Egy halk és szelíd hang, és egy hevesen dobogó szív
Egy halk és szelíd hang, és egy hevesen dobogó szív az, ami a visszaállítás csodájáról tesz bizonyságot.
1995-ben meghívást kaptam, hogy egy köszöntő beszédet és néhány megjegyzést mondjak egy tudományos találkozón a gyermekek élelmezésével kapcsolatosan Salt Lake Cityben. 24 országból kilencvenhat tudós volt jelen. Miközben a hallgatóságot figyeltem a beszé-dem alatt, nagy hatással volt rám a sokféle nemzet jelenléte, amit a ruházatuk, bőrszínük, nyelvük és egyéb megkülönböztető vonásuk tükrözött.
Három vagy négy hónappal később részt vettem egy cövekkonferencián az Egyesült Államok keleti partján. Ahogy az emelvényen ülve vártam a papsági vezetői gyűlés kezdetét, egy afrikai férfi lépett be a kápolnába és leült az egyik sor szélére. Ismerősnek tűnt, de nem emlékeztem arra, hogy hol láthattam őt ezelőtt. Odahajoltam a cövekelnökhöz és megkérdeztem, hogy ki ez az ember. A cövekelnök így válaszolt: „Ó, ő nem tagja az egyháznak. Ő egy vendégelőadó Afrikából, aki egy köztiszteletben álló egyetemen tanít itt. Néhány hónappal ezelőtt valamilyen tudományos konferenciára ment el Salt Lake Citybe. Ott talált egy szórólapot az egyházról, ami arra indította, hogy mindent elolvasson róla, amit csak talál. Most pedig minden létező gyűlésre eljön.” A cövekelnök ezután azt mondta félig tréfásan: „Meglepne, ha a Segítőegylet gyűléseire nem járna.”
A papsági vezetőknek tartott gyűlés után bemutatkoztam a vendégelőadónak. Azt mondta, hogy nagyon izgatott az igazság eme újonnan felfedezett forrása miatt. Elmagyarázta, hogy a családja még Afrikában van, és a misszionáriusok már tanítják őket, és körülbelül négy hét múlva találkoznak Amerikában, ezt követően pedig egyszerre fognak megkeresztelkedni.
A felnőtteknek tartott szombat esti gyűlés befejezése után ez az ember odasietett az emelvényhez és a mellkasát ütögetve izgatottan ezt mondta: „A szívem ugyanígy dobog most. Majdnem kiugrik a helyéről. Nem tudom, hogy tudok-e négy hetet várni a családomra, hogy megkeresztelkedhessek.” Azt tanácsoltam neki, hogy csendesítse le szívét, és várja meg a feleségét és a gyermekeit, hogy együtt keresztelkedhessenek meg.
Amikor Illés az életéért menekült a gonosz föníciai Jézabel hercegnő elől, az Úr egy magas hegyre vezette őt, ahol egy szokatlan dolgot tapasztalt. Illés megállt az Úr előtt a hegyen, és egy „nagy és erős szelet” érzett, „… de az Úr nem vala abban a szélben: És a szél után földindulás lett; de az Úr nem volt a földindulásban sem. És a földindulás után tűz jöve, de nem volt az Úr a tűzben sem. És a tűz után egy halk és szelíd hang hallatszék.” (1 Királyok 19:11–12)
Gyakran megkérdeznek engem azok, akik nem a mi hitünket vallják, hogy miért növekszik ilyen gyorsan az egyházunk, egyháztagság és tevékenység tekintetében is, míg más egyházak mindkét területen hanyatlanak. A válasz erre a kérdésre egyszerűen egy halk és szelíd hang, és egy hevesen dobogó szív. Ebben a rohanó, kavargó és lármás világban, nem szélhez, nem tűzhöz, nem földrengéshez hasonló, hanem egy halk és szelíd, de nagyon is felismerhető hanghoz, és ez okozza a szív heves dobogását. Ez egy csendes belső tűz, hogy ez Jézus Krisztus visszaállított evangéliuma, annak minden tanával, papságával és szövetségével, ami elveszett a sötétség és zavarodottság évszázadaiban. Igen, egy halk és szelíd hang, és egy hevesen dobogó szív az, ami a visszaállítás csodájáról tesz bizonyságot.
Egy halk és szelíd hang, és egy hevesen dobogó szív az, ami arra ösztönzi az egyháztagok millióit, hogy kövessék Jézust szavakban, tettekben és szolgálatban. Egy halk és szelíd hang és egy hevesen dobogó szív az, ami arra ösztönöz nyugdíjas házaspárok ezreit, hogy 18 hónapig – vagy tovább – misszionáriusként szolgáljanak. Félreteszik a kényelmes életet, hogy kimenjenek a világba, és másokat szolgáljanak a saját költségükön, és – egyesek szerint óriási áldozatok árán – gyakran olyan távoli helyeken szolgáljanak a világban, ahol a forró fürdő és a kényelmes ágy olyan luxus, ami csak az emlékeikben él.
Egy halk és szelíd hang, és egy hevesen dobogó szív az, ami arra késztet fiatal férfiak és nők százezreit, hogy elhagyják az ígéretes hivatásukat, félretegyék az oktatásukat (néha maguk mögött hagyva atlétikai és más ösztöndíjakat), vagy későbbre halasszák a szerelmet azért, hogy a saját költségükön az Urat szolgálva hirdessék az evangélium visszaállítását. Egy halk és szelíd hang, és egy hevesen dobogó szív az, ami vágyat kelt a fiataljainkban és arra biztatja őket, hogy álljanak ki az erkölcsösségért, a becsületességért és más alapelvek mellett, annak árán is, hogy néha kinevetik vagy elutasítják őket. Egy halk és szelíd hang, és egy hevesen dobogó szív az, ami arra indít valakit, hogy örömmel tartsa be Isten parancsolatait és hordozza azok terheit, akik kevésbé szerencsések. Igen, hatalom van a halk és szelíd hangban, és a hevesen dobogó szívben.
Almának megvolt a módszere arra, hogy szívünk lelki állapotát megvizsgálja. Azt kérdezi: „Újjászülettetek-e lélekben Istentől?” Majd pedig ezt: „Arcotokon az ő képmását hordozzátok-e? És éreztétek-e már ezt a nagy változást szívetekben?” (Alma 5:14; kiemelés hozzáadva) Más szavakkal, a szívetek Jézus Krisztusról való bizonyságotok miatt dobog hevesen?
Elmondhatok nektek csak 3 dolgot a sok közül, ami a szívemet arra készteti, hogy hevesebben dobogjon? Először is, a szívem hevesebben dobog, mert tudom, hogy Jézus Krisztus az én személyes Szabadítóm, és az irántam érzett szeretete elegendő volt arra, hogy elképzelhetetlen nagy fájdalmakat szenvedjen el és meghaljon értem. A szívem hevesen dobog, amikor magányos gondolataim legmélyén felismerem, hogy Jézus Krisztus vére megváltást hoz, és általa megtisztulhatok. A szívem hevesen dobog, amikor eltűnődöm azon, hogy milyen árat fizetett – magára véve a szenvedést, hogy engem megkíméljen a bűneim és vétkeim miatti, ehhez hasonló, személyes szenvedéstől.
Másodszor, a szívem hevesen dobog, mert tudhatom, hogy egy 14 éves fiú kiment egy ligetbe, és egy egyszerű, alázatos ima miatt a mennyek feltárultak, Isten és Krisztus megjelent, és angyalok szálltak alá. És ennek következtében visszaállíttatott Jézus Krisztus evangéliumának teljessége, a teljes papságával és szövetségével, és tanai tisztaságával együtt. A szívem hevesen dobog, amikor azt veszem figyelembe, hogy ennek a próféta fiúnak mit kellett kiállnia azért, hogy a helyreállított evangélium teljességét előhozza. Miközben mennyei angyalok szálltak alá, Sátán angyalai szintén dolgoztak. Az üldöztetések elkezdődtek, és a régi idők prófétáinak életéhez hasonlóan, Joseph élete is vértanúhalálával érte el tetőpontját. A megpróbáltatások és zaklatások közepette, a fiatal próféta megingathatatlan és határozott maradt.
Joseph Smith próféta miatt sokkal teljesebben megértem Krisztus engesztelő áldozatának jelentőségét. Joseph próféta miatt, jobban értem a Gecsemáné kertjének fontosságát – a hatalmas gyötrelmek helyét, ahol Krisztus magára vette a bűn, a fájdalom, a betegségek, a megpróbáltatások és tragédiák miatti személyes szenvedéseinket. Értem az Ő nagy és utolsó áldozatának végtelen és örök természetét. Jobban megértem a Szabadító szeretetét, amit az Ő utolsó megváltó cselekedete példáz. Joseph Smith miatt, a Szabadító iránt érzett szeretetem és hálám elmélyült és imádatom jelentőségteljesebb lett. Énekeskönyvünkben W. W. Phelps írta az ismert éneket, melynek első sora így hangzik: „Dicsérd a férfit, aki szólt Jehovával.” („Dicsérd a férfit”, Egyházi énekek, 84. o.) A szívem hevesen dobog, miközben ezt az éneket éneklem.
Igen, mert lelkesen és lendületesen énekeljük, hogy „Dicsérd a férfit, aki szólt Jehovával”, a Szabadítóról azonban nagyobb áhítattal, több érzéssel, és hálával éneklünk ezekkel a szavakkal: „Megváltónk, értünk tett nagy tetted mily csodás égi gondoskodás, Legyőzted a halált, s életet adtál.” („Csodálattal bámulom”, Egyházi énekek, 38. o.) A szívem hevesen dobog, a megvilágosodás miatt, amit Joseph próféta hozott az életembe a Szabadító engesztelő áldozatának személyes hatásával kapcsolatban.
A harmadik, ami miatt a szívem hevesen dobog az, amikor tanulmányozom és elmélkedem a Mormon könyvében lévő szentírásokon, ahogyan a könyv kiegészíti a Bibliát, és tanúságot tesz Jézus Krisztus isteni természetéről, vagyis, hogy Ő Isten Fia, a világ Megváltója és Szabadítója. A Biblia szent társának köszönhetően, Krisztus tanát jobban értem, így kielégítő választ kaptam sok olyan kérdésre, amely a Bibliában nyitott maradt. A Mormon könyve kézzelfogható bizonyíték arra, hogy Joseph Isten prófétája, Krisztus valóban megjelent neki, és az evangélium annak teljességében és tisztaságában vissza lett állítva.
A szívem hevesen dobog, amikor a Mormon könyve létezésének csodáján elmélkedem – a rézlemezekre történő bevésés fáradságos munkáján, azon, hogy Isten kiválasztottjai évszázadokon keresztül gondosan vigyáztak rá, valamint a csodálatos fordításon. Ez igazán megfelel a szent írás tökéletes meghatározásának. Isten irántunk való fenséges szeretete miatt, ellátott bennünket ezzel a bizonyítékkal, amit megfoghatunk, megvizsgálhatunk, tanulmányozhatunk, és még próbára is tehetünk. A legfontosabban azonban, hogy Isten szeret engem annyira, hogy megadja nekem – és mindazoknak, akik őszintén arra törekszenek, hogy személyes kinyilatkoztatást kapjanak a Mormon könyve igazát illetően – a visszaállítás kézzelfogható bizonyítékát és azt, hogy Joseph Smith igaz próféta volt.
Erről a szent tudásról beszélve, a Mormon könyve prófétája, Alma, bizonyságát téve ezt mondja:
„Talán azt is gondoljátok, hogy én ezeket nem tudhatom? Bizony mondom nektek, hogy én ezt mind biztosan tudom. És mit gondoltok, honnan tudom én mindezt olyan biztosan?
Bizony mondom nektek, hogy Isten Szent Lelke által tudom. Íme, sok napon át böjtöltem és imádkoztam, hogy ezeket megtudhassam. És meg is tudtam, hogy mindez igaz, mert az Úristen az ő Szent Lelke által kinyilatkoztatta nekem; a kijelentés lelke az tehát, ami énbennem van.” (Alma 5:45–46)
Almához hasonlóan mindannyiunk, egyháztagok és őszinte érdeklődők egyaránt, teljes bizonysággal megtudhatjuk, hogy ezek a dolgok igazak. Nagyszerű kiváltságunk, hogy tudhatjuk. Ez több mint kiváltság; kötelességünk, hogy tudjuk. Végtelenül nagy veszteség az, ha nem tudjuk, amikor ilyen kiváltság megadatik. Az Úr azt mondta: „Zörgessetek és megnyittatik nektek.” (Máté 7:7) A Mormon könyve prófétája, Jákób, ezt mondja: „Térjetek meg teljes szívvel.” (Jákób 6:5) Nem kell értelmünkre, vagy fizikai érzékszerveinkre hagyatkoznunk! Tanulunk, imádkozunk, és mint Alma a régi időkben, még böjtölhetünk is, és ezek után jön a halk és szelíd hang és a hevesen dobogó szív. Képzeljetek el egy Istentől jövő személyes kinyilatkoztatást, hogy ezek a dolgok igazak. A puszta gondolatától is hevesen dobog a szívem. Jézus Krisztus nevében, ámen.