13. fejezet
Segítőegylet: valódi jószívűség és tiszta vallás
„Nincs intézmény, mely ennél nemesebb célkitűzéssel jött volna létre. Alapja a valódi jószívűség, mely Krisztus tiszta szeretete.”
Lorenzo Snow életéből
1901 nyarán a Segítőegylet általános elnöksége egész napos programot szervezett a Sóstó-völgyben élő segítőegyleti nőtestvérek számára. Lorenzo Snow elnök elfogadta a meghívást, hogy részt vegyen a programon, és beszédet intézzen az egybegyűltekhez. Ezzel kezdte beszédét: „Nagyra becsülöm a kiváltságot, hogy egy-két órát a társaságotokban tölthetek e délutánon, és bízom benne, hogy mindannyian jól érzitek magatokat itt. A helyénvaló kikapcsolódás és szórakozás jó dolog, és örömmel látlak titeket, nőtestvérek, amint belefeledkeztek némi pihenésbe és kikapcsolódásba, hiszen ti, akik oly keményen dolgoztok nap mint nap az otthonotokban és a Segítőegyletben, igazán megérdemeltek minden élvezetet, amiben csak részetek lehet.”
Snow elnök, akinek a nővére, Eliza R. Snow szolgált a Segítőegylet második általános elnökeként, háláját fejezte ki a Segítőegylet munkájáért. Az egyház asszonyairól szólva ezt mondta: „Nehéz elképzelni, mit tettünk volna, vagy milyen előrelépést tett volna az Úr munkája nélkülük.” Egy példát idézve utalt az egyház akkori misszionáriusi programjára, amelyben gyakorta hívtak el teljes idejű misszionáriusi szolgálatra házas férfiakat: „Amikor mi távol voltunk az idegen missziókon, az ő missziójuk otthon általában semmivel sem volt kevésbé fáradságos, mint a miénk külhonban; és a megpróbáltatások és nélkülözés közepette [a nők] olyan türelmet, erőt és öngondoskodást tanúsítottak, amely igazán inspiráló volt. Köszönet Istennek eme egyház asszonyaiért! Ezekkel az érzésekkel csatlakozom ma ehhez az összejövetelhez.”1 [Lásd az 1. javaslatot a 179. oldalon.]
Lorenzo Snow tanításai
A Segítőegylet tagjai a valódi jószívűség és a tiszta vallás példái.
A Segítőegyletet… Joseph Smith próféta szervezte meg, az Úr sugalmazása alatt. […] Ma az egyik leghatásosabb jóravaló erőként ismerjük el az egyházban…
A Segítőegylet küldetése az, hogy segítséget nyújtson a szükséget szenvedőknek, szolgálja a betegeket és gyengéket, táplálja a szegényeket, felruházza a mezíteleneket, és megáldja Isten minden fiát és lányát. Nincs intézmény, mely ennél nemesebb célkitűzéssel jött volna létre. Alapja a valódi jószívűség, mely Krisztus tiszta szeretete [lásd Moróni 7:47], és ez a lélek megnyilvánul az egylet minden szolgálatában az emberek között. Jakab apostol azt mondta, hogy „tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet az Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban, és szeplő nélkül megtartani magát e világtól” [Jakab 1:27]. Ha ezt igaznak fogadjuk el, akkor a Segítőegylet tagjai minden bizonnyal példázzák életükben a tiszta és szeplő nélkül való vallást, hiszen szolgáltak a szenvedőknek, szerető karjukat az apátlanok és az özvegyek köré fonták, és szeplőtelennek tartották magukat a világtól. Tanúságomat tudom tenni arról, hogy nincsenek tisztább és Istenfélőbb nők az egész világon, mint akiket a Segítőegylet soraiban találunk.2 [Lásd a 2. javaslatot a 180. oldalon.]
A segítőegyleti nőtestvérek a papságviselőkkel munkálkodnak Isten királysága érdekeinek előrevitelén.
Mindig nagy öröm forrását jelentette számomra az, amikor azt láttam, mily hűen álltok ti, segítőegyleti nőtestvérek, az Úr szolgái oldalán minden körülmények közepette. Mindig ott álltok a papság oldalán, készen arra, hogy megerősítsétek kezeiket és megtegyétek a részeteket Isten királysága érdekeinek előrevitelét segítve; és ahogyan osztoztatok ezekben a feladatokban, kétségtelenül ugyanúgy fogtok osztozni a munka diadalában és abban a felmagasztosulásban és dicsőségben, melyet az Úr megad majd hithű gyermekeinek.
[…] Egyetlen bölcs püspök sem fogja elmulasztani, hogy értékelje a Segítőegylet munkálkodásait egyházközségében. Mit tud a püspök tenni a Segítőegylet nélkül? Azt mondanám az egyház összes püspökének: biztassátok a Segítőegylet nőtestvéreit és támogassátok őket jószívű és nagylelkű cselekedeteikben, és akkor ők áldásnak fognak bizonyulni számotokra és a nép számára.3 [Lásd a 3. javaslatot a 180. oldalon.]
Jó, ha minden otthonban jelen van a Segítőegylet hatása.
Azt tanácsolnám a férfitestvéreknek, hogy biztassák feleségüket az egyletben való [részvételre]…; mert jó lenne, ha minden otthonban jelen lenne a Segítőegylet hatása. Arra kérlek benneteket, nőtestvéreim, hogy az utolsó napi szentek otthonainak látogatása során vigyétek magatokkal ezt a hatást, bárhová is mentek. Az Úr tisztán megmutatta nektek a Vele való kapcsolatotok természetét, ahogyan azt is, hogy mit vár el tőletek feleségként és anyaként. Tanítsátok meg ezeket a dolgokat azoknak, akiket látogattok, különösen az ifjú hölgyeknek…
Ti, nőtestvéreim, a Segítőegylet tagjaiként és édesanyákként Izráelben, vessétek latba minden befolyásotokat… a tiszta anyaság és a házassági szövetség iránti hűség érdekében.4 [Lásd a 4. javaslatot a 180. oldalon.]
Az egyház növekedésével a segítőegyleti nőtestvéreknek egyre nagyobb lehetőségei lesznek a szolgálatra.
Nem szükséges részleteznem, mi mindent tett a Segítőegylet a múltban; pompás munkásságát ismerik szerte Sionban és a világ számos részén. Legyen elegendő annyit mondanom, hogy hű volt küldetéséhez, és teljesítményét nem múlja felül – ha egyáltalán megközelíti – egyetlen más jótékony szervezeté sem. Az utolsó napi szentek büszkék rá és sikereire, és hálásak Mennyei Atyánknak, hogy egy ilyen intézmény megalapítására sugalmazza szolgáját, a Prófétát. Az egylet jövője nagyon ígéretes. Az egyház növekedésével az [egylet] haszna egyre inkább kiterjed más területekre is, és a jövőben még több jóra lesz képes, mint a múltban. Ha az összes nőtestvér felvonul az egylet támogatására, akkor az hatalmas munkát fog véghezvinni, és folyamatos áldás lesz az egyház számára. Jóleső érzés lenne azt látni, hogy a középkorúakat is annyira érdekli ez az intézmény, mint az időseket, és ha ez megtörténik, akkor látni fogják, hogy ez megerősíti a hitüket, kitágítja az életről és a feladataikról való elképzeléseiket, illetőleg nagymértékben elő fogja segíteni előrehaladásukat a fejlődés és tökéletesedés ösvényén.5
Munkájuk kezdete óta megadattak Isten áldásai [az egyház asszonyainak], én pedig nagy örömmel, megelégedéssel és mély érdeklődéssel kísértem figyelemmel fejlődésüket. […] Bámulatos sikereket értek el, és csodálatos, hogy Isten mennyire megáldotta őket és kiárasztotta rájuk a Lelkét. Talán helyénvaló lenne akár azt is mondanom, hogy olyanokká lettek ők, mint a világon élők között álló angyalok.6 [Lásd az 5. javaslatot a 180. oldalon.]
A segítőegyleti nőtestvérek, akik bíznak Istenben és szolgálják Őt, áldottak lesznek ebben az életben és az örökkévalóságokban.
Ez az, amit el szeretnénk ültetni a nőtestvérek szívében: hogy legyenek hasznosak saját környezetükben, és ne csüggedjenek az út során elébük kerülő nehézségek láttán, hanem bízzanak Istenben, Őrá tekintsenek, és akkor ígérhetem, hogy az Ő csodálatos áldásai ki fognak áradni rájuk. Ezt meg fogjátok tapasztalni. […] Hadd ismételjem el még egyszer: ne csüggedjetek, hanem menjetek tovább és tegyetek jót, gyakoroljatok hitet, és törekedjetek a javatokra fordítani minden lehetőséget, amely elétek tárul. Szeretnénk, ha gyakorolnátok minden tehetséget, mellyen Isten felruházott benneteket. És ebben rejlik sikeretek lehetősége. Amikor az ember olyan ösvényen indul útnak, amelyet az Úr jelölt ki, és amelyen az Ő célja a jó véghezvitele, akkor az az ember biztosan sikerrel fog járni. Akkor pontosan ott van, ahol Isten szeretné, hogy legyen, és az az a hely, ahol a legnagyobb illendőséggel kérhetitek Istentől az áldását.7
Úgy érzem, így kell szólnom: Isten áldja meg a Segítőegylet tisztségviselőit és tagjait! Nagyszerű küldetést végeztek, és arra buzdítalak benneteket, hogy ne fáradjatok bele a jó megtételébe [lásd T&Sz 64:33]. Mindannyian a celesztiális dicsőséget célozzuk meg, az előttünk álló lehetőségek nagyszerűségét pedig képtelenség emberi nyelven kifejezni. Ha hittel folytatjátok a munkát, amelyben foglalatoskodtok, akkor el fogtok érni e dicsőségre, és örökre örvendezni fogtok Isten és a Bárány jelenlétében. Érdemes erre törekedni, érdemes áldozatot hozni ezért, és áldott az a férfi vagy nő, aki hittel kitart és elnyeri ezt! Isten áldjon meg mindnyájatokat!8 [Lásd a 6. javaslatot a [00]173. oldalon.]
Javaslatok a tanulmányozáshoz és a tanításhoz
Vedd fontolóra ezeket az ötleteket, miközben a fejezetet tanulmányozod, illetve felkészülsz a tanításra. További segítségért lásd az V–VIII. oldalakat!
-
Snow elnök kijelentette, hogy nehéz lenne elképzelni az Úr munkájának előrehaladását az egyház asszonyai nélkül (175. oldal). Milyen módokon járulnak hozzá a nők ma az Úr munkájához?
-
Elmélkedj Snow elnöknek a Segítőegylet küldetésével kapcsolatos szavain (176. oldal). Gondolj egy olyan alkalomra, amikor a segítőegyleti nőtestvérek eleget tettek e küldetésnek azzal, hogy segítettek neked vagy a családodnak. Milyen hatással voltak életedre ezek a tettek?
-
Tekintsd át a 176. oldal alján kezdődő részt. Milyen módokon segítik a segítőegyleti nőtestvérek „Isten királysága érdekeinek előrevitelét”? Te milyen példáknak voltál tanúja, amikor a segítőegyleti nőtestvérek és a papságviselők együtt dolgoztak?
-
Gondolkodj el Snow elnök azon kérésén, hogy a segítőegyleti nőtestvérek vessék latba a befolyásukat „a tiszta anyaság és a házassági szövetség iránti hűség érdekében” (177. oldal). Miért van szükség e befolyásra a mai világban? Miként tudnak segíteni a Segítőegylet nőtestvérei a fiatal nőknek felkészülni a templomi házasságkötésre és az anyaságra?
-
Snow elnök ezt mondta: „Az egyház növekedésével [a Segítőegylet] haszna egyre inkább kiterjed más területekre is, és a jövőben még több jóra lesz képes, mint a múltban” (177–178. oldal). Mit tehetnek a segítőegyleti nőtestvérek a mai világban, hogy növeljék a jóra indító hatásukat?
-
Tanulmányozd a 179. oldalon kezdődő részt. Gondolkodj el azon, hogy te miként lettél elvezetve oda, „ahol Isten szeretné, hogy legy[él]”. Hogyan segített neked Isten ezen erőfeszítéseidben?
Kapcsolódó szentírások: Ésaiás 1:17; Máté 25:34–40; Móziás 4:26–27; Alma 1:29–30; Moróni 7:44–48