A pionírok megünneplése

Minden júliusban az egyház világszerte élő tagjai közül sokan megállnak egy pillanatra, hogy megemlékezzenek azokról a pionírokról, akik 1847. július 24-én beléptek a Sóstó völgyébe. Egy fiatal nő megosztotta velünk ezzel kapcsolatos egyik élményét:

„Az egyházközségünk néha szervez pionírprogramokat – mondja Analee B. (USA, Virginia Burke). – Pionírjelmezekbe öltözünk, és legtöbbször elmegyünk egy »vándorlásra«, mely valójában csak egy séta. Elbeszélgetünk a pionírokról, és olyan játékokat játszunk, melyeket ők is ismerhettek. Virginiában nagyon meleg és párás nyáron az idő. Mivel mindig kinn, a szabadban tartjuk ezeket az ünnepségeket, így a meleg miatt tényleg pioníroknak érezzük magunkat.

Ami engem illet, én majdnem mindig olvasok valamilyen egyháztörténettel kapcsolatos könyvet. Ezek a könyvek segítenek jobban értékelnem a pionírokat, és segítenek jobban megértenem, min mentek keresztül.”

A ti területeteken hogyan ünneplitek az egyház múltbéli vagy jelenlegi pionírjait? Ne feledjétek, bárki, aki előkészítette mások számára a követendő utat, pionír lehet.

A kedvenc szentírásom

Elemis korom óta a 2 Nefi 32:5 a kedvenc szentírásom, mert megmondja, mit kell tenned, amikor megkapod a Szentlélek ajándékát. El kell nyerned, és érdemesnek kell rá lenned, és akkor a Szentlélek a helyes úton fog vezetni.

Peaches C., 16 éves, Karib-térség, Trinidad

Hogyan szerezzünk bizonyságot?

Az egyház tagjaiként a bizonyság nagyon fontos része az életünknek. Ahhoz, hogy bizonyságot nyerj, tedd azt, amire Moróni szólít fel bennünket: gondold végig a szívedben annak a tantételnek az üzenetét, melynek igazságáról meg akarsz győződni; ezután Jézus Krisztus nevében kérdezd meg Istent, hogy igaz-e. Azok, akik ezt a módszert követik, és hittel kérnek, a Szentlélek ereje által bizonyságot nyernek majd az igazságról (lásd Moróni 10:3–5). A bizonyságomat teszem neked, hogy ha szívből, teljes hittel imádkozol, Mennyei Atyánk megválaszolja az imádat.

Amikor érdeklődő voltam, úgy döntöttem, imádkozom, és megkérdezem Mennyei Atyánkat, hogy mindaz, amit tanultam, igaz-e. Soha az életben nem fogok szavakat találni arra az érzésre, mely akkor eltöltött, de tudom, hogy az Mennyei Atyánk válasza volt, mert rengeteg áldás származott belőle.

Jordi R. (20), Dominikai Köztársaság, Santo Domingo

„…minden dolog, ami a földből sarjad, annak idejében, az ember javára és használatára lett megalkotva, hogy kedvére legyen a szemnek és vidítsa a szívet” (T&Sz 59:18).

Jobb oldali fotó a pionír szerepjátékról: Welden C. Andersen. Természetképek: Deanna Van Kampen