Mi az egyház álláspontja a környezettel kapcsolatosan?

A környezettel kapcsolatos álláspontunk megértéséhez a kulcsszó a sáfárság. Ez nem azt jelenti, hogy az emberek a föld tulajdonosai, és kényükre-kedvükre kizsákmányolhatják azt, hanem inkább azt, hogy felelősségre vonhatóak vagyunk azért, ahogy az erőforrásait használjuk (lásd Tan és szövetségek 104:13–15). Habár „van elég, még marad is” (lásd Tan és szövetségek 104:17), Isten azt szeretné, ha bölcsen használnánk a föld erőforrásait (lásd Tan és szövetségek 59:20).

Isten alkotta meg a földet, majd kijelentette, hogy amit teremtett, „igen jó” (lásd 1 Mózes 1:1, 31). Ez a föld azért lett megteremtve, hogy az Ő szabadításterve részeként otthont adjon Isten gyermekeinek. Maga a föld is megszentelődik majd és celesztiális dicsőséget fog elnyerni (lásd Tan és szövetségek 88:18–19).

Isten nemcsak hasznosnak, de szépségesnek is teremtette a földet. A föld dolgai „az ember javára és használatára lett[ek] megalkotva, hogy kedvére legyen[ek] a szemnek és vidíts[ák] a szívet”, valamint hogy „élénkíts[ék] a lelket” (Tan és szövetségek 59:18–19).

Tiszteljük meg Istent azzal, hogy megbecsüljük az Ő alkotásait; fejezzük ki irántuk a hálánkat, arra törekedve, hogy gyönyörűek is maradjanak. Takarékoskodnunk kell az erőforrásokkal, óvnunk kell a természetet, valamint kerülnünk kell a környezetszennyezést és a hulladéktermelést.