7. lecke – Felkészülési anyag az osztály számára

Isten igazságosságának, irgalmának és szeretetének a befogadása

Mózes azt tanította, hogy Jehova „igaz és egyenes” (5 Mózes 32:4). Azt is mondta, hogy az Úr „irgalmas és kegyelmes” (2 Mózes 34:6). Eltűnődtél már azon, hogy Mennyei Atya és Jézus Krisztus miként lehet egyszerre igazságos és irgalmas? Ezek az isteni tulajdonságok nem csupán Isten irántad való szeretetéről tanítanak, hanem azt is példázzák, hogy te miként tanúsíthatsz szeretetet mások iránt.

Megjegyzés: A szentírásokban az Isten megnevezés utalhat Mennyei Atyára vagy Jézus Krisztusra. Mindkettejük tökéletesen megtestesít minden isteni tulajdonságot. Bármit tudunk meg az egyikükről, ugyanúgy igaz a másikukra is (lásd János 14:9; 17:21).

1. szakasz

Mit taníthat nekem Isten igazságossága az Ő szeretetéről?

Néhányan úgy látják, hogy „az Ószövetség Istene” másként viselkedik, mint „az Újszövetség Istene”. Bosszúállónak, követelőzőnek és szigorúnak tekintik az Ószövetség Istenét, Jehovát. Az Újszövetség Istenét, Jézus Krisztust pedig kedvesnek, megbocsátónak és irgalmasnak látják. Ahogy azonban egy korábbi leckéből már tudod, Jézus Krisztus volt az Ószövetség nagy Jehovája és az Újszövetség Messiása is (lásd Az élő Krisztus: Az apostolok bizonysága. JezusKrisztusEgyhaza.org.). Hogyan lehet ugyanaz az Isten egyszerre ellentmondást nem tűrő és hosszan tűrő, dühös és kedves, igazságos és irgalmas?

Ezek a látszólag ellentmondó tulajdonságok jól példázzák Isten jellemének a mélységét és összetettségét. Annak a megértése, hogy Ő miként testesíti meg mindezen jellemvonásokat, lehetővé teszi számunkra, hogy jobban bízzunk Őbenne. Gondolj bele, milyen gondokkal találhatjuk magunkat szembe, ha Isten mennyei jellemvonásaira vagy–vagy módon tekintünk: Ő vagy igazságos és ellentmondást nem tűrő vagy könyörületes és megbocsátó. A szentírások tanulmányozása közben gondold át, miként kapcsolódik Isten minden tulajdonsága az Ő tökéletes szeretetéhez.

Kezdjük az igazságosság tulajdonságával. Milyen gondolatokat kelt benned ez a szó? Néha a szentírásokban keményen hangzik Isten igazságossága. Néhány ószövetségi beszámoló a felháborodás és a harag szavakkal jellemzi Isten igazságosságát az engedetlenekkel és gonoszokkal szemben (lásd Ésaiás 1:4; Jeremiás 32:30). Például a nép engedetlensége miatt Szodomát és Gomorát az égből alászálló tűz pusztította el (lásd 1 Mózes 19:15–25), Asszíria szétszórta Izráel házát (lásd 2 Királyok 15:27–31), Júda nemzetét pedig fogságba hurcolták a babilóniaiak (lásd 2 Királyok 24:10–16). Röviden szólva a gonoszok gyakran megtapasztalták Isten igazságosságának a súlyát.

Amikor Isten haragjáról olvasunk, nem szabad azt feltételeznünk, hogy bukott emberekként a mi haragvó érzéseink és azok kifejezései ugyanazok, mint Isten igazlelkű haragja. Amint arra Ésaiás próféta emlékeztet minket: „Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és nem a ti útaitok az én útaim, így szól az Úr!” (Ésaiás 55:8).

Dallin H. Oaks elnök az Első Elnökségből a következő meglátást kínálta:

„A Bibliában és az újkori szentírásokban is újra és újra olvashatunk Istennek a gonoszok iránti haragjáról és arról, hogy haragja felgerjed azok ellen, akik megszegik törvényeit. Miként bizonyítja Isten szeretetét a harag? […] Isten szeretete oly tökéletes, hogy szeretetében elvárja tőlünk a parancsolatainak való engedelmességet, mivel tudja, hogy egyedül a törvényei iránti engedelmesség révén válhatunk olyan tökéletessé, mint amilyen Ő maga. Ebből kifolyólag Isten haragja és felháborodása nem ellentmond az Ő szeretetének, hanem a szeretete bizonyítéka.” (Vö. Szeretet és törvény. Liahóna, 2009. nov. 27.)

Szintén Istennek a gyermekei iránti szeretete jele az Ő igazságosságának az időzítése. Gondolj csak bele például Noé és az özönvíz történetébe! Noé napjaiban „a föld romlott volt Isten előtt” (Mózes 8:28). Az erőszak széles körben elterjedt volt, az emberek pedig állandóan gonoszságot űztek. Noé körülbelül 120 éven át figyelmeztette a népet, hogy ha nem tartanak bűnbánatot, akkor özönvíz pusztítja el őket (lásd Mózes 8:17–30). Az emberek figyelmen kívül hagyták Isten szerető könyörgését, és mindenki elpusztult az özönvízben, kivéve Noét és a családját (lásd 1 Mózes 8:15–21).

Első pillantásra talán úgy tűnik, mintha ez az esemény szigorú és kérlelhetetlen igazságszolgáltatás lenne. Azonban egy látomásból, amelyet Énók próféta Noé napjairól kapott, figyelemre méltó meglátásokra teszünk szert arról, milyen kapcsolat van Isten igazságossága és szeretete között.

Tanulmányozz az órára való felkészülés részeként!

Olvasd el a Mózes 7:28–29, 32–33, 37-et, és keress bizonyítékot Isten mély szeretetére még azok iránt is, akik nem akartak hallgatni a parancsolataira.

Jeffrey R. Holland elder a Tizenkét Apostol Kvórumából a következőket mondta erről a megindító pillanatról:

„Ez az egyetlen lebilincselő jelenet többet tanít Isten igaz természetéről, mint amit bármely hittudományi értekezés valaha is tolmácsolhatna. […]

Mily kitörölhetetlen kép ez arról, hogy Isten részt vesz az életünkben! […] [M]ilyen könnyű olyasvalakit szeretni, aki ily egyedülálló módon szeret minket!” (Vö. Isten nagysága. Liahóna, 2003. nov. 72.)

Miközben azon elmélkedsz, hogy mit jelent számodra Isten szeretete, gondold át, miként tudnád a legjobban meghatározni azt mások számára. D. Todd Christofferson elder a Tizenkét Apostol Kvórumából ezt tanította:

„Számtalan módon jellemezhetjük az isteni szeretetet, és beszélhetünk róla. Az egyik kifejezés, amelyet gyakran hallunk manapság, az, hogy Isten szeretete »feltétel nélküli«. Bár bizonyos értelmezésben ez igaz, a feltétel nélküli jelző sehol sem jelenik meg a szentírásokban. Az Ő szeretetét a szentírások úgy írják le, mint »nagyszerű és csodálatos szeretet…« [Tan és szövetségek 138:3], »tökéletes szeretet« [1 János 4:18; Moróni 8:16], »megváltó szeretet« [Alma 5:26] és »örök szeretet« [Jeremiás 31:3]. Jobb kifejezések ezek, mivel a feltétel nélküli jelző olyan téves elgondolásokat sugallhat, mint hogy Isten eltűr és megbocsát mindent, amit teszünk, hiszen a szeretete feltétel nélküli, vagy hogy Isten nem követel meg tőlünk semmit, hiszen az Ő szeretete feltétlen, illetve hogy mindenki megszabadul Isten mennybéli királyságában, hiszen az Ő szeretete feltétel nélküli. Isten szeretete végtelen és örökké kitart, az azonban, hogy ez mit jelent ránk nézve, azon múlik, hogyan reagálunk az Ő szeretetére.” („Megmaradtok az én szeretetemben”. Liahóna, 2016. nov. 48.)

Elmélkedj az órára való felkészülés részeként!

Hogyan magyaráznád el, milyen kapcsolatban áll egymással Isten igazságossága és az Ő gyermekei iránti szeretete?

2. szakasz

Mit taníthat nekem az Úr irgalma az Ő szeretetéről?

Jó érzés, hogy Isten megáld minket, amikor engedelmeskedünk. Nehéz azonban megtapasztalnunk a saját rossz döntéseink következményeit. Amikor pedig a következmények súlyosak, az rémisztő tud lenni. Ilyen alkalmakkor talán az Úrhoz könyörgünk irgalomért.

Sok más esetben azonban azok, akik bűnt követnek el, nem ismerik fel Isten irgalmának a szükségességét. Gondolj csak az ifjabb Alma fia, Koriánton esetére. Miután elhagyta a misszióját és súlyos bűnöket követett el, Koriánton úgy érezte, hogy „igazságtalanság”, hogy a bűnös büntetésben részesüljön és nyomorúságot tapasztaljon meg (lásd Alma 42:1).

Tanulmányozz az órára való felkészülés részeként!

Olvasd el az Alma 42:15, 22, 24–25-öt, és keresd meg, mit tanított Alma az igazságosságról, az irgalomról és Jézus Krisztus engeszteléséről.

Jézus Krisztus irántad és mindenki iránt való mély személyes szeretettel áll közöttünk és a ránk váró igazságosság között (lásd Móziás 15:9). Ő már megfizette a bűneink gyötrelmes árát, és irgalmat akar nyújtani a bűnbánónak (lásd Tan és szövetségek 19:16–18). Dieter F. Uchtdorf elnök, aki akkoriban tanácsos volt az Első Elnökségben, ezt tanította:

„Nem dolgozhatunk meg saját erőnkkel azért, hogy a mennybe jussunk; az igazságosság követelményei gátat emelnek elénk, amelyen saját erőnkből képtelenek vagyunk átjutni.

Mégsincs minden veszve. […]

Bűneink, legyenek akár skarlátvörösek, hófehérré válhatnak. Mivel szeretett Szabadítónk »önmagát váltságul [adta] mindenekért« [1 Timótheus 2:6], bemenetelt biztosított számunkra az Ő örökkévaló királyságába.”(A kegyelem ajándéka. Liahóna, 2015. máj. 108.)

Gondolj ismét Énók látomására az özönvízről! Énók megtudta, hogy a lélekvilágban még az özönvízben meghalt engedetlenek is előjöhetnek és „Isten jobb kez[e felől]” állhatnak, ha hitet gyakorolnak Jézus Krisztusban és megbánják a bűneiket (lásd Mózes 7:57; lásd még Mózes 7:38, 55–56; Tan és szövetségek 138:6–8, 28–37).

Lynn G. Robbins elder a Hetvenektől tanított arról, hogy az Úr kegyelme számos lehetőséget biztosít számunkra a változásra:

„…csodálattal ámulunk a Szabadító kegyelmén, amellyel második esélyt ad a bűn…, vagyis a szív kudarcai… [legyőzéséhez].

Senki sem áll még inkább a mi oldalunkon, mint a Szabadító. […]

Tudva, hogy a szoros és keskeny ösvény bővelkedik majd a megpróbáltatásokban, és hogy a kudarcaink mindennaposak lesznek, a Szabadító végtelen árat fizetett azért, hogy annyi esélyt adjon, amennyi csak szükséges ahhoz, hogy sikeres vizsgát tegyünk halandó próbatételünk végén. […]

Mivel nem szeretnénk, hogy végünk legyen, amíg olyanná nem válunk, mint a Szabadító, ezért szükséges, hogy minden alkalommal felkeljünk, amikor elbukunk, azzal a vággyal, hogy tovább növekedjünk és fejlődjünk a gyengeségeink ellenére.” (Még hetvenszer hétszer is. Liahóna, 2018. máj. 22., 23.)

Elmélkedj az órára való felkészülés részeként!

Milyen gondolataid vagy érzéseid vannak Jézus Krisztus iránt, tudván, hogy Ő kielégítette az igazságosság követelményeit, hogy te bűnbánatot tarthass és irgalomban lehessen részed? Mit tehetsz azért, hogy kimutasd a háládat az érted hozott engesztelő áldozatért?

Szeretnél még többet megtudni? (Választható)

Hol szerezhetek további ismereteket Isten igazságosságáról és irgalmáról?

 

Christofferson elder az Isten szeretete című beszédében (Liahóna, 2021. nov. 16–19.) azt tanította, hogy „Isten szeretete nem nézi el a bűnt, inkább megváltást kínál”.

A What Are Justice and Mercy? [Mi az igazságosság és az irgalom?] című rövidfilm (5:31) áttekintést nyújt a törvény, az igazságosság és az irgalom közötti kapcsolatról.

A Közbenjáró című rövidfilmben (10:44) Boyd K. Packer elnök a Tizenkét Apostol Kvórumából egy hasonlat segítségével tanított arról, hogyan elégíti ki Jézus Krisztus az igazságosság követelményeit, és nyújt nekünk irgalmat.