Utolsó napi szent hangok
A szeretet által vezérelt szolgálattétel
„És íme, azért mondom el nektek ezeket a dolgokat, hogy bölcsességet tanulhassatok; hogy megtanulhassátok, hogy amikor embertársaitok szolgálatában vagytok, akkor is csak Istenetek szolgálatában vagytok.” (Móziás 2:17)
A szeretet által vezérelt szolgálattételről szeretném megosztani veletek a gondolataimat. Jézus Krisztus mint mindenben, a szolgálattételben – és kiváltképpen a szeretet által vezérelt szolgálattételben – is tökéletes példaképünk. Rajta kívül számos csodálatos próféta, apostol, egyházi vezető és nagyszerű egyháztag példáját ismerjük.
Az évek során számtalan alkalommal láttam megnyilvánulni Krisztus tiszta szeretetét azokon keresztül, akik már akkor is szolgálattevők voltak nekem és családomnak, mielőtt a szervezett szolgálattétel felváltotta a házitanítói és látogatótanítói rendszert az egyházban.
25 évvel ezelőtt, amikor még érdeklődő voltam, az egyik nővér behívott az Elemibe a gyerekekhez, és hétről hétre megtanította nekem, hogy milyen a szeretet által vezérelt szolgálattétel. Semmi különöset nem tett, a példájával tanított.
A missziómban az első társam megmutatta nekem, hogyan kell szeretni és szolgálni azokat, akiket az Úr ránk bízott. Ő is a példájával tanított és szolgált engem.
Amikor férjez mentem és Egerbe költöztem, nagyon hiányzott a családom, főleg az édesanyám. Egy drága nővér olyan nagyon szeretett engem, hogy minden alkalommal, amikor a közelében lehettem, úgy éreztem, mintha édesanyám is ott lenne és támogatna.
Egy alkalommal egy hatalmas nyári viharban utaztunk haza a vonaton, és órákat várakoztunk a kicsi fiunkkal és a pocakomban a második gyermekünkkel. Mikor átfázva, fáradtan hazaérkeztünk, egy nagy fazék forró húsleves várt minket az ajtónk előtt.
A gazdasági válság éveiben a férjem elvesztette a munkáját. Már nyolcadik hónapja kitartóan keresett, de nem talált másikat. Egy vasárnap az egyik fivér egy többfogásos ebéddel állított be hozzánk, amit a felesége nekünk készített.
Egy másik vasárnap épp a kórházban feküdtem, mert az egyik gyermekünket, aki a pocakomban meghalt, meg kellett szülnöm. A férjem istentisztelet után meglátogatott. A templomba szerettünk volna utazni, de akkor nem volt rá elegendő pénzünk, ám nagyon vágytunk az Úr házába és ezt Isten tudta. Férjem a könnyeivel küszködve egy borítékot adott a kezembe, amit a püspöktől kapott. A templomi utunk utazási költsége volt benne. A mai napig nem tudom, hogy kitől vagy kiktől kaptuk, de eljutottunk a templomba, és gyógyírt kaptunk az oly nagyon fájó sebünkre.
Két évvel később egy templomi utazásunk alkalmával az odavezető úton még Drezdáig sem jutottunk el a vonattal, amikor levált a bakancsom talpa. Vettünk mindent ragasztó pillanatragasztót, de persze a mindenbe nem tartozott bele a cipőm talpa, úgyhogy az a ragasztást követő néhány lépés után újra levált. A freibergi vasútállomástól az első cipőboltig – ahol vettünk egy új lábbelit – a decemberi hóesésben várandósan, nagy pocakkal, a hóbuckákat kerülgetve vagy éppen átlépve tettem meg az utat. Amikor ez a templomszolgák tudomására jutott (nem én mondtam el nekik), akkor az egyik testvér kijelentette, hogy visszafelé kivisz minket az autójukkal a vasútállomásra. Az állomáson egy kis csomagot is a kezünkbe nyomott, amiben az elmondása szerint a felesége által készített sütemény volt. A lelkünkre kötötte, hogy csak a vonaton bonthatjuk ki a csomagot. Mindent megköszönve elbúcsúztunk. Ő visszaautózott a templomba szolgálni, mi pedig felszálltunk a vonatra. A kérésnek megfelelően csak a vonaton bontottuk ki a csomagot. Tényleg benne volt a finom sütemény, de még egy boríték is egy üdvözlőlappal. Amikor kinyitottuk,50 eurót és egy nagyon szeretetteljes üzenetet találtunk benne. Nagy becsben tartjuk azt a pénzt! Minden alkalommal, amikor a templomba megyünk, elviszünk plusz 50 eurót, és azt soha nem költjük el. Ez a mi különleges templomi eurónk.
Tavaly karácsonykor egy nagyon kedves üdvözlőlapot kaptunk az Érd Gyülekezettől (akkor még a Kispest Egyházközség tagjai voltunk). Több mint egy éve készülünk Érdre költözni. Még mindig nem épült meg az új otthonunk, de az érdi testvérek nagy szeretettel várnak minket! Egy megpróbáltatással terhes időszakban érkezett tőlük a különleges képeslap, és lassan egy éve emlékeztet minket arra, hogy Isten milyen nagyon szereti az Ő gyermekeit.
Nem olyan régen a hozzám beosztott szolgálattevő nővér látogatott meg az otthonunkban a lányával, aki még fiatal nő. A látogatás előtt megkérdezte, hogy mire van szükségem, mit tud értem tenni. Ő egy nagyon tettrekész testvér, és szeretett volna valami kézzelfogható dologban is segíteni nekem. Elmondtam neki, hogy most nincs semmi, amit tehetne, de ha meglátogatnak és hoznak egy lelki üzenetet, akkor én nagyon boldog leszek. Így is lett! Ők eljöttek és hoztak egy felemelő tanítást, aztán az üzenet végeztével egy kicsit még beszélgettünk. A beszélgetés közben jött a telefonhívás, hogy néhány dobozt egyik helyről a másikra kellene szállítani. Aznap éppen nem ért rá a férjem, de a segítség sürgősen kellett volna. A szolgálattevő nővér gondolkodás nélkül felhívta férjét és a napjuk további programját átszervezve a lányával együtt eljött velem, hogy segíteni tudjunk egy harmadik nővérnek.
Még számtalan példát tudnék mondani arról, hogyan áldották meg az életünket a körülöttünk élő szentek azáltal, hogy szolgálattevőink voltak. Akár elhívták őket, akár nem, ők a szeretet által vezérelve szolgáltak engem és a családomat.
Faust elnök a következőket mondta: „Számos névtelen ember van, akik mindössze öt kenyérnek és két apró halnak megfelelő tehetséggel rendelkezve magasztalják fel elhívásaikat, és szolgálnak rivaldafény vagy elismerés nélkül, szó szerint ezreket táplálva ezzel.”
Az elmondottakból egyértelműen látszik, hogy a szolgálattétel nagyon sokféle lehet. Néha anyagi, máskor lelki, megint máskor fizikai vagy szellemi támogatást kaptunk, ám sokszor mindezeket egyszerre. Egyben mégis nagyon hasonlítanak egymásra az elmúlt 25 év eseményei. Azok, akik szolgáltak, azért tették, mert szeretet volt a szívükben, mert szerettek engem vagy a családomat.
Szerettem volna, ha látjátok, hogy a szeretet által vezérelt szolgálattétel nagyon egyszerű. Legyünk ott, ahol éppen lennünk kell, és tegyük azt, amit éppen tennünk kell. Ha a Lélek társaságát keresve éljük a mindennapjainkat, akkor eleget tudunk tenni a felkérésnek, hogy legeltessük az Úr juhait. És majd azon a napon, amikor Ő hazahív minket, Pálhoz hasonlóan elmondhatjuk: „Ama nemes harczot megharczoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam: Végezetre eltétetett nékem az igazság koronája, melyet megád nékem az Úr ama napon, az igaz Bíró; nemcsak nékem pedig, hanem mindazoknak is, a kik vágyva várják az ő megjelenését” (2 Timótheus 4:7).