„Anyai szív”
Minden lány és asszony, azáltal, hogy anyai szívre törekszik, felkészül az anyaság isteni, örökkévaló küldetésére.
Gyakran hallottam édesapámat úgy beszélni édesanyámról, mint egy olyan asszonyról, akinek „anyai szíve” van. Ez igaz is. Anyai hatását több száz, sőt talán több ezer ember érezhette már. Gondoskodó szerepét mesteri szintre finomította. Jézus Krisztus visszaállított evangéliumáról való bizonysága, szilárd önbecsülése és céltudatossága vezette életét.
Az átlagosnál több időbe telt megtalálnia férjét, de amíg egyedülálló volt, életét a fejlődésnek szentelte. Bár annak idején szokatlannak számított, egyetemet végzett és karriert futott be. Házasságában aztán gyorsan jöttek egymás után a gyerekek, és rövid idő alatt egy nagy család édesanyja lett. Minden megszerzett tudását, vele született képességét, adományát és tehetségét egy olyan szervezetre fordította, amely túlmutat a földi gyökereken. Isten szövetségmegtartó lányaként egész életében az anyaságra készült.
Mi is az az anyai szív és hogyan tehetünk szert rá? A szentírásokban megismerünk néhány erre vonatkozó tulajdonságot. A Példabeszédeket így is olvashatjuk: Ki találhat egy anyai szívvel rendelkező asszonyt? „Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket.” Kedvvel dolgozik a kezeivel. „Az ő kezeinek munkájából szőlőt plántál. (…) Kezeit nyújtja a szűkölködőnek. (…) Erő és ékesség az ő ruhája. (…) Az ő száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén. Vigyáz a házanépe dolgára, és a restségnek étkét nem eszi.” (Példabeszédek 31:10, 13, 16, 20, 25–27.) Egy anyai szívvel rendelkező nőnek bizonysága van a visszaállított evangéliumról, és mellébeszélés nélkül tanítja az evangélium alapelveit. Megtartja a szent templomban kötött szövetségeket. Tehetségét önzetlenül megosztja másokkal is. Annyi műveltségre tesz szert, amennyit csak körülményei megengednek, folyamatosan fejlesztvén elméjét és lelkét azzal a vággyal, hogy amit tanul, átadja az elkövetkezendő nemzedékeknek.
Ha gyermekei vannak, akkor „tekintélyes” szülő (lásd 1 Nefi 1:1), aki az élő próféták tanításaival teljes mértékben összhangban él a magaviseleti normák szerint, és tanítja is azokat. Megtanítja gyermekeit imádkozni, „és arra, hogy igaz úton járjanak az Úr előtt” (T&Sz 68:28). Ahelyett, hogy a világi hangokra és részigazságokra figyelne, tudja, hogy az evangéliumi normák örök, állandó igazságokon alapszanak. Hiszi, hogy elsődleges felelőssége, vagyis gyermekei gondozása, alapvető, szent kötelessége (lásd „A család: Kiáltvány a világhoz”, Liahona, 1998. okt., 24. o.). Gyermekei testi gondozása és táplálása ugyanolyan fontos számára, mint azok lelki gondozása és táplálása. Nem fárad bele a jó cselekedetekbe, és öröme telik családja szolgálatában, mert tudja, hogy „kicsikből lesznek a nagy dolgok” (T&Sz 64:33).
Bárcsak minden lánynak és asszonynak bizonysága volna örökkévaló anyaságának képességéről, miközben betartja földi szövetségeit! „Mindegyikük mennyei szülők szeretett … szellemleánya, és mint ilyenek, isteni … sorssal rendelkeznek.” („A család: Kiáltvány a világhoz”) Isten szellemleányaiként, a nők „a szellemek világában részesültek első oktatásukban és fel voltak készülve arra, hogy … eljöjjenek” (T&Sz 138:56) a földre. Ott voltak a „nemes nagyságok” (T&Sz 138:55) között, akik „örvendezének” (Jób 38:7) a föld teremtésekor, mert fizikai testet kapnak, azzal a lehetőséggel, hogy megpróbáltassanak egy halandó létben (lásd Ábrahám 3:25). Igazlelkű férfiak mellett akartak dolgozni, hogy olyan örökkévaló célokat valósítsanak meg, amelyeket önmagukban egyikük sem lenne képes elérni.
A női szerepek nem a földön kezdődtek, és nem is itt érnek véget. Egy olyan nő, aki becsben tartja az anyaságot a földön, az elkövetkezendő világban is becsben fogja tartani, „mert a hol van [az ő kincse], ott van [az ő szíve] is” (Máté 6:21). Minden lány és asszony, azáltal, hogy anyai szívre törekszik, felkészül az anyaság isteni, örökkévaló küldetésére. „Amilyen intelligenciaszintet [ér] el ebben az életben, úgy ébred az [vele] a feltámadáskor. És ha valaki [az ő] szorgalmával és engedelmességével ebben az életben több tudást és ismeretet szerez, mint a másik, akkor [neki] annyival több előnye lesz az eljövendő világban.” (T&Sz 130:18–19)
Azt tapasztaltam, hogy a legigazibb anyai szívek olyan nők keblében dobognak, akik nem fognak saját gyermeket felnevelni ezen a földön, de tudják, hogy „mindennek a maga idejében kell történnie”, és hogy „nagy művet alapoz[nak] meg” (T&Sz 64:32–33). Amint betartják szövetségeiket, egy nagyszerű, sokat ígérő jövőbe fektetnek be, mert tudják, hogy „aki … a második helyét is megtartja, annak sokszoros dicsőségben [lesz] része örökkön-örökké” (Ábraham 3:26).
Nemrég egy parkban voltam, ahol egy csoport anyai szívvel rendelkező nővel találkoztam. Fiatal, szövetségmegtartó nők voltak. Értelmesek voltak, és köztiszteletben álló egyetemeken szereztek diplomát. Aznap este tekintélyes tehetségeiket vacsoratervezésre és háztartási ötletek megosztására szentelték. Kétéveseket tanítottak arra, hogy legyenek kedvesek egymáshoz. Gyermekeket nyugtattak meg, sajgó térdekre adtak puszikat, és könnyeket töröltek le. Megkérdeztem az egyik anyukától, hogyan lehetséges, hogy tehetségeit oly vidáman ülteti át az anyaság szerepébe. Így válaszolt: „Tudom, ki vagyok, és tudom, mit kell tennem. A többi aztán jön magától.” Ez a fia-tal édesanya hitet és jellemet fog kialakítani a következő nemzedékben: egyszerre egy családi imával, egy szentírás-tanulmányozással, egy könyv hangos felolvasásával, egy énekkel és egy közös családi étkezéssel, aztán a következővel és így tovább. Nagyszerű munkában van része. Tudja, hogy „az Úrnak öröksége: a [gyermekek]. (…) Boldog [az a nő], a ki ilyenekkel tölti meg tegzét” (Zsoltárok 127:3, 5). Tudja, hogy az igazlelkű, lelkiismeretes, állhatatos, mindennapi anyai szerep hatása jóval tartósabb, jóval erőteljesebb, jóval nagyobb hatással bír, mint bármilyen ember alkotta földi pozíció vagy intézmény. Előre látja, hogy ha igazlelkű, lehetősége van olyan áldásra, mint amelyet az ősidőkben élt Rebeka kapott, aki ezrek, sőt milliók édesanyja lett (lásd 1 Mózes 24:60).
Az anyai szívvel rendelkező szövetségmegtartó nők tudják, hogy akár korán, akár későn élik meg az anyaságot, akár megáldatnak sok gyerekkel itt a halandóságban, akár nem, akár egyedülállók, akár házasok, vagy egyedül viselik a szülői szerep felelősségét, a szent templomokban hatalom adatik nekik a magasságból (lásd T&Sz 38:32), és ezzel a hatalommal elnyerik a megígért áldásokat, és meggyőződnek ezek felől, és szívesen fogadják őket (lásd Zsidók 11:13).
Minden lány és asszony, aki szent szövetségeket köt és tart meg, rendelkezhet anyai szívvel. Korlátlan lehetőségekkel bír egy anyai szívvel rendelkező nő. Igazlelkű nők változtattak már a történelem folyamán, és továbbra is lesz erre példa. Hatásuk széles körben érezhető lesz, méghozzá egyre szélesebb körben az örökkévalóságon át. Mily hálás vagyok az Úrnak, hogy a nőkre bízta az anyaság isteni küldetését! Éva anyánkhoz hasonlóan én is örvendezek (lásd Mózes 5:11), hogy tudom ezeket a dolgokat. Jézus Krisztus nevében, ámen.