Túl elfoglalt voltam a szolgálathoz?

Ngozi Francisca Okoro, Nigéria

Gyülekezeti elnökünk 1997-ben bejelentette, hogy a gyülekezetünk szolgálatot fog végezni az egyházi épület környékén. Ezt a tevékenységeket egy különleges évforduló kapcsán végeztük: 150 éve történt, hogy az utolsó napi szent pionírok megérkeztek a Sóstó völgyébe. Az eseményre világszerte hasonló szolgálatokat felajánlva emlékeztek meg az egyháztagok.

A tevékenység keretében utakat tisztítottunk meg, és igyekeztünk eltüntetni a kátyúkat. A gyülekezeti elnök azt mondta, hogy a munka ugyan sok kosszal jár, de jó lehetőséget kínál arra, hogy beszélgethessünk másokkal az egyházról.

Úgy gondoltam, nekem ez nem fog menni, mert a professzorom plusz előadásokat szervezett ugyanarra az időpontra, amikorra a tevékenység lett tervezve. Úgy éreztem, mindenki meg fogja érteni. És akkor a kezembe akadt a Hit minden lépésben című prospektus. Amikor elolvastam néhány részletet a szentek nehézségeiről, hogy mennyit gyötrődtek, míg végre eljutottak az Egyesült Államok nyugati felébe, könnybe lábadt a szemem. Néhány szent elhagyta kényelmes otthonát, hogy nekivágjon a pusztának, teljes bizonytalanságban afelől, hogy mi vár majd ott rá. Voltak, akik rendületlenül mentek tovább még azután is, hogy családjuk minden tagja elhunyt az út során. A sok betegség, fájdalom, éhség és szegénység közepette hittek benne, hogy ha nyugatra vándorolnak, megszabadulnak az elnyomástól.

Úgy éreztem, a korai szenteknek hatalmas áldozatokat kellett hozniuk, néha még a saját életük árán is, hogy gondoskodjanak az egyház előrehaladásáról. Áldozatuk és hitük miatt élvezhetem most én is az evangéliumot.

Ekkor jöttem rá, hozzájuk képest milyen csekély áldozatot kellene meghoznom. Azt kérték tőlem, hogy végezzek el egy mindössze kétórás szolgálatot, és osszam meg néhány emberrel az evangéliumot, én pedig rögtön kifogásokat kerestem, hogy ne kelljen ott lennem.

Hagytam tehát az előadásokat, és részt vettem a tevékenységen. Igen, koszos lettem, de az emberek tényleg odajöttek, hogy az egyházról kérdezzenek. Boldog voltam, hogy részt vehettem a szolgálatban. Azóta pedig sikeresen elvégeztem az egyetemet, még ha ki is hagytam néhány órát.