15. lecke Felkészülési anyag az osztály számára: A sokasodásra és a föld betöltésére adott parancsolat. Az örökkévaló család hitoktatói anyag (2022).
15. lecke Felkészülési anyag az osztály számára. Az örökkévaló család hitoktatói anyag.
15. lecke Felkészülési anyag az osztály számára
A sokasodásra és a föld betöltésére adott parancsolat
Milyen reményeid vagy aggodalmaid vannak a gyermekvállalást illetően? A következő anyag tanulmányozása során imádkozz, hogy jobban megértsd, milyen szent célok teljesednek be Mennyei Atyánk tervében, amikor egy férj és feleség úgy döntenek, hogy gyermeket vállalnak. Gondold át, miként tudja egy férj és feleség hittel tiszteletben tartani a sokasodásra és a föld betöltésére vonatkozó isteni parancsolatot.
1. szakasz
Milyen szerepet játszik a gyermekvállalás Mennyei Atyánk szabadítástervében?
Gondold át, milyen különböző véleményeknek adnak hangot az emberek a gyermekvállalásról. Neil L. Andersen elder a Tizenkét Apostol Kvórumából megosztotta egy édesanya nézőpontját:
„A világban ma sok hang kicsinyli le a gyermekvállalás fontosságát, vagy javasolja a késleltetését, illetve a gyermekek számának a korlátozását. A lányaim nemrég felhívták a figyelmemet egy nem a mi hitünket valló ötgyermekes keresztény édesanya blogjára, aki ezt írta: »Ebben a kultúrában [felnőve] nagyon nehéz bibliai szemszögből tekinteni az anyaságra. […] A gyermekeket sokkal kevesebbre értékelik az egyetemnél. Egész biztosan kevesebbre tartják őket a világ bejárásánál. Kevesebbre annál, hogy kedvünk szerint járjunk este szórakozni. Kevesebbre az edzőtermi alakformálásnál. Kevesebbre bármely meglévő vagy vágyott munkakörnél.« Aztán így folytatja: »Az anyaság nem hobbi, hanem elhívás. Nem azért gyűjt az ember gyerekeket maga köré, mert aranyosabbnak találja őket a bélyegeknél. Ez nem olyan tevékenység, melyet arra az esetre tartogatunk, ha belefér az időnkbe. Ez az, amire Isten az idődet adta« [Rachel Jankovic, “Motherhood Is a Calling (and Where Your Children Rank),” July 14, 2011, desiringgod.org]” (vö. Gyermekek. Liahóna, 2011. nov. 28.)
Miután Isten megteremtette Ádámot és Évát, valamint egyesítette őket a házasság új és örök szövetségében, parancsolatot adott nekik.
Tanulmányozz az órára való felkészülés részeként!
Olvasd el az 1 Mózes 1:27–28-at, és gondold át, milyen jelentőséggel bír, hogy ez az első parancsolat, melyet Isten Ádámnak és Évának adott.
Az utolsó napi próféták kihangsúlyozzák: „Az első parancsolat, melyet Isten Ádámnak és Évának adott, arra a bennük rejlő lehetőségre vonatkozott, hogy ők egyszer mint férj és feleség, szülőkké válhatnak. Kijelentjük, hogy Isten gyermekeinek adott azon parancsolata, mely szerint sokasodjanak és töltsék be a földet, még mindig érvényben van” (A család: Kiáltvány a világhoz, JezusKrisztusEgyhaza.org).
Gondold át, miért kellett napjainkban újra hangsúlyt fektetni erre a parancsolatra. Dallin H. Oaks elnök az Első Elnökségből azt tanította, hogy „Sátán a legfáradhatatlanabb ellenállást Isten tervének a legfontosabb részei felé irányítja”. Ennek az ellenállásnak az a célja, hogy „elvegye a kedvet a gyermekvállalástól – különösen olyan szülők esetében, akik igazságban nevelnének gyermekeket” (vö. Az igazság és a terv. Liahóna. 2018. nov. 27.).
Jézus Krisztus evangéliuma isteni szemléletmóddal áld meg minket a gyermekek fontosságáról (lásd például Zsoltárok 127:3 és Máté 19:13–15). Andersen elder ezt tanította:
„Mindent felülmúló kiváltsága annak a férjnek és feleségnek, akik képesek gyermekeket hozni a világra, hogy halandó testet adhatnak Isten eme lélekgyermekeinek. […]
Amikor egy férjnek és feleségnek gyermeke születik, betöltik Mennyei Atyánk tervének arra vonatkozó részét, hogy gyermekek jöjjenek a földre. Az Úr azt mondta: »…ez munkám és dicsőségem – hogy véghezvigyem az ember halhatatlanságát és örök életét« [Mózes 1:39]. A halhatatlanság előtt azonban lennie kell halandóságnak” (Gyermekek. 28.).
M. Russell Ballard elnök a Tizenkét Apostol Kvórumából azt tanította, hogy a gyermekvállalás részét képezi a halandóság céljának:
„[A] halandóság célja az, hogy Istenhez hasonlóbbá váljunk azáltal, hogy fizikai testet kapunk, gyakoroljuk az önrendelkezésünket, és felvállaljuk azokat a szerepeket, melyek korábban csak a mennyei szüleinkhez tartoztak: a férj, a feleség és a szülő szerepét. […]
Halandó életünk egyik lényeges célja, hogy magunk is tapasztalatot nyerhessünk a családról, ezúttal szülőkként, nem pedig gyermekekként. […]
Mennyei Atyánk azt akarja, hogy …engedelmeskedjünk első parancsolatának, miszerint »szaporodjunk és sokasodjunk« – nem csupán azért, hogy betöltsük a tervét, hanem azért is, hogy megtaláljuk a boldogságot, melyet az Ő terve szándékozott hozni a fiainak és lányainak életébe” (vö. M. Russell Ballard: Az EOSZ hitoktatók lehetőségei és felelősségei a XXI. században. [Egy est egy általános felhatalmazottal, 2016. febr. 26.], broadcasts.ChurchofJesusChrist.org).
Beszélgess az órára való felkészülés részeként!
Beszéld meg a következő kérdéseket egy olyan személlyel, akinek vannak gyermekei. Ha házas vagy és vannak gyermekeid, megbeszélheted ezeket a kérdéseket a házastársaddal.
-
Mit tanultál Mennyei Atyáról a szülőként szerzett tapasztalataidból?
-
Miként gazdagította a te életedet a szülőség? (Az alábbi rövidfilmből megtudhatod, más házaspárok miként válaszoltak erre a kérdésre: Having Children Enriches Your Life [A gyermekek gazdagítják az életedet] [4:30].)
4:30
2. szakasz
Hogyan dönthetjük el a házastársammal, hogy mikor és hány gyermeket vállaljunk?
A házaspárok olyan fontos kérdésekkel szembesülnek, mint hogy mikor és hány gyermeket vállaljanak.
Tanulmányozz az órára való felkészülés részeként!
Olvasd el az Alma 37:37-et, és keress benne olyan tanácsot, amely segíthet egy házaspárnak e döntések meghozatalában.
Andersen elder arról beszélt, hogy e döntések meghozatala során milyen fontos szerepet játszik az Úrral való tanácskozás:
„A gyermekvállalás ideje és a vállalt gyermekek száma olyan személyes döntések, melyek csak a férjre, a feleségre és az Úrra tartoznak. Ezek szent döntések – olyan döntések, amelyeket őszinte imával kell meghozni és nagy hittel kell végrehajtani. […]
Testvéreim, ne ítélkezzünk egymás felett e szent és személyes felelősség terén!” (Gyermekek, 28., 30.)
Vannak, akik igazlelkűen vágynak arra, hogy gyermekeik legyenek, de ebben az életben talán nem lesz rá lehetőségük. Ezzel kapcsolatban Andersen elder az alábbiakat tanította:
„A gyermekvállalás azon igazlelkű házaspárok számára is szívbemarkoló téma lehet, akik házasságkötésük után rájönnek, hogy nem lehetnek gyermekeik, akiket pedig annyira vártak, vagy olyan férj és feleség számára, akik nagy családot terveznek, de csak kisebbel áldatnak meg.
Halandóságunk nehézségeit nem mindig tudjuk megmagyarázni. Időnként nagyon is igazságtalannak tűnik az élet – különösen akkor, ha leginkább pontosan annak megtételére vágyunk, amit az Úr megparancsolt. Az Úr szolgájaként biztosítalak benneteket arról, hogy ez az ígéret biztos: »Azok a hithű egyháztagok, akiknek körülményei nem teszik lehetővé, hogy már ebben az életben részesüljenek az örökkévaló házasság és a szülői lét áldásaiban, az örökkévalóságban majd elnyernek minden megígért áldást, feltéve, ha betartják az Istennel kötött szövetségeiket« [Általános kézikönyv: Szolgálat Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházában, 38.1.4, JezusKrisztusEgyhaza.org]” (vö. Gyermekek, 30.).
Elmélkedj az órára való felkészülés részeként!
Miért fontos, hogy a férj és a feleség tanácskozzon Mennyei Atyával arról, hogy mikor és hány gyermeket vállaljanak?
3. szakasz
Milyen hatással lehet a döntéseinkre az, ha megértjük az élet szentségét Isten tervében?
Az Úr az élő prófétákon keresztül kihangsúlyozta az emberi élet szentségét, továbbá azt is, hogy mihez van joga minden gyermeknek, beleértve a még meg nem születetteket is:
„Megerősítjük az élet szent voltát, és Isten örökkévaló tervében játszott fontos szerepét. […]
A gyermekeknek joguk van ahhoz, hogy a házasság kötelékén belül szülessenek meg, és hogy olyan apa és anya nevelje fel őket, akik teljes hűséggel megtartják házassági fogadalmaikat” (A család: Kiáltvány a világhoz).
Az élet szentségét illetően Russell M. Nelson elnök ezt tanította:
„Senki nem képes anélkül átölelni egy ártatlan csecsemőt, belenézni a gyönyörű szemeibe, érezni az ujjacskáit, és megcsókolni az arcocskáját, hogy ne gyarapodna az élet és a Teremtőnk iránti áhítata. Az élet az életből ered. Nem a véletlen műve, hanem Isten ajándéka” (“Abortion: An Assault on the Defenseless,” Ensign, Oct. 2008, 37).
A családkiáltványban található kijelentések számos olyan gyakorlat ellen szólnak, amelyek napjainkban széles körben elfogadottak, mint például a terhességmegszakítás és a házasságon kívüli gyermekvállalás. A terhességmegszakítás a világ nagy részén elfogadottnak számít, és évente több millió abortusz végrehajtására kerül sor.
Az egyházi vezetők a következő utasításokat nyújtották a terhességmegszakításról:
„Az Úr azt parancsolta: »ne ölj, és ne tegyél semmi ahhoz hasonlót« (Tan és szövetségek 59:6). Az egyház ellenzi a saját elhatározásból történő, személyes vagy szociális kényelem céljából végrehajtott művi abortuszt. Az egyháztagok ne vessék alá magukat terhességmegszakításnak, ne végezzék, ne intézzék, ne fizessenek érte, ne járuljanak hozzá és ne ösztönözzenek rá! A kizárólagosan lehetséges kivételek a következők:
A terhesség szexuális erőszak vagy vérfertőzés eredménye.
Egy illetékes orvos megállapítja, hogy az anya élete vagy egészsége komoly veszélyben forog.
Egy illetékes orvos megállapítja, hogy a magzaton olyan súlyos elváltozások vannak, melyek miatt az újszülött nem maradna életben a születést követően.
Azonban még ezek a kivételek sem igazolják automatikusan a terhességmegszakítást. A művi abortusz rendkívül komoly dolog, és csak azután szabad fontolóra venni, miután a felelős személyek tanácskoztak a püspökükkel, és ima által isteni megerősítést kaptak.” (Általános kézikönyv, 38.6.1).
Vannak olyan nem házas szülők, akik azért döntenek a terhességmegszakítás mellett, mert úgy érzik, nem tudják biztosítani gyermeküknek azt a „biztos, gondoskodó és tartós kapcsolatot”, amire szüksége van. Ebben az esetben az örökbeadás „önzetlen, szeretetteljes döntés, amely megáldja a gyermeket, a vér szerinti szülőket és az örökbe fogadó szülőket ebben az életben és az örökkévalóságban” (Első elnökségi kijelentés, 2006. okt. 4., idézi Liahóna, 2008. okt. 37.).
Elmélkedj az órára való felkészülés részeként!
Mit tanultál az ebben a szakaszban található, Mennyei Atyánkról szóló tanításokból? Hogyan használhatnád fel azt, amit Isten tervéről tudsz, arra, hogy elmagyarázd, miért ellentétes az Ő akaratával a „személyes vagy szociális kényelem céljából végrehajtott művi abortusz…” (Általános kézikönyv, 38.6.1)?