélik, hogy Ábrahám könyve, illetve annak egyes részletei esetleg nem a papiruszok szó szerinti fordítása. E vélemény szerint Joseph a papiruszok tanulmányozása nyomán talán kinyilatkoztatást kapott Ábrahám életének kulcsfontosságú eseményeiről és tanításairól – hasonlóan ahhoz, ahogy a Biblia tanulmányozása közben megkapta Mózes könyvét. Sem az Úr, sem Joseph Smith nem fejtette ki, mi volt Ábrahám könyve lefordításának folyamata.
Istentől való tanúbizonyság
Ábrahám könyve Isten ajándéka. Ahogyan a többi szentírás esetében, az Ábrahám könyvében álló tartalom igaz voltáról való meggyőződés is elsődlegesen a hiten alapszik. Igazságának legnagyobb bizonyítéka a benne rejlő tanításokról imádságos tanulmányozás és a Szentlélektől jövő kinyilatkoztatás révén kapott isteni tanúbizonyság. Mialatt az Első Elnökségben szolgált, Dieter F. Uchtdorf elnök így tette bizonyságát: „…az igazságnak egyetlen olyan forrása van, amely teljes, helyes és meg nem rontható. Ez a forrás pedig a mi végtelenül bölcs és mindentudó Mennyei Atyánk” (What Is Truth? (Brigham Young University devotional, Jan. 13, 2013), 5, speeches.byu.edu).