17. lecke Felkészülési anyag az osztály számára: Egyenrangúság a házasságban. Az örökkévaló család hitoktatói anyag (2022).
17. lecke Felkészülési anyag az osztály számára. Az örökkévaló család hitoktatói anyag.
17. lecke Felkészülési anyag az osztály számára
Egyenrangúság a házasságban
A családon belül az Úr „eltérő, de ugyanolyan jelentős szerepeket bízott a férfiakra és a nőkre, amelyek kiegészítik egymást” (M. Russell Ballard, “The Sacred Responsibilities of Parenthood,” Ensign, Mar. 2006, 29). A próféták azt tanítják, hogy „az anyáknak és az apáknak egyaránt kötelességük, hogy egyenlő partnerekként segítsék egymást e szent feladatok ellátásában” (A család: Kiáltvány a világhoz, JezusKrisztusEgyhaza.org). Ezeket a felelősségeket részletesebben tárgyaljuk majd a következő néhány lecke során.
1. szakasz
Hogyan lehetek egyenlő társ a házasságban?
Fontos igazságokat tanulhatunk arról a kapcsolatról, melyet az Úr a férjnek és a feleségnek szán abból, ahogyan Éva teremtését leírta, amint az Mózes könyvében feljegyzésre került.
Éva Ádám bordájából való teremtésének leírása képletes (lásd Spencer W. Kimball, “The Blessings and Responsibilities of Womanhood,” Ensign, Mar. 1976, 71). Russell M. Nelson elnök elmagyarázta a borda egyik lehetséges jelképes jelentését:
„Mivel a borda az ember oldalában található, partneri kapcsolatot jelképez. Nem uralmat és nem is alárendeltséget, hanem oldalirányú partneri kapcsolatot, hogy éljenek és dolgozzanak egymás mellett” (“Lessons from Eve,” Ensign, Nov. 1987, 87).
Linda K. Burton elnök, a Segítőegylet korábbi általános elnöke a következőket tanította a segítő társ kifejezés jelentéséről:
„[A segítő társ] kifejezés olyan személyt jelent, aki hozzá illik, érdemes rá, vagy megfelel neki [1 Mózes 2:18]. Például a két kezünk igen hasonlít egymásra, de nem pontosan egyformák. Sőt, igazából tökéletes ellentétei egymásnak, de kiegészítik egymást és összeillenek. Ha együtt munkálkodnak, erősebbek” (Együtt felemeltetünk. Liahóna, 2015. máj. 30.).
Bizonyos kulturális vagy személyes hitelvek és viselkedésmódok megakadályozhatnak minket abban, hogy egyenlő társak legyünk a házasságban. Dallin H. Oaks elnök az Első Elnökségből felvázolt néhányat e körülmények közül, és azt is, hogy miként győzhetjük le őket:
„Néhány… férj tévesen azt képzeli, hogy a férj pihenget, amíg a feleség végzi az otthoni munka zömét, vagy hogy a feleség és a gyermekek csak a férj szolgái. Ez nem tetsző az Úrnak, mert az olyan családi kapcsolatok útjába áll, melyeknek az örökkévalóságban is diadalmaskodniuk kell, és gátolja azt a fajta fejlődést, melynek itt a földön be kell következnie, ha ki akarjuk érdemelni az örökkévalóság áldásait. Tanulmányozzátok a szentírásokat, és látni fogjátok, hogy Ádám és Éva, az első szüleink, akik példák mindannyiunk számára, együtt imádkoztak és együtt dolgoztak (lásd Mózes 5:1, 4, 10–12, 16, 27). Legyen ez a családi élet mintája számunkra – tisztelni egymást, és együtt munkálkodni szeretetben” (“The Gospel Culture,” Ensign, Mar. 2012, 44).
2. szakasz
Mit jelent a családi környezetben való elnöklés?
Az Úr egyedi feladatokat jelölt ki a férjnek és feleségnek a családban, amelyek „ugyanolyan értékes[ek] és fontos[ak]” (Quentin L. Cook: Az Atyánk gyermekei iránti nagy szeretet. Liahóna, 2019. máj. 79.). E felelősségek közül néhányat a következő leckék során fogunk megbeszélni. Az egyik példa azonban a következő szent felelősség, melyet az Úr a férjeknek és apáknak adott: „Isten terve szerint az apáknak szeretetben és igazlelkűségben kell családjuk felett elnökölniük” (vö. A család: Kiáltvány a világhoz, JezusKrisztusEgyhaza.org). Férj vagy apa hiányában a feleség vagy az anya elnököl az otthonban (lásd Russell M. Nelson: Lelki kincsek. Liahóna, 2019. nov. 79.).
Gondold át, hogy a következő tanítások miként segíthetnek jobban megértened, hogyan elnökölhet egy apa a családja felett szeretetben és igazlelkűségben:
„Családban elnökölni felelősséget jelent arra, hogy segítsünk a családtagok visszavezetésében Istenhez, hogy az Ő jelenlétében lakhassanak. Ez gyengéd, szelíd és tiszta szeretetből fakadó szolgálat és tanítás révén valósul meg, Jézus Krisztus példáját követve (lásd Máté 20:26–28). A családban történő elnökléshez tartozik a családtagok vezetése a rendszeres imában, az evangélium tanulmányozásában, valamint a hódolat más vonatkozásaiban. A szülők egységben munkálkodnak e feladatok megvalósításában” (Szülők és gyermekek. Általános kézikönyv: Szolgálat Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházában, 2.1.3)
Pál apostol a férj azon felelősségéről tanított, hogy önzetlenül elnököljön, amikor ezt mondta: „Mert a férj feje a feleségének, mint a Krisztus is feje az egyháznak… Ti férfiak, szeressétek a ti feleségeteket, miképen a Krisztus is szerette az Egyházat, és Önmagát adta azért” (Efézusbeliek 5:23, 25). Ezra Taft Benson elnök az Efézusbeliek 5:23-at idézve kihangsúlyozta, hogy a Szabadító miként tökéletes példája az elnöklésnek:
„Ez a követendő mintánk az otthonunkban betöltött elnöki szerepkörünkben. Nem azt látjuk, hogy a Szabadító durván vagy kemény kézzel vezetné az egyházat. Nem azt látjuk, hogy a Szabadító tiszteletlenül bánna az egyházával, vagy elhanyagolná azt. Nem azt látjuk, hogy a Szabadító erőt vagy kényszert alkalmazna céljai megvalósításához. Sehol nem látjuk, hogy a Szabadító ne olyat tenne, ami építi, felemeli, vigasztalja és felmagasztalja az egyházat. Fivérek, teljes józansággal mondom nektek, hogy Ő az a minta, amelyet követnünk kell, amikor lelki vezetést vállalunk a családunkban” (vö. Az egyház elnökeinek tanításai: Ezra Taft Benson [2014]. 209–210.).
Az egyháztagoknak írt sugalmazott levelében Joseph Smith próféta leírta, milyen fontos krisztusi tulajdonságokat tanúsítani, amikor másokat vezetünk. Ezek a tulajdonságok a családban való elnöklésre is vonatkoznak.
3. szakasz
Hogyan tanácskozhatnak együtt igazlelkűen a házastársak a családjuk vezetése során?
Félreérthető lehet az „elnöklés a családban” kifejezés jelentése. Egyesek például félremagyarázzák az 1 Mózes 3:16-hoz hasonló szentírásrészek nyelvezetét (amikor az Úr azt mondta Évának, hogy Ádám „uralkodik” majd felette), és úgy értelmezik, hogy a férj zsarnokoskodhat vagy kontrollálhat, ami nem igaz. Ez az Úrtól kapott utasítás inkább a férj azon felelősségére vonatkozik, hogy szeretetben és igazlelkűségben elnököljön. Amint azt Gordon B. Hinckley elnök e kifejezés jelentéséről tanította, a férj „vezetői felelőssége, hogy gondoskodjon a feleségről, valamint megvédje, erősítse és védelmezze őt” (“Daughters of God,” Ensign, Nov. 1991, 99; lásd még Spencer W. Kimball, “The Blessings and Responsibilities of Womanhood,” Ensign, Mar. 1976, 72).
Richard G. Scott elder a Tizenkét Apostol Kvórumából ezt tanította a férj zsarnokoskodásának vagy kontrollálásának hamislelkű gyakorlatát illetően:
„Olyan kultúrában élsz, ahol a férj zsarnoki, tekintélyelvű szerepet tölt be, meghozva minden fontos, a családdal kapcsolatos döntést? Ezt a gyakorlatot mérsékelni kell úgy, hogy mind a férj, mind pedig a feleség egységben, egyenlő társként hozzon döntést saját magát és a családját illetően. Egyetlen család sem tud sokáig fennmaradni a félelem vagy erőszak hatására; ez viszálykodáshoz és lázadáshoz vezet. A boldog család alapja a szeretet” (vö. Elmozdítani az akadályokat a boldogság útjából. Liahóna, 1998. júl. 97.).
Alázattal, tisztelettel és kedvességgel a házaspárok közösen tanácskozzanak a családjukkal kapcsolatos döntések meghozatalában. Quentin L. Cook elder a Tizenkét Apostol Kvórumából ezt tanította:
„A családi tanácsban… a férjek és a feleségek egyenlő társakként hozzák meg a legfontosabb döntéseket. Eldöntik, hogyan nevelik és fegyelmezik gyermekeiket, hogyan költik el a pénzüket, hol élnek, és számos egyéb családi ügyet. E döntéseket közösen hozzák meg, miután az Úr útmutatásáért folyamodtak” (Az Úr az én világosságom. Liahóna, 2015. máj. 64.).
Tartsd szem előtt ezeket a további fontos igazságokat a házastársakként való közös tanácskozásról, valamint az egyenrangúság elősegítéséről a házasságban.
-
A férjet és feleséget „egyenlő hozzászólási és szavazati jog illeti meg” a döntések meghozatalában (L. Whitney Clayton: Házasság: Figyelj és tanulj! Liahóna, 2013. máj. 84.).
-
A feleség „»közreműködő és teljes jogú társként« szóljon, amikor férjével együtt kormányozza a családját” (Spencer W. Kimball, “Privileges and Responsibilities of Sisters,” Ensign, Nov. 1978, 106] in Russell M. Nelson: Kérés a nőtestvéreimhez. Liahóna, 2015. nov. 97.).
-
A férjnek és a feleségnek „egyforma a hatalmuk arra, hogy kinyilatkoztatásban részesüljenek a családjuk számára” (Quentin L. Cook: Az Atyánk gyermekei iránti nagy szeretet. Liahóna, 2019. máj. 79.).
-
A szülők tarthatnak családi tanácsot a gyermekeikkel, hogy közösen tanácskozzanak azokról a döntésekről vagy kihívásokról, amelyek az egész családra vonatkoznak (lásd M. Russell Ballard: Családi tanácsok. Liahóna, 2016. máj. 63–65.).