Lelki építőkövek

Southwick Christopher Neal, a Budapest Magyarország Cövek elnöke

Mielőtt a földre jöttünk, Mennyei Atyánkkal éltünk a mennyben az Ő lélekgyermekeiként. Mindannyiunknak lélektestünk volt. Szerettük Őt, és Ő is nagyon szeretett minket.

Mennyei Atyánk tanított bennünket a tervéről, melyet számunkra készített. Ez a szabadulás terve. Ha követjük Mennyei Atyánk tervét, olyanná válhatunk, mint Ő. Terve szerint a földre kell jönnünk, hogy hús-vér testet kapjunk. Itt próbára tesznek bennünket, hogy kiderüljön, vajon engedelmeskedünk-e Isten parancsolatainak.

A szabadulás terve lehetővé teszi, hogy újra együtt élhessünk Mennyei Atyánkkal. Ehhez be kell tartanunk a parancsolatokat, amiben segítségre lesz szükségünk. Meg kell szabadulnunk a bűneinktől, és feltámadt testet kell kapnunk. Mivel mi magunk nem tudjuk eltörölni a bűneinket, és nem tudjuk feltámasztani a testünket, ezért szükségünk volt egy Szabadítóra, aki ezt elvégzi értünk.

Mennyei Atyánk Jézus Krisztust választotta ki, hogy a Szabadítónk legyen. Jézus szerette Mennyei Atyánkat, és bennünket is nagyon szeretett. Beleegyezett, hogy eljön a földre, és megmutatja nekünk, hogyan lehetünk igazlelkűek. Jézus vállalta, hogy lehetővé teszi, hogy mindannyian megszabaduljunk. Elfogadta, hogy szenvedni fog a bűneinkért, és hogy meghal és feltámad, hogy majd mi is feltámadhassunk.¹

Tele van a szívem hálával és szeretettel Mennyei Atyánk és Fia, Jézus Krisztus iránt, amikor erre a tökéletes megváltás tervére gondolok. Elég egyszerű ahhoz, hogy egy gyermek is megérthesse, ugyanakkor van annyi mélysége, hogy rábírjon minket, hogy fejlesszük a hitünket és megváltoztassuk a viselkedésünket és a hozzáállásunkat. Az egyik hely, ahol a megváltás tervéről tanulhatunk, az a szent templom. Azok, akik rendszeresen látogatják a templomot és törekednek arra, hogy betartsák az ott kötött szövetségeiket, jó megértéssel rendelkeznek a megváltás tervéről. Sokan vannak a cövekben, akik még nem kötöttek szent szövetségeket az Úrral a templomban.

Monson elnök ezt mondta: „Azok, akik megértik a templomból származó örökkévaló áldásokat, tudják, ahhoz, hogy elnyerjük ezeket az áldásokat egy áldozat sem túl nagy, és nincs az a teher vagy küzdelem, amely túl nehéz lenne. Soha nem kell túl sok kilométert utazni, túl sok akadályt leküzdeni vagy túl sok kényelmetlenséget elviselni. Tudják, hogy a templomokban elnyert szabadító szertartások, melyek lehetővé teszik számunkra, hogy egy nap majd örökkévaló családi egységben térhessünk vissza Mennyei Atyánkhoz, valamint a magasságból jövő áldásokkal és hatalommal való felruházásunk minden áldozatot és erőfeszítést megér.”²

Nagyon hálás vagyok, mindazokért, akik elnyerik a felruházást! Ők áldozatokat hoznak, hogy lelkileg és fizikailag is felkészülhessenek a templom áldásaira. Tele vannak hittel és reménnyel. Ők értik, hogy a keresztelkedés nem elégséges. Ha vissza akarnak térni Isten jelenlétébe, szükségük van a templom megmentő szertartásaira is.

A tavalyi évben Russell M. Nelson elnök világméretű szolgálattételi útra indult, melynek során nyolc országot és három kontinenst látogatott meg. Miközben Indiában járt, a próféta elmondta, mennyire sugalmazott volt az, amikor bejelentette egy templom építését Indiában. Aztán azt mondta: „Sokkal egyszerűbb számunkra templomokat építeni, mint olyan embereket emelni, akik készek a templomi szertartásokra és szövetségekre.”³

Ahogy ezeken a szavakon elmélkedtem, a következő szentírás jutott eszembe:

„Mert én, az Úristen, minden dolgot... lelkileg teremtettem meg, mielőtt természetben a föld színén lettek volna.”⁴

Mielőtt fizikailag építünk egy templomot, lelkileg kell megépítenünk azt. Fel kell építenünk a templomot előbb a szívünkben. Látnunk kell magunkat a templomban.⁵

Amikor a próféta azokról az emberekről beszélt, akik készek a templomi szertartásokra és szövetségekre, úgy hiszem, nem csak azokra az egyháztagokra gondolt, akik még nem voltak templomban. Azt gondolom, azokra is gondolt, akik már magukra vették a templomi szövetségeket. Ők mindennap készen kell, hogy álljanak „áldozat által ügyelni a szövetségeikre”.⁶ Carol F. McConkie nővér azt mondta: „a szövetségeink betartása érdekében hozott áldozatok lesznek azok, amik megszentelnek és szentté tesznek bennünket.”⁷

Ahogyan szentté válunk, felkészítjük magunkat a templomi szövetségek megkötésére és betartására. Minden templom homlokzatán olvasható a felirat: Szentség az Úrnak. Talán lelkileg fel kellene írni ezeket a szavakat a szívünkre, ugyanúgy, ahogy a korai szentek fizikailag felírták ezeket a szavakat hétköznapi dolgokra, például ajtókilincsekre és kalapácsokra⁸. Ők komolyan és őszintén koncentráltak a szentségre. Nekünk is így kellene tennünk.

Testvérek! Amikor majd készen állunk a templomi szertartásokra és szövetségekre és lelkileg felépítettük a templomot a szívünkben, akkor fogja bejelenteni az Úr prófétája egy valóságos fizikai templom építését Magyarországon.

Szeretnék néhány módot javasolni, amivel lelkileg építhetjük a templomot a szívünkben. Lelki építőköveknek fogom nevezni ezeket:

Első építőkő

Tanulmányozzátok a Mormon könyvét mindennap. Ez egy másik bizonyság Jézus Krisztusról, mely meggyőz minket arról, hogy Ő Isten Fia, aki szenvedett és meghalt értünk, hogy mi örök életet nyerhessünk, mely egy felfoghatatlan áldás, melyet azoknak ígértek, akik szent szövetségeket kötnek Istennel a templomban. Ahogy a Mormon könyvét olvassuk, megismerjük Krisztust és felkészülünk a templomi szövetségek megkötésére és betartására. Tudom, hogy ha mindennap tanulmányozzátok a Mormon könyvét, akkor lelkileg építeni fogjátok a templomot a szívetekben, napról napra, tégláról téglára.

Második építőkő

Hozzatok létre egyházi hagyományokat az otthonotokban. Legyetek következetesek a mindennapi imában és szentírás-tanulmányozásban. Ha házasok vagytok, legyetek következetesek a házastársi közös imában, mely során egymásért imádkoztok. Ha gyermekeitek vannak, imádkozzatok velük reggel és este is közösen. Tanulmányozzátok családként is a szentírásokat. Legyen elkülönítve egy este a héten családi est megtartására, amikor egyházi témákra koncentráltok és lelkileg erősítitek egymást. Ha nem teszitek meg ezeket a dolgokat, nem fogjátok lelkileg túlélni az elkövetkező időket. Sátán erősen támadja a családokat. Uchtdorf elder megmondta, mit tehetünk, hogy megmentsük a családunkat: „A családjukat megmentők azért sikeresek, mert tanácskoznak a házastársukkal és a családjukkal, az Úr akaratát keresik, és figyelnek a Szentlélek késztetéseire… Legyetek irgalmasok… Tegyétek félre a kevélységet… Bármilyen gonddal néz is szembe a családotok, bármit is kell megtennetek ezek megoldásához, a megoldás kezdete és vége is a jószívűség, Krisztus tiszta szeretete. E szeretet nélkül még a látszólag tökéletes családok is küszködnek, vele viszont még a hatalmas kihívásokkal rendelkező családok is sikerre jutnak.”⁹ Ha egyházi hagyományokat hoztok létre az otthonotokban és igyekeztek krisztusi szeretettel rendelkezni, akkor lelkileg építeni fogjátok a templomot a szívetekben, napról napra, tégláról téglára.

Harmadik építőkő

Engedjétek, hogy a szeretet legyőzze a félelmet. A félelem megakadályozza a lelki fejlődést. Megállít minket abban, hogy jót tegyünk. Azt okozza, hogy feladjuk. Arra kényszerít minket, hogy a saját értelmünkre támaszkodjunk, ahelyett, hogy bíznánk az Úrban, aki gyenge dolgokat erőssé tud tenni.¹⁰ Emlékszem, amikor fiatal misszionárius voltam, féltem kinyitni a számat és magyarul beszélni. Nem akartam hibázni. Aggódtam azon, hogy mások mit fognak gondolni vagy mondani rólam. Különösen telefonon nem szerettem beszélni. Sok-sok ima, egy papsági áldás, és mások bátorítása után a Lélek segített nekem érezni Isten tiszta szeretetét mások iránt. Ahogy éreztem ezt a tiszta szeretetet¹¹, a félelem elhagyott és volt erőm bízni az Úrban. Elkezdtem magyarul beszélni, ugyan még mindig rengeteg hibával, de ez már nem számított számomra. A mások iránt érzett szeretet felváltotta a bukástól való félelmemet. „Mert az Istennél semmi sem lehetetlen.”¹² „Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből, a magad értelmére pedig ne támaszkodjál.”¹³ Tudom, hogy ha engeditek, hogy a szeretet legyőzze a félelmet, akkor lelkileg építeni fogjátok a templomot a szívetekben, napról napra, tégláról téglára.

Negyedik építőkő

Szolgáljatok teljes szívetekkel. „Amikor embertársaitok szolgálatában vagytok, akkor is csak Istenetek szolgálatában vagytok.”¹⁴ Marion G. Romney a következőt mondta: „A szolgálat nem olyasvalami, amit el kell viselnünk ezen a földön ahhoz, hogy jogot formálhassunk a celesztiális királyságban való életre. A szolgálat jelenti a celesztiális királyságban élt felmagasztosult élet legalapvetőbb alkotóelemét.”¹⁵ Harold B. Lee elnök ezt mondta: „Amikor nagyítóüveget tartotok valami fölé, akkor az nagyobbnak látszik annál, mint amekkorának szabad szemmel tűnne; és ez a nagyítás hasonlatos az elhívásunk felmagasztalásához. Nos…, ha valaki felmagasztalja a[z elhívását] – vagyis felnagyítja ahhoz képest, amit először gondolt róla, és fontosabbá teszi annál, mint aminek bárki más véli –, így tudjátok felmagasztalni a[z elhívásaitokat].”¹⁶

Elszomorít, amikor az egyház tagjai azt kérik, mentsük fel őket az elhívásukból vagy visszautasítanak egy elhívást a körülményekre vagy nehéz kihívásaikra hivatkozva. Ahelyett, hogy bíznának az Úrban és az Ő felhatalmazott szolgáiban, inkább visszautasítják a lelki fejlődés lehetőségét. Eszembe jut az én csodálatos édesanyám, aki cöveki Elemi elnökként szolgált, amikor nekem életet adott, a hetedik gyermekének. Bár mindketten tüdőgyulladást kaptunk nem sokkal a szülés után és hetekig betegek voltunk, az egyházközség és cövek tagjai támogatást nyújtottak a családunknak. Édesanyám nem kérte, hogy mentsék fel az elhívásából, annak ellenére, hogy logikus okai lettek volna egy ilyen kérésnek. Ahelyett, hogy azt gondolta volna, ő jobban tudja, támogatta a püspökét és a cövekelnökét, az Úrba helyezte bizalmát és hithűen tovább szolgált addig, amíg a felmentése megérkezett kinyilatkoztatás útján, nem pedig a helyzete miatt. Nagyon szeretem őt, amiért ilyen csodálatos példa nekem az elkötelezett tanítványságra. Emlékezzetek rá, hogy a templomoknak munkásokra van szüksége. Készen állunk arra a szolgálatra, hogy a templom folyamatosan működhessen? Tudom, hogy ha teljes szívünkkel szolgálunk az egyházban, akkor lelkileg építeni fogjuk a templomot a szívünkben, napról napra, tégláról téglára.

Ötödik építőkő

Hithűen köteleződjetek el a családtörténeti munka mellett. Nelson elnök azt mondta: „Isten minden gyermekét – a fátyol mindkét oldaláról – hívjuk, hogy jöjjenek a Szabadítójukhoz [és] nyerjék el a szent templom áldásait”¹⁷ Dale G. Renlund elder a következőt mondta: „Amikor egybegyűjtjük családunk feljegyzéseit, és elmegyünk a templomba az őseink helyett, akkor Isten egyidejűleg váltja valóra a megígért áldásokat a fátyol mindkét oldalán.”¹⁸ Richard G. Scott szerint: „A templomban végzett bármilyen munka hasznos időtöltés, de ha saját őseinkért részesülünk helyettesként a szertartásokban, akkor az még szentebbé teszi a templomban töltött időt, és még nagyobb áldásokat hoz.”¹⁹ Mutassuk meg az Úrnak, hogy érdemesek vagyunk egy szent templomot kapni és képesek vagyunk felelősen gondoskodni majd róla azáltal, hogy hithűen kikutatjuk az őseinket és elvisszük a neveiket a templomba. Áldjuk meg az egész magyar nemzetet azáltal, hogy rendszeresen végzünk indexeléseket. Tudom, hogy ha hithűen elköteleződünk a családtörténeti munka mellett, akkor lelkileg építeni fogjuk a templomot a szívünkben, napról napra, tégláról téglára.

Testvérek! Tanúsítom nektek, hogy az Úr akarata az, hogy legyen egy templom Magyarországon. Elmondtam most nektek, minek kell történnie ahhoz, hogy ez valóság legyen. Szükséges, hogy lelkileg felépítsük a templomot a szívünkben, mielőtt az Úr fizikailag felépítheti azt ezen a földön. Segítsünk építeni Istennek az Ő szent házát, először lelkileg, aztán fizikailag. Ezt a következő építőkövekkel tehetjük meg:

A Mormon könyve mindennapos tanulmányozása
Evangéliumi családi hagyományok létrehozása
Engedni, hogy a szeretet legyőzze a félelmet
Teljes szívvel való szolgálat
Hithű elköteleződés a családtörténeti munka mellett

Minden egyháztagunkat arra kérem, hogy legyen érdemes arra, hogy érvényes templomi ajánlással rendelkezzen. Minden tagunkat arra kérem, hogy hozza meg a szükséges áldozatokat ahhoz, hogy a lehető leggyakrabban látogathassa a templomot.

Bizonyságomat teszem, hogy Jézus Krisztus él, hogy Ő megfeszíttetett a világ bűneiért. Végtelen áldozata által lehetővé tette, hogy örök életet nyerjünk és olyanná váljunk, mint Ő. Dicsőítsük Őt mindörökké a szent templom falain belül és kívül is. Áldjon meg benneteket az Úr igazsággal és világossággal, amiért betartjátok a parancsolatokat.²⁰