Csak egy imányi távolságra
Prodi félt visszaaludni. Mi lesz, ha megint rosszat fog álmodni?
„Szólj, figyel rád, Ő hallja imád” (Gyermekek énekeskönyve, 6.).
Prodi hirtelen felült az ágyban. A szíve hevesen vert.
Ott ült a sötétben, és hallgatta, hogyan dobolnak az esőcseppek a háztetőn. Hallotta, ahogy az ablak előtt álló nagy fügefáról csurog a víz, a levegő pedig párás és meleg volt. Prodi vett egy mély lélegzetet, és megpróbált megnyugodni. Csak egy álom volt.
Kimászott az ágyból, és bekukkantott a szülei szobájába. Anya és Apa békésen aludt. Célia, a kishúga szintén összegömbölyödve feküdt az ágyában. Minden rendben volt. A családja biztonságban volt.
Prodi visszamászott az ágyába, és megpróbált újra elaludni. Hánykolódott, forgolódott, aztán megint hánykolódott és ismét forgolódott. Tudta, hogy az álma nem volt valós, de akkor is annyira ijesztő volt! Bár fáradt volt, félt visszaaludni. Mi lesz, ha megint rosszat fog álmodni?
Prodi a hátán fekve a mennyezetet bámulta. Megpróbált vidám dolgokra gondolni. „Mennyei Atyám, ott vagy igazán? Hallod-e és megválaszolod az imám?” Melegség öntötte el Prodit, amikor eszébe jutott a kedvenc elemis énekének a szövege. Kioska nővér azt tanította nekik, hogy Mennyei Atya mindig vigyáz rájuk. Bármikor és bárhol imádkozhatnak hozzá.
Prodi tudta, mit kell tennie. Kimászott az ágyból, és letérdelt imádkozni.
„Drága Mennyei Atyám! – imádkozott. – Nagyon félek. Kérlek, add, hogy biztonságban legyen a családom! És kérlek, segíts elaludnom, és hogy ne álmodjak többet rosszakat!”
Prodi befejezte az imáját, és visszamászott az ágyba. A teste ellazult, az elméjében békességet érzett. Hamarosan már aludt is.
Amikor felvirradt a reggel, Prodi arra ébredt, hogy a nap meleg sugarai besütnek az ablakon. A konyhából kihallatszott az edények zörgése, úgyhogy felkelt, hogy megkeresse Anyát. Célia az asztalnál ült és a maradék tápiókát ette. Anya neki is éppen melegített egy keveset.
„Bonjour! – köszönt Anya. – Hogy aludtál?”
„Nagyon ijesztő rémálmom volt – válaszolta Prodi –, de aztán elmondtam egy imát. Mennyei Atya segített, hogy biztonságban érezzem magam.”
„Sajnálom, hogy rosszat álmodtál” – mondta Anya. Szorosan megölelte Prodit, és hosszú ideig nem engedte el. „Annak viszont örülök, hogy elmondtál egy imát. Ezek szerint Mennyei Atya valóban segített neked.”
„Bizony – mondta Prodi. – Újra el tudtam aludni, és nem is álmodtam többet rosszakat.” Prodi is erősen megölelte Anyát. Örömmel nyugtázta, hogy bármilyen ijedt legyen is, Mennyei Atya mindig csak egy imányi távolságra van tőle.