4. lecke Felkészülési anyag az osztály számára: A kinyilatkoztatás tana. A visszaállítás alapjai hitoktatói anyag (2019).
4. lecke Felkészülési anyag az osztály számára. A visszaállítás alapjai hitoktatói anyag.
4. lecke Felkészülési anyag az osztály számára
A kinyilatkoztatás tana
Gondold át az alábbi prófétai felhívást Russell M. Nelson elnöktől: „Az eljövendő napokat nem lehet majd lelkileg túlélni a Szentlélek útmutató, irányító, vigasztaló és állandó hatása nélkül. […] Könyörögve kérlek benneteket, hogy gyarapítsátok a kinyilatkoztatás elnyerésére irányuló lelki képességeteket!” (Az egyházra vonatkozó kinyilatkoztatás, az életünkre vonatkozó kinyilatkoztatás. Liahóna, 2018. máj. 96.).
Miközben ezt az anyagot tanulmányozod, keress olyan igazságokat, amelyek segíthetnek neked gyarapítani a kinyilatkoztatás elnyerésére és felismerésére irányuló lelki képességedet.
1. szakasz
Hogyan ismerhetem fel, mikor szól hozzám Isten?
1828–1829 telén egy 22 esztendős, Oliver Cowdery nevezetű tanító hallott Joseph Smith prófétáról és az aranylemezekről, miközben Joseph szüleinél volt elszállásolva a New York állambeli Palmyrában. Miután egymagában imádkozott azért, hogy megtudja, igaz-e, amit hallott, Oliver a békesség meggyőző bizonyosságát érezte. Elutazott a Pennsylvania állambeli Harmonyba, ahol találkozott a Prófétával. Mivel meggyőződése volt, hogy az üzenet, amelyet Joseph a visszaállított evangéliumról megosztott, igaz, Oliver Joseph írnokaként szolgált a Mormon könyve fordításakor. Nem sokkal azután, hogy Oliver elkezdett segíteni a fordításban, a Próféta olyan kinyilatkoztatásokat kapott, amelyek utasításokat tartalmaztak Oliver számára, és a fordításban nyújtott segítség iránti vágyáról szóltak. Az Úr Oliverhez intézett szavai, melyek a Tan és szövetségek 6:14–15, 22–23-ban találhatók, segítenek jobban megértenünk, milyen módokon szólhat Ő hozzánk.
Amikor Joseph megkapta ezt a kinyilatkoztatást, „Oliver megdöbbent. Azonnal beszámolt Josephnek a [korábbi] imájáról és a kapott isteni tanúbizonyságról. …senki más, csakis Isten tudhatott erről” (Szentek: Jézus Krisztus egyházának története az utolsó napokban. 1. kötet: Az igazság jelzászlaja, 1815–1846 [2018]. 62.).
Amikor Oliver azt kívánta, hogy lefordíthassa a lemezek bizonyos részeit, az Úr még többet tanított neki a kinyilatkoztatás elnyeréséről.
Arról szólva, hogy az Úr miként kommunikál a Szentlélek hatalma által mind az elménkkel, mind pedig a szívünkkel, Richard G. Scott elder a Tizenkét Apostol Kvórumából kifejtette annak egy módját, ahogyan ez megtörténhet:
A szív felé irányuló kommunikáció általánosabb benyomást jelent. Gyakran az Úr először csak benyomásokat kelt. Ha fel tudjuk ismerni a fontosságukat és engedelmeskedünk nekik, akkor egyre inkább képesek leszünk elfogadni az elménkbe érkező részletesebb utasításokat. (Richard G. Scott, “Helping Others to Be Spiritually Led” [address to CES religious educators, Aug. 11, 1998, 4], ChurchofJesusChrist.org)
Craig C. Christensen elder a Hetvenektől továbbá ezt tanította:
Mindannyiunknak voltak már élményei a Szentlélekkel, bár talán nem mindig ismerjük fel ezeket az élményeket. Amikor sugalmazott gondolatok támadnak elménkben, akkor a szívünket átjáró lelki érzések által tudjuk, hogy igazak. (Craig C. Christensen: Isten kimondhatatlan ajándéka. Liahóna, 2012. nov. 14.).
Olykor talán eltűnődsz azon, hogy egy gondolat vagy érzés valóban Istentől érkezik-e. David A. Bednar elder a Tizenkét Apostol Kvórumából a “Patterns of Light: Discerning Light” [A világosság mintái: A világosság felismerése] című rövidfilmben (2:12) beszélt arról, hogy miként tudunk különbséget tenni a Szentlélek és a saját gondolataink között.
2. szakasz
Mit tehetek, hogy meghívjam az életembe a kinyilatkoztatás lelkét?
Néha frusztrálttá válhatsz, amikor úgy tűnik, nem érkezik meg a keresett kinyilatkoztatás. Amikor ez történik, fontolóra veheted, mit tanított az Úr Oliver Cowderynek, akit frusztrált, hogy nem képes elnyerni a lemezek fordításához szükséges kinyilatkoztatást (lásd Szentek. 1:62–64.).
Dallin H. Oaks elnök az Első Elnökségből elmagyarázott egy olyan tantételt, amelyet az Úr Oliver Cowderyhez szóló tanításaiból tanulhatunk:
Késztetéseket fogunk kapni a Lélektől, amikor minden tőlünk telhetőt megtettünk, amikor kint vagyunk a napon és dolgozunk ahelyett, hogy az árnyékban üldögélve az első megteendő lépésről imádkoznánk. […]
Így aztán megteszünk minden tőlünk telhetőt. Azután pedig várunk az Úrra és az Ő kinyilatkoztatására. Neki megvan a saját időbeosztása. […]
A Lélek által tanítva lenni nem passzív dolog. Gyakorta az Úr kommunikációja nem érkezik meg addig, amíg át nem gondoltuk a dolgokat a saját elménkben. Akkor aztán megerősítést kapunk. (Dallin H. Oaks, “In His Own Time, in His Own Way,” Ensign, Aug. 2013, 24, 26)
Még ha az érdemességed és hithű cselekedeteid révén fel is készítetted magad a kinyilatkoztatás elnyerésére, az Úr válaszai nem feltétlenül érkeznek azonnal.
Scott elder ezt a tanácsot adta:
Mit teszel, amikor gondosan felkészültél, buzgón imádkoztál, vártál egy méltányos ideig a válaszra, és ettől függetlenül nem érzed a választ? Fejezd ki a köszönetedet, amikor ez történik, mert mindez az Ő bizalmának a bizonyítéka. Amikor érdemesen élsz, és döntésed megegyezik a Szabadító tanításaival, és cselekedned kell, haladj előre bizalommal. […] Amikor igazlelkű életet élsz, és bizalommal cselekszel, Isten nem fogja megengedni, hogy túl messze menj anélkül, hogy ne adna figyelmeztető benyomást, ha rossz döntést hoztál. (Vö. Richard G. Scott: Az ima mennyei ajándékának használata. Liahóna, 2007. máj. 10.).
3. szakasz
Általában hogyan érkezik kinyilatkoztatás?
Nézd meg a “Patterns of Light: Spirit of Revelation” [A világosság mintái: A világosság felismerése] című rövidfilmet (3:04), vagy tanulmányozd az alábbi idézetet Bednar eldertől:
Vannak azonnal és intenzíven kapott kinyilatkoztatások, és vannak fokozatosan és finoman felismerhetőek. […]
A sötét szobában felkapcsolt villany ahhoz hasonlít, amikor gyorsan, teljesen és egyszerre kapunk üzenetet Istentől. Sokan megtapasztaltuk már ezt a kinyilatkoztatási mintát, amikor válaszokat kaptunk őszinte imáinkra, illetve valamilyen szükséges útmutatásban vagy védelemben részesültünk Isten akarata és időzítése szerint. […] Ez a kinyilatkoztatási minta azonban ritkább, nem általános.
A felkelő napból ragyogó világosság fokozatos erősödése ahhoz hasonlít, amikor Isten az üzenetét „sort sorra, előírást előírásra” (2 Nefi 28:30) küldi. A kinyilatkoztatás leginkább időről időre, apránként érkezik, vágyaink, érdemességünk és felkészültségünk szerint. […] Ez a kinyilatkoztatási minta sokkal általánosabb. […]
A világosság egy másik általános megtapasztalása még egy igazságot megtanít nekünk a kinyilatkoztatás „sort sorra, előírást előírásra” mintájáról. Időnként felhős vagy ködös hajnalon kel fel a nap. Mivel borús az idő, nehezebb észrevenni a fényt, és nem lehet meghatározni annak pontos mozzanatát, amikor a nap a látóhatár fölé emelkedik. Azonban az ilyen reggeleken is elegendő világosságunk van ahhoz, hogy felismerjük az új napot és végezzük a dolgunkat.
Hasonlóképpen, sokszor úgy kapunk kinyilatkoztatást, hogy nem ismerjük fel, pontosan hogyan vagy mikor kaptuk. (Vö. David A. Bednar: A kinyilatkoztatás lelke. Liahóna, 2011. máj. 88–89.).