2002
Súlyos terhektől mentesen
2002. november


Súlyos terhektől mentesen

Bíznotok kell abban, hogy az Üdvözítő azért adta oda az Ő életét, hogy véghezvihessétek a szükséges változásokat az életetekben!

Sokatok szenved amiatt, hogy feleslegesen cipel súlyos terheket, mert nem nyitjátok ki a szíveteket az Úr gyógyító erejének. Buzdítson titeket ez az üzenet arra, hogy érezzétek a Szentlélek sugalmazását, hogy megtegyétek azokat a változásokat, amelyek a nyomasztó terhektől való szabaduláshoz vezetnek. Az Üdvözítő azt ígérte: „Megkönnyítem a vállatokra rakott terheket, hogy nem is érzitek azokat (…) Azért teszem ezt, hogy … meggyőződjetek róla, hogy én, az Úristen megsegítem népemet szenvedésiben.”1 Először azokhoz szólok, akik a saját helytelen döntéseik miatt szenvednek, majd azoknak adok javaslatokat, akik amiatt szenvednek, amit mások tettek velük.

Velem szemben ült egy elkeseredett ember, arcát a kezeibe temette. Zokogott az Isten parancsolatainak ismételt megszegéséből származó elkerülhetetlen következmények miatt. Ezt mondta elgyötörve: „Nem tudom, mit tegyek. Minden nyomasztóan hat rám. Belefáradtam a rohanásba. Nincs békesség, nincs boldogság. Amikor imádkozom, senki sem hallgatja meg. Akkor hát mi értelme van?”

Régóta ismertem őt. Szülei és mások megpróbáltak útmutatást adni neki, de kevés sikerrel. A döntései miatt eltávolodott azoktól az igazságoktól, amelyek segítettek volna neki. Nem művelte ki a Mesterben és az ima erejében való hitet. A döntéseit az határozza meg, hogy mi tudja gyorsan kielégíteni a vágyait. Vagy nem vesz tudomást a problémákról, vagy pedig hazugságokkal leplezi azokat. Szülei és barátai nagylelkűségét kihasználva próbált meg gyors megoldást találni a kihívásokra. Nem mérlegelte, hogy milyen következményei lesznek mostani döntéseinek a jövőre nézve.

Miközben szívből sajnáltam őt, rájöttem, hogy nem úgy látja a világot, ahogy az valójában van – az öröm, a boldogság és az igaz barátság helyeként, ahol a Jézus Krisztusba vetett hit és a tanításainak való engedelmesség meghívja a Szentlelket, hogy helyes döntéseket sugalmazzon. Olyan környezetben él, amelyben Sátán hatása van túlsúlyban. Nem követte a helyes tanácsokat, mert az ő világában nem látta, hogy azok hogyan válhatnának a javára. Számára az élet eme eltorzított szemlélete lett a valóság. Ezt úgy teremtette, hogy engedett azoknak a szövevényes csábításoknak, hogy: „Menj csak! Próbáld ki! Senki sem fogja megtudni. Ez a te életed. Éld úgy az életed, ahogy te akarod! Nem kényszeríthetnek! Szabad akarattal rendelkezel!”

Ezek az ösztönzések és a tiltott dolgok csábítása olyan ösvényre vezették, amely elragadóan vonzó volt. A vágyak és a szenvedély hullámai sodorták megfeledkezve a következményekről, egészen addig amíg meg nem történt az elkerülhetetlen összeütközés Isten törvényeivel. Ez fájdalmat, bűntudatot és sajnálkozást okozott. Ezután Sátán újabb útbaigazítást adott: „Nincs visszaút. Ezért folytathatod tovább azt, amit eddig tettél. Reménytelen minden próbálkozás, hogy változtass ezen.” Bűnei miatt nem láthatja a kudarcaiból kivezető utat. Nem fogja megtalálni azokat az eszközöket, amelyek egy új élethez kellenek a jelenlegi környezetében. Tragikus, elszigetelt világát az örökkévaló törvények megszegése hozta létre, amire a gyors válasz utáni vágya motiválta.

Ti is hasonló helyzetben vagytok? Tettetek olyan dolgokat, amit bárcsak ne követtetek volna el? Nehezen találtok bármilyen megoldást a problémáitokra? Van olyan nyomasztó, lesújtó teher, ami mindig ott van, bármilyen módon is próbáltok megszabadulni tőle? Erőteljes érzelmek vagy élénkítő szerek hatására vannak olyan időszakok, amikor úgy érzitek, hogy enyhül a nyomás. Az elmélkedés csendes pillanataiban, melyek elkerülhetetlenül eljönnek, mégis rájöttök, hogy az életetek nem olyan, mint amilyennek szeretnétek. Előfordul, hogy nyilvánosan panaszkodtok, hogy a barátaitok, sőt még az Úr is elhagyott titeket, de a józan gondolkodás pillanataiban felismeritek, hogy tulajdonképpen ti hagytátok el őket. Ó, kérlek, határozzátok el most, hogy megkeresitek a visszavezető utat a frissítő békességbe és örömbe, ami felválthatja a bűn elröppenő élvezeteit és az azt követő gyötrelmet és ürességet! Megerősítettétek, amit a szentírások tanítanak: „a gonoszság még sohasem volt boldogság.”2 Nyerjetek tartós örömöt egy tiszta és céltudatos élettel!3

Tudom, hogy meg tudtok szabadulni a gonosz uralkodó hatása alól, és azoktól a fojtó láncoktól, amelyek behálózzák az életeteket. A megkönnyebbülés megkívánja, hogy olyan megoldást fogadjatok el, ami valószínűleg teljesen eltér a jelenlegi személyes élményeitektől. Megkívánja, hogy higgyetek egy Mennyei Atyában, aki szeret titeket. Meglehet, hogy nem értitek, miért most, de bíznotok kell abban, hogy az Üdvözítő azért adta oda az életét, hogy véghezvihessétek a szükséges változásokat az életetekben, amelyek elhozzák a békességet és a nehezen elérhető sikert, ami mindig elérhetetlennek látszik. Higgyétek el, hogy le tudjátok győzni a titeket körülvevő nyomasztó környezetet, azzal, hogy bíztok abban, hogy van ennél jobb út. Keressétek mások segítségét, akik ezt a jobb utat járják, és megértik azt, még akkor is, ha most még azt nem láthatjátok! Ez elvárja tőletek, hogy tanulmányozzátok és engedelmeskedjetek az Úr tanításainak. Amikor már teljesen elköteleztétek magatokat e változás mellett, rájöttök, hogy nem is olyan nehéz, mint amilyennek most látszik.

A bűn fájdalmas következményeit szándékosan építette a boldogság tervébe a könyörületes Mennyei Atya, hogy ne kövessétek azt a tragikus ösvényt az életetekben. A bűnös nem csak ebben az életben fog szenvedni, mert a bűnök, amelyek nem lettek megbocsátva igaz bűnbánat által, a fátyolon túl is gyötrelmet fognak okozni.4

Sátán arra törekszik, hogy elhitesse azzal, aki bűnt követ el, hogy azt elrejtheti mások elől, mégis ő az aki felfedi azokat a legkompromittálóbb helyzetekben. Az ő célja az, hogy rabul ejtse Isten gyermekeit. Minden csábítása, vonzó kísértése abban gyökeredzik, hogy elpusztítsa az egyént. Sőt, mindannyiunknak állandóan bűnbánatot kell tartanunk és engedelmeskednünk kell, hogy az Üdvözítő ajándéka kielégítse az igazság követeléseit, még a rosszcselekedetek és a hanyagság kisebb hibáit is.

Az Üdvözítő magára fogja venni bűneitek következményeit, ha most bűnbánatot tartotok. Ha ezt nem teszitek meg időben, akkor saját magatoknak kell szenvedni miattuk.

Keressétek fel a püspökötöket! Ő majd megmutatja nektek, hogyan bánjátok meg a bűneiteket, és segíteni fog azt megtenni. Miközben imádkoztok és cselekedtek, olyan emberekhez juttok majd el, akik támogatni fognak titeket.5 A bűnbánat a megtisztulás folyamata. Nehéz, de van vége, egy dicsőséges vége, békességgel és frissítő bűnbocsánattal és az újrakezdés csodájával. A helytelen cselekedetek bevallása nagyon fontos lépés, de nem ez a teljes bűnbánat. A püspökötök gondosan elmagyarázza, hogy mit kell tennetek. Megemlítem a bűnbánat két olyan összetevőjét, amely nagyszerű gyógyító erőt eredményez. Az egyik a Mester következő kijelentésében található, miszerint:

„Mert én, az Úr a legcsekélyebb elnézéssel sem tekinthetek a bűnre.

Mégis az, aki megbánja bűneit és megtartja az Úr parancsolatait, bocsánatot nyer.”6

Ez a szentírás kiemeli, hogy az Úr nem tűrheti a bűnt, de megbocsát a bűnbánó bűnösnek a tökéletes szeretete miatt. Azt is tanítja, hogy nem csak az a fontos, hogy betartsátok a megszegett parancsolatokat, hanem ha engedelmeskedtek az összes parancsolatnak, akkor további erőt és támogatást kaptok a bűnbánat folyamatában.

A bűnbánat másik létfontosságú összetevője, hogy felismerjük az Üdvözítő szerepét a kiengesztelésén keresztül. Valójában ez a kiengesztelés teszi lehetővé a bűnbánatot. Miközben Jézus Krisztus Üdvözítőként és Megváltóként betöltött szerepéről imádkoztok és elmélkedtek, erőteljes indíttatást és bátorítást fogtok érezni, amelyek segítenek nektek megbánni a bűneiteket. Kövessétek Alma példáját:

„ … a legkeserűbb lelki kínokat szenvedtem, és nem volt bocsánat bűneimre, csak akkor, amikor az Úr Jézus Krisztushoz könyörögtem irgalomért. Akkor, ahogy hozzá fohászkodtam, a lelkem megnyugodott.

Azért mondtam ezt el neked, fiam, hogy okulj belőle, vagyis hogy tanuld meg … , hogy az ember csak Krisztusban, csak Krisztus által nyerhet üdvösséget. Mert látod, ő az élet és a világ világossága.”7

Segítségetekre lesz, ha a bűnbánat szükségességének nagyszerű magyarázatát és annak elnyerését tanulmányozzátok, amint azt Alma tanácsolta önfejű fiának, Koriántonnak a Mormon könyvében.8 A boldogság tervébe és az Üdvözítő képességébe vetett bizalommal – hogy valóra váltja az ígéreteit –, a bűn sötétségét el lehet söpörni és a szeretteinkbe vetett bizalommal a méltó élet öröme visszatér, ha keressük az Úr útját. Ne vádoljatok másokat a hibáitok miatt! Alázatosan bánjátok meg a bűneiteket, mert meg lett írva: „Hogy eleget tegyen a törvénynek, feláldozza magát mindazok bűneiért, akik megtört szívvel bűnbocsánatért esedeznek. De csak azokért, és senki másért nem elégítheti ki a törvényt.”9 Kérlek, most határozzátok el, hogy megbánjátok bűneiteket!

Talán a sértettség érzésének nehéz terhét cipelitek, mert valaki komolyan megbántott titeket. A támadásra adott válaszotok eltorzíthatta a megértéseteket, és úgy érzitek, igazatok van, amikor arra vártok, hogy az illető bocsánatot kérjen tőletek, amitől majd elmúlik a fájdalom. Az Úr eloszlatott minden ilyen gondolatot, amikor azt parancsolta:

Ezért mondom nektek: Bocsássatok meg egymásnak, mert aki nem bocsátja meg testvérének vétkeit, azt elítéli az Úr, mert övé a nagyobb bűn.

Én, az Úr, annak bocsátok meg, akinek megbocsátok; tőletek azonban megkívántatik, hogy minden embernek megbocsássatok.”10

Ne cipeljétek tovább a sértettség terhét! Őszintén kérjetek bocsánatot attól, aki megbántott titeket, még akkor is, ha úgy érzitek, hogy ti semmi rosszat nem követtetek el. Ez az erőfeszítés biztosan békességet hoz, és nagy valószínűséggel elkezdi begyógyítani a komoly félreértések által okozott sebeket.

Ha nincs komolyabb bűnötök, ne szenvedjetek feleslegesen mások bűneinek következményei miatt. Feleségként, férjként, szülőként vagy családtagként könyörületet érezhettek valaki olyan iránt, aki a bűn miatt teli van keserűséggel. De azért ne vegyétek magatokra e cselekedetek miatti felelősség érzetét! Amikor minden elvárhatót megtettetek, hogy segítsetek valakinek, akit szerettek, a terhet tegyétek az Üdvözítő lába elé! Ő kért meg arra, hogy így cselekedjetek, hogy megszabaduljatok az értelmetlen aggódástól és depressziótól.11 Ha így tesztek, nemcsak békességre leltek, de ez kimutatja az Üdvözítő erejébe vetett hiteteket is, hogy ő képes egy hozzánk közel álló emberről levenni a terhet, ha az megbánja a bűneit és engedelmeskedik.

Most pedig azokhoz szólok, akiken a bántalmazás rút bűne ejtett sebet. A mentális, a fizikai vagy szexuális bántalmazás súlyos, maradandó következményekkel jár, hacsak az Úr be nem gyógyítja azt. Ide tartozhat a félelem, a depresszió, az önutálat, és a másokban egyre mélyülő bizalom hiánya, amelyek akadályai lehetnek a gyógyulásnak. A ti bántalmazásotok annak az eredménye, hogy valaki más az akaratotok ellenére becstelenül az erkölcsi választásotok jogára tör. Méltányosságból, az Úr biztosított egy módot arra, hogy le tudjátok győzni a bántalmazás romboló következményit. A megnyugvás a szülők, a papsági vezetők, és ha szükséges, a megfelelő szakemberek segítségével kezdődik. Mégsem lesz szükségetek tanácsadásra egész életeteken át. A teljes gyógyulás a Jézus Krisztusba és az erejébe vetett hitetek által jön, és abba a képességébe vetett hiteteken keresztül, hogy a kiengesztelése által begyógyítja az igazságtalan és meg nem érdemelt sebeket. Talán nehezen hihetőnek tartjátok ezt a jelenlegi érzéseitekkel. Én tanúja voltam, hogy az Üdvözítő hogyan gyógyította meg ezzel a módszerrel a bántalmazás súlyos eseteit. Gondolkozzatok el a kiengesztelés erején!12 Imádkozzatok, hogy megértsétek, hogyan tud meggyógyítani titeket!13 Kérjétek a püspökötök segítségét, hogy az Úr meg tudjon szabadítani benneteket attól a tehertől, ami nem tőletek származik!

Végezetül, ha késztetést éreztetek, hogy megszabaduljatok azoktól a terhektől, amelyeket ti magatok vagy mások okoztak, ezek a sugalmazások a Megváltótól érkező meghívások. Most cselekedjetek! Ő szeret titeket. Odaadta az életét, hogy szabadok legyetek a szükségtelen terhektől. Segíteni fog nektek. Tudom, hogy elég ereje van ahhoz, hogy meggyógyítson titeket. Kezdjétek el most! Jézus Krisztus nevében, ámen.

Jegyzetek

  1. Móziás 24:14

  2. Alma 41:10

  3. Lásd T&Sz 82:10.

  4. Lásd T&Sz 19:4, 15–24.

  5. Lásd Harold B. Lee, Stand Ye in Holy Places (1974), 220–221. o.; lásd még Spencer W. Kimball, The Miracle of Forgiveness, (1969), 177–190. o., 201–212. o., 339-360. o.

  6. T&Sz 1:31–32, dőlt betűs kiemelés hozzáadva

  7. Alma 38:8–9

  8. Lásd Alma 39–42.

  9. 2 Nefi 2:7; lásd még Zsoltárok 34:18.

  10. T&Sz 64:9–10; lásd még Márk 11:25–26; Lukács 6:37; Móziás 26:29–32; 3 Nefi 13:14–15.

  11. Lásd Máté 11:28–30.

  12. Lásd John Taylor, The Mediation and Atonement (1882).

  13. Lásd Richard G. Scott, „Healing the Tragic Scars of Abuse”, Ensign, 1992. máj., 31. o.

Nyomtatás