Megerősítelek, sőt megsegítlek
A legnagyobb segítség, amit a családok megerősítéséhez kaphatunk az, hogy ismerjük és követjük Krisztus tanait.
Néhány hónappal ezelőtt Beck nőtestvér felkért, hogy beszéljek a családokról, és meséljek egy kicsit a családokkal kapcsolatos tapasztalataimról. Én egyedülálló nő vagyok, és nincsenek saját gyermekeim. Azt hiszem, Beck nőtestvér azért gondolta, hogy alkalmas vagyok arra, hogy a családokról beszéljek, mert soha nem követtem el egyetlen hibát sem a gyermekeimmel. Ezt nem sok nő mondhatja el magáról!
Végzettségem szerint szociális munkás vagyok, és az évek során rengeteg családdal dolgoztam: főként olyan családokkal, akik nehézségekkel és nagy kihívásokkal küszködnek. Láttam néhány szívfacsaró helyzetet, mely során a gyermekeket bántalmazták – mind testileg, mind lelkileg. Láttam elhagyott és elfeledett gyermekeket a kábítószerek hatása vagy szüleik függősége miatt. Láttam olyan 18 éveseket, akik állami gondozottak voltak, és most már kikerültek onnan, magukra hagyva, anélkül, hogy lenne egy szerető család, aki támaszt nyújt és segít nekik.
Szerencsére a legtöbben nem tapasztalunk bántalmazást vagy mellőzöttséget a családunkban, de valamilyen kihívást minden család fog tapasztalni: betegséget, halált, engedetlenséget, pénzügyi problémákat és így tovább.
Ezek a problémák komoly kérdéseket vetnek fel. Mi történik a családokkal? Mi a különbség egy stabil és egy működésképtelen család között? Mi az a néhány dolog, ami segíteni fog a családoknak? Végül pedig: ki segíthet enyhülést hozni a családoknak?
Ma röviden szeretnék egy kicsit ezen kérdésekkel foglalkozni, és megosztani veletek néhány olyan dolgot, melyet az évek során figyeltem meg, remélve, hogy az segíthet a ti és az általatok ismert más családoknak szembenézni napjaink kihívásaival.
Mi történik a családokkal?
A sátán éjjel-nappal támadja a családokat. Azt mondja nekünk, hogy a házasság nem fontos, hogy a gyermekeknek nincs szükségük apára és anyára, és nem fontos, hogy a családok erősek legyenek. Azt mondja, hogy az erkölcsi értékek divatjamúltak és butaságok. Amikor kihívások jönnek, a sátán arra próbál rávenni bennünket, hogy hagyjuk a hitünket, és kövessük a világ útjait. Hírnévvel és gazdagsággal próbál elkápráztatni minket, és megmondja, hogyan lehet könnyű az életünk. Megtámadja az Istenbe vetett hitünket, és megpróbálja letörni még a legerősebb és legszeretetteljesebb családokat is. A sátán örül, mikor engedünk neki – ha csak egy kicsit is.
Mi a különbség egy stabil és egy működésképtelen család között?
Egy stabil család tagjai tudják, kik ők, merre mennek, és mit akarnak elérni. Egy működésképtelen család tagjai nem tudják, kik ők; nincsen tervük, nincsen horgonyuk, és nincsenek központi értékeik vagy normáik, melyek felé haladnának.
A működésképtelen család néhány szülője számára jó értékeket tanítottak, de az alkohol, a drogok és más függőségek, melyek elvették józan ítélőképességüket és azon képességüket, hogy helyes döntéseket hozzanak, a rossz ösvényre terelték őket. Egy stabil családban a szerető szülők példa által tanítják a gyermekeiket, és nem csak utasítják őket, hogy tegyenek valamit. Ők is velük csinálják, és megmutatják, hogyan kell a dolgokat elvégezni.
Mi az a néhány dolog, ami segíteni fog a családoknak?
Emlékezzetek rá, hogy a gyermekek becsesek. Ők Isten lélekgyermekei. Időnként, amikor elképzelni sem tudtam, hogyan képes egy gyermek túlélni egy helyzetet, láttam megcsillanni az emberi lélek tűrőképességét.
Drága nőtestvérek, szeressétek és gondozzátok gyermekeiteket! Mondjátok el nekik, hogy szeretitek őket! Öleljétek át őket! A helyénvaló fizikai gyengédség csodákra képes. Beszéljetek kedvesen. Példa által mutassátok meg, hogyan kell dolgozni! Tanítsátok imádkozni őket! James E. Faust elnök azt mondta: „A családként való imádkozás szorosabb kapcsolatot eredményez. A fiatalabb gyermekek azáltal, hogy hallják szüleiket és idősebb testvéreiket imádkozni, elsajátíthatják, hogyan kell imádkozni… Az egyéni és a családi ima nélkülözhetetlen a személyes és családi boldogsághoz.”1
Olvassatok a gyermekeiteknek! Olvassatok a szentírásokból! Segítsetek nekik megtanulni, hogy a szentírások egész életükön át vezetni fogják őket! Tartsatok velük családi estet! Hozzátok tudomásukra, hogy a családként együtt töltött idő nagyon fontos a számotokra!
A gyermekek általában elfogadják a szüleiket és a hibákat, melyet szüleik vétenek. Gyakran sokkal hamarabb megbocsátanak, felejtenek és továbblépnek, mint a felnőttek. Ne érezzetek bűntudatot! Kérjetek bocsánatot, ha hibát követtetek el! Törekedjetek a gyermek bocsánatára! Változtassatok a módszereiteken, és lépjetek tovább!
Ne feledjétek, hogy egy gyermek felnevelése rengeteg türelmet igényel. A gyermekek amennyire értékesek, annyira bosszantóak, zavarba ejtők és néha rakoncátlanok is tudnak lenni. Ehhez rengeteg türelemre és fegyelemre van szükség, nehogy olyat csináljunk vagy olyasmit mondjunk, amit később megbánnánk. A szülőknek néha „le kell hűteniük” magukat ahhoz, hogy elkerüljék a komoly hibákat. Gyakran sokat segít, ha kimegyünk egy percre a szobából, hogy visszanyerjük az önuralmunkat.
Nincs annál jobb tanács, mint ami a „Család: Kiáltvány a világhoz”2 című kiadványban található. Olvassátok el. Tanulmányozzátok. Tegyétek azt a családi normátokká. Tegyétek azt több családi est lecke témájává, hogy a családban mindenkinek egyértelmű legyen, hogyan működik a családotok.
Ki nyújthat segítséget a családoknak?
Egyértelmű, hogy a gyermekek tanításának és a család megerősítésének elsődleges felelőssége a szülők vállán nyugszik. Vannak azonban mások is, akik segíthetnek. Csodálatos szüleim vannak, de nem egyedül végeztek mindent.
A Tabernákulumban voltam, amikor Gordon B. Hinckley elnök először mondta el a családról szóló kiáltványt az általános segítőegyleti gyűlésen, 1995 szeptemberében. Nagyszerű esemény volt. Éreztem az üzenet jelentőségét. Azt is gondoltam magamban: „Ez egy nagyszerű útmutató a szülőknek. De nagy felelősség is a számukra.” Egy pillanatra azt gondoltam, hogy ez rám nem igazán vonatkozik, hiszen nem vagyok házas, és nincsenek gyermekeim. Rögtön utána azonban arra gondoltam: „Mégiscsak vonatkozik rám, hiszen egy család tagja vagyok! A szüleim lánya vagyok, nővér, nagynéni, unokatestvér, unokahúg és unoka. Vannak kötelességeim – és áldásaim –, mert egy család tagja vagyok. Még akkor is, ha én lennék családom egyedüli élő tagja, attól még Isten családjának a tagja vagyok, és felelősségem, hogy segítsek megerősíteni más családokat.”
Robert D. Hales elder ezt mondta: „Szülőkként, gyermekekként, a tágabb család tagjaiként, az egyház vezetőiként, tanítóiként és egyháztagokként is szent kötelességünk, hogy megerősítsük családjainkat.”3
Segítőegyleti nőtestvérekként segíthetünk egymásnak erősíteni a családokat. Rengetegféle szolgálatra kapunk lehetőséget. Folyamatosan kapcsolatba kerülünk olyan gyerekekkel és fiatalokkal, akiknek lehet, hogy éppen olyasmire van szükségük, amit csak mi tudunk nyújtani nekik. Ti, idősebb nőtestvérek rengeteg jó tanáccsal és élménnyel szolgálhattok a fiatalabb édesanyák számára. Néha egy Fiatal Nők vezető vagy Elemi tanító pont olyat tesz vagy mond, ami megerősíti azt, amit a szülő próbál megtanítani. És nyilvánvalóan nincs szükségünk konkrét elhívásra ahhoz, hogy felkaroljunk egy barátot vagy szomszédot.
A legnagyobb segítség, amit a családok megerősítéséhez kaphatunk az, hogy ismerjük és követjük Krisztus tanait, és az Ő segítségére bízzuk magunkat. Amikor gondokkal küszködő családokkal dolgoztam, oly gyakran kívántam, hogy ezek a családok bárcsak ismernék a Szabadítót, és tanítanák gyermekeiknek Jézus Krisztus tanait.
„De íme, kísértéseket fog elszenvedni, és testi fájdalmat, éhséget, szomjúságot és kimerültséget, méghozzá többet, mint amit ember el tud szenvedni, hacsak meg nem hal…”4
Krisztus többet szenvedett annál, mint amit valaha is képesek lennénk elképzelni. Ő tudja, mit érzünk. Megérti. Segíteni fog.
A szentírások tele vannak példákkal arra, Krisztus hogyan segített, és hogyan fog segíteni. Ezek a kedvenceim:
„Jőjjetek én hozzám mindnyájan, a kik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket.”5
„[A]ki Istenbe helyezi a bizalmát, az támogatva lesz a próbatételeiben és a gondjaiban és a megpróbáltatásaiban, és felemeltetik az utolsó napon.”6
„Legyél alázatos; és az Úr, a te Istened kezednél fogva vezet majd téged, és választ ad néked az imáidra.”7
„[A]milyen gyakran kérdeztél, utasítást kaptál a Lelkemtől.”8
„Legyél hűséges és szorgalmas Isten parancsolatainak betartásában, és én szeretetem karjaiba vonlak téged.”9
Hinckley elnök azt mondta: „Semmiképpen ne hanyagoljátok el a családotokat! Nincs semmitek, ami becsesebb lenne náluk… Végső soron ez a családi kapcsolat az, amit magunkkal viszünk a síron túli életbe.”10
Emlékezzetek Szabadítónk nagyszerű szeretetére! Ésaiás 41:10-ben ezt mondta: „Ne félj, mert én veled vagyok; ne csüggedj, mert én vagyok Istened; megerősítelek, sőt megsegítlek.” A 13. versben újra ezt mondja: „[É]n megsegítelek!” Majd a 14. versben elismétli: „[É]n megsegítlek!”
Higgyetek a Szabadítónak! Ő segíteni fog nekünk. Szeret minket. Azt akarja, hogy boldogok legyünk.
Bizonyságomat teszem, hogy a mi Urunk és Szabadítónk él. Bizonyságomat teszem, hogy Ő segíteni fog nekünk. Nekem sokszor segített, és nektek is fog! Ezt tudom. Jézus Krisztus nevében, ámen.