Evangéliumi klasszikusok
Mit hoztak a pionírok?
Hogy megérthessük a pionírokat és mindazt, amit elértek, meg kell vizsgálnunk az indítékaikat. […] Ők is a szabadság és a béke miatt jöttek, ahogy mások is. Azért jöttek, hogy otthont teremtsenek maguknak, ahogyan mások is. Azért jöttek, hogy hódoljanak Istennek, és nyugodt lelkiismerettel gyakorolhassák vallásukat, ahogyan mások is tették; de volt még egy céljuk, melyre tudomásom szerint semelyik más pionír megmozdulásnál nem volt példa: azzal a bevallott céllal jöttek, hogy létrehozzanak egy közösséget, melyet majd visszaemelhetnek abba a civilizációba, ahonnan elmenekültek – igen, az üldözőikhez – mindazon tantételeket és viselkedésmintákat, melyek a saját indítékuk, összetartásuk, sikerük és boldogságuk forrása volt. […]
Mit hoztak hát magukkal a pionírok? Olyan ipart teremtettek, melyhez alig volt fogható. A siker és boldogság kulcsaként a munka evangéliumát tanították és gyakorolták. […]
Magukkal hozták a műveltséget, valamint a művészetek és szépség iránti szeretetet. […]
Elhozták a hűség egy magasabb rendjét, valamint az általuk támogatott cél iránti szilárd elkötelezettség képességét. […]
Most pedig elérkeztem ahhoz, ami mind közül a legnagyszerűbb azon dolgok közül, melyeket a pionírok magukkal hoztak. Ezt pedig úgy jellemezném, mint bölcsesség. Az élet fontos dolgaival kapcsolatos bölcsesség. […]
Először is, nézzük az emberi testet. […] A pionírok új elméletet hoztak magukkal a testtel kapcsolatban, mely azt szent jelentőséggel ruházta fel. Azt tanították, hogy a test az a földi hajlék, mely Isten szó szerinti gyermekének, az emberi léleknek a szállása, és ha a testet megbecstelenítik, beszennyezik vagy kárt tesznek benne ártalmas vagy mérgező anyagok használatával, azzal megsértik Istent, kinek Lelke abban lakozik. […] Az egészséggel kapcsolatban egy egész szabályrendszert hoztak magukkal. […]
Másodszor tekintsük át a jellemet, illetve személyiséget. A pionírok nem csupán azt tanították, hogy az ember Isten gyermekeként a legnemesebb származással bír, hanem azt is, hogy amennyiben úgy él, az a rendeltetés vár rá, hogy csatlakozva Mennyei Atyjához, előre vigye az Ő örökkévaló munkáját az eljövendő korokon át. […]
A következő a család. […] Hogy mi volt az a bölcsesség, melyet a pionírok a családokkal kapcsolatban magukkal hoztak? Miért ruházták fel – jobban mint a világ történelmében addig bármikor – a legnemesebb és legmagasztosabb jellemzőkkel? Azt tanították, hogy a család nemcsak a boldog élet és ezen földi fejlődés alapvető egysége, hanem egyben magában foglalja azon alapvető reményünket is, hogy elnyerhetjük a legmagasabb felmagasztosulást Istenünk celesztiális királyságában. Valójában az a mennyország, melyre vágyunk, nem sokkal több, mint otthonunk kivetítése az örökkévalóságra. Mennyire különbözik az otthon és a család ezen magasztos elve napjaink családi életének tragikus gonoszságaitól, melyet a válás, a széthullott családok, elhanyagolt, önfejű gyermekek jellemeznek, akiket a felbomló családi élet miatt sokkal inkább sajnálni kellene, mintsem bántalmazni. […] Ó, bárcsak utat találna a világ összes családjához az a bölcsesség, melyet ezek az alázatos pionírok magukkal hoztak! Mily áldást, vigaszt, boldogságot és fejlődést jelentene az emberiség számára!
És végül, …a testvériség. A legkézzelfoghatóbb módon tanították meg annak elvét, hogy minden nemzet, nemzetség, nyelv és nép Isten családjához tartozik. […] Hittek abban, hogy… az egyetlen valós remény az egyetemes béke elérésére az, ha világszerte kiterjesztik a testvériség eme tanát. […]
[…] E bölcs hozzájárulások, melyekről beszélek – és még számos másik is – az Úr Jézus Krisztus evangéliumának tantételeiből eredtek, melyek Joseph Smith próféta által lettek visszaállítva. A pionírok létrehozták az Úr házát a „hegyeknek felette” [Ésaiás 2:2], mert feltétlenül hittek az élet és igazság eme magasabb rendű üzenetében. Hatalmas dolog volt, hogy létrehoztak egy közösséget, hogy a pusztaságban városokat és falvakat emeltek, otthonokkal, iskolákkal és olyan épületekkel, melyeket ma is használunk. Még ennél is nagyobb teljesítmény volt létrehozni Isten királyságát, és szétküldeni Sionból a remény, a hit és az isteni, örökkévaló bölcsesség üdvöt hozó üzenetét az egész emberiség számára. Ez volt a valódi örökség, melyet nemes pionírjaink magukkal hoztak, és melyet azután ránk és barátainkra hagytak. […] Ez a legdrágább ajándék az életben. Azt kívánom, hogy Isten segítsen becsben tartanunk, a szerint élnünk és terjesztenünk.
Illusztráció: Paul Mann
Mind közül a legnagyobb dolog, amit a pionírok magukkal hoztak, a bölcsesség volt.