6. rész: 3. nap

Tan és szövetségek 20:37, 68-84

Bevezetés

Az egyház 1830. április 6-i megszervezése lehetővé tette, hogy papsági szertartásokat lehessen biztosítani Mennyei Atyánk gyermekei számára szerte a világon az utolsó napokban. Az Úr már e régóta várt napot megelőzően elkezdte kinyilatkoztatni Joseph Smith próféta számára a keresztelés követelményeit és módját; azt, hogy mit vár el az Ő egyházának tagjaitól; valamint az úrvacsora kiszolgálásának részleteit.

Tan és szövetségek 20:37, 68–74

Megadatik a keresztelés módja és követelményei

Mit mondanál egy nem egyháztag barátodnak, aki megkérdezi, hogy mit kell tennie ahhoz, hogy megkeresztelkedhessen az egyházadba?

Olvasd el a Tan és szövetségek 20:37-et, és keresd meg, milyen követelményeket határozott meg az Úr azok számára, akik az egyház tagjai kívánnak lenni. Meg is jelölheted a szövegben talált követelményeket.

Segíthet, ha tudod, hogy megtört szívvel és töredelmes lélekkel előállni azt jelenti, hogy valaki alázatos és Isten akarata iránt elfogadó. Azt is magában foglalja egyúttal, hogy a személy mély bánatot érez a bűn miatt és őszinte vágyat a bűnbánatra.

D. Todd Christofferson elder a Tizenkét Apostol Kvórumából elmagyarázta, hogy: „Az ősi időkben, amikor az emberek hódolni akartak az Úrnak és az Ő áldásaira törekedtek, gyakran hoztak ajándékot. Például amikor a templomba mentek, áldozati ajándékot helyeztek az oltárra. Engesztelése és feltámadása után a Szabadító azt mondta, többé nem fogad el égő állatáldozatot. Ajándékként vagy áldozatként ezentúl megtört szívet és töredelmes lelket kíván. [3 Nefi 9:20]. Amint a megtérés áldására törekedtek, felajánlhatjátok az Úrnak megtört, vagyis bűnbánó szíveteket, és töredelmes, vagyis engedelmes lelketeket. Valójában önmagatokat adjátok ajándékba – azt, amik vagytok és amivé váltok” (vö. Te azért idővel megtérvén. Liahóna, 2004. máj. 12.).

Szerinted miért szükségesek ezek a személyiségjegyek, mielőtt valaki megkeresztelkedik?

Az alapján, amit a Tan és szövetségek 20:37-ből megtudsz, egészítsd ki a következő tantételt: Amikor megkeresztelkedünk, azt annak tanújaként vagy jeleként tesszük, hogy .

Gondolkozz el azon, mennyire élsz a keresztelési szövetségeid szerint.

Mit mondanál a nem egyháztag barátodnak, aki azt is megkérdezné, hogy hogyan végzik a keresztelést az egyházadban?

Olvasd el a Tan és szövetségek 20:72–74-et, és jelöld meg, hogyan írta le az Úr a keresztelés módját. E versekből megtudjuk, hogy a keresztelést alámerítéssel kell végeznie egy olyan személynek, aki rendelkezik a megfelelő felhatalmazással (lásd még 3 Nefi 11:21–27).

Mit mondanál, ha a barátod harmadszorra azt a kérdést is feltenné, hogy mit kell az embereknek megtenniük, miután megkeresztelkedtek és az egyházad tagjává váltak?

Olvasd el a Tan és szövetségek 20:68–69-et, és keresd meg, milyen elvárásokat támaszt az Úr mindannyiunkkal szemben a keresztelkedésünket követően. Ezeket az elvárásokat be is jelölheted a szentírásodban.

A Tan és szövetségek 20:68-ban az Úr elmondja nekünk, hogy az új egyháztagokat a keresztelés és a konfirmálás között az eldereknek kell tanítaniuk. Napjainkban az a gyakorlat, melynek során a misszionáriusi leckéket már a keresztelő előtt tanítják az érdeklődőknek, lehetővé teszi, hogy az emberek röviddel a keresztelést követően megkaphassák a Szentlélek ajándékát.

A Tan és szövetségek 20:69-ből megtudjuk, miként mutathatjuk meg érdemességünket a keresztelést követően. Az Úr e versben lévő, hozzánk intézett iránymutatását felhasználva egészítsd ki a következő tantételt: Keresztelkedésünk után azáltal mutatjuk ki az Úrnak az érdemességünket, hogy .

1. Válaszolj a következő kérdésekre a szentírás-tanulmányozási naplódban:

   1. Miért fontos, hogy érdemes maradjak a keresztelésem után is?

   2. Mit jelent az, hogy mutassák meg vagy nyilvánítsák ki, hogy Isten útján járnak és aszerint beszélnek?

2. Olvasd el A fiatalság erősségéért füzet Beszéd címet viselő fejezetét ([2011]. 20–21.), és keresd meg, hogyan mutathatja meg egy fiatal, hogy Isten útján jár és aszerint beszél. A szentírás-tanulmányozási naplódba írj egy olyan élményedről, melynek során láttad, amint mások így cselekednek. Szerinted hogyan befolyásolták a tetteik és a magatartásuk a körülöttük élőket?

Gondolkodj el azon, miként fogod kinyilvánítani a következő néhány nap során, hogy Isten útján jársz és aszerint beszélsz.

Tan és szövetségek 20:75–79

Az Úr utasításokat ad az úrvacsora kiszolgálásával kapcsolatosan

Előfordult már, hogy egy nem egyháztag barátod elment veled az úrvacsorai gyűlésre? Ha igen, hogyan magyaráztad el neki az úrvacsora szertartását? Ha még nem volt lehetőséged erre, akkor mit mondanál, hogy segíts neki megérteni az úrvacsorát?

Olvasd el a Tan és szövetségek 20:75-öt, és keresd meg, mire utasította az Úr az egyház minden tagját, mit tegyenek gyakran.

Egy későbbi kinyilatkoztatásban az Úr elmagyarázta, hogy: „nem számít, hogy mit esztek, vagy mit isztok, amikor az úrvacsorából vesztek, ha úgy lészen, hogy egyedül az én dicsőségemre tekintő szemmel teszitek azt – emlékezve az Atya előtt az én testemre, amely letétetett ti érettetek, és az én véremre, amely kiontatott a ti bűneitek bocsánatáért” (T&Sz 27:2). Ma bor helyett vizet használunk az úrvacsorához Jézus Krisztus „vérének emlékezetére…, amely érett[ünk] ontatott” (T&Sz 20:79).

Szerinted miért kaptuk azt az útmutatást, hogy gyakran részesüljünk az úrvacsorából közösen? Melvin J. Ballard elder a Tizenkét Apostol Kvórumából beszélt azokról a különleges áldásokról, amelyek a heti rendszerességű úrvacsoravételből származnak:

„Szeretnénk, ha minden utolsó napi szent eljönne az úrvacsorai asztalhoz, mert az önvizsgálat helye ez, ahol megtanulhatunk igazítani az útirányunkon, megtanulhatjuk helyrehozni az életünket, valamint összhangba hozni magunkat az egyház tanításaival és a testvéreinkkel. […]

Az egyik dolog, amely minden férfi és nő biztonságát szolgálná, az lenne, ha minden sabbatnapon megjelenne az úrvacsorai asztalnál. Nem jutnánk túl messzire egy hét alatt – annyira messzire semmiképpen, hogy az önvizsgálat folyamata során ne tudnánk helyre tenni a vétkeket, amelyeket esetleg elkövettünk. […] Az úrvacsorai asztalhoz vezető út a biztonságba vezető ösvény az utolsó napi szentek számára” (in Bryant S. Hinckley, Sermons and Missionary Services of Melvin Joseph Ballard [1949], 150–51).

Gondolkozz el azon, miért jelentene védelmet számodra, ha minden héten vennél az úrvacsorából.

3. Hogy megtudd, miért biztonságos ösvény az úrvacsora számodra, írd fel a következő két fejlécet a szentírás-tanulmányozási naplódba:

   Amikor veszünk az úrvacsorából, tanúsítjuk, hogy:	Amikor hűek vagyunk az úrvacsora során tett ígéreteinkhez, akkor az Úr megígéri, hogy:

   Olvasd el a Tan és szövetségek 20:77–79-et, és keresd meg, mit tanúsítunk vagy ígérünk meg, amikor veszünk az úrvacsorából. Írd fel a találtakat az „Amikor veszünk az úrvacsorából…” fejléc alá a naplódba. Ezután olvasd el ismét a verseket, és keresd meg, mit ígér az Úr. Írd fel a találtakat az „Amikor hűek vagyunk…” fejléc alá a naplódba.

Nézd át a Tan és szövetségek 20:37-ben meghatározott keresztelési követelményeket. Milyen hasonlóságokat látsz a kereszteléskor kötött szövetség és az úrvacsora során tett ígéretek között?

Amikor az úrvacsorából veszel, akkor a keresztelőd és a konfirmálásod alkalmával kötött szövetséget újítod meg.

4. Válaszolj a következő kérdésekre a szentírás-tanulmányozási naplódban:

   1. Hogyan mutathatom ki, hogy hajlandó vagyok magamra venni Jézus Krisztus nevét?

   2. Mit tehetek azért, hogy egész héten emlékezzek a Szabadítóra? (Lásd még Móziás 18:8–10.)

   3. Hogyan segít az úrvacsoravétel abban, hogy kinyilvánítsam, hogy „Isten útján jár[ok] és aszerint beszél[ek]” (T&Sz 20:69)?

Olvasd el a keresztelési szövetség megtartásáról és megújításáról szóló következő állítást: „Nagy áldásokban részesülsz, amikor megtartod a keresztelési szövetségedet. Amikor megújítod azt, az Úr is megújítja bűneid bocsánatának ígéretét. A bűntől megtisztultan lehetségessé válik, hogy »Lelke mindig vel[ed] legyen« (T&Sz 20:77). A Lélek állandó társasága az egyik legnagyszerűbb ajándék, amit a halandóságban kaphatsz. A Lélek irányítani fog téged az igazlelkűség és a békesség ösvényén, amely örök élet felé vezet a Mennyei Atya és Jézus Krisztus társaságában” (Hűek a hithez: Evangéliumi értelmező szótár [2007]. 206.).

5. A szentírás-tanulmányozási naplódban válaszold meg a következő kérdést: Miként ösztönözhet keresztelési szövetségeink betartására az, ha megértjük, miért áldás a Szentlélek társasága?

Dallin H. Oaks elder a Tizenkét Apostol Kvórumából azt tanította, hogy élvezhetjük az angyalok szolgálattételének áldásait, amikor megújítjuk a keresztelési szövetségeinket azáltal, hogy érdemesen veszünk az úrvacsorából:

„A bűnök bocsánatára vonatkozó létfontosságú lépések a keresztelés szabadító, valamint az úrvacsora megújító szertartása révén valósulnak meg.

[A]z ároni papság e szertartásai szintén létfontosságúak az angyalok szolgálattételéhez.

Az angyali üzenetek szólhatnak az elméhez egy hang vagy pusztán gondolatok, érzések által.

[…] A legtöbb angyali közlést inkább érezzük vagy halljuk, mint látjuk.

[…] Általánosságban, a lelki társaság és közlés áldásai csak azok számára érhetők el, akik tiszták. [A] keresztelés és az úrvacsora áronipapsági szertartásain keresztül megtisztulunk bűneinktől, és azt az ígéretet kapjuk, hogy ha megtartjuk szövetségeinket, Lelke mindig velünk lesz. Hiszem, hogy ez az ígéret nemcsak a Szentlélekre utal, hanem az angyalok szolgálattételére is, mert »az angyalok a Szentlélek hatalma által szólnak, tehát Krisztus szavait mondják« (2 Nefi 32:3). Tehát azok, akik viselik az ároni papságot, megnyitják az ajtót minden egyháztagnak, aki érdemes arra, hogy vegyen az úrvacsorából, s élvezze az Úr Lelkének társaságát, valamint az angyalok szolgálattételét” (vö. Az ároni papság és az úrvacsora. Liahóna, 1999. jan. 44–45.).

Gondold végig, hogyan fogsz felkészülni a hét folyamán az úrvacsoravételre.

Tan és szövetségek 20:80–84

Az egyházi feljegyzéseket pontosan kell vezetni

A Tan és szövetségek 20:81–84 az Úr azon utasítását tartalmazza, miszerint a papságviselőknek a korai egyházban fel kell jegyezniük azok nevét, akik az egyházhoz csatlakoztak. Az is megmondatott nekik, hogy hozzák el ezeket a listákat az egyházi konferenciákra, hogy azokat egy könyvben tudják tárolni. Azok neve, akik eltávolodtak az egyháztól, kitöröltetett, továbbá azon egyháztagoknak, akik elköltöztek, egy igazolást kellett vinniük a tagságukról az új papsági vezetőjüknek. Napjainkban az egyházi vezetők továbbra is pontos tagsági feljegyzéseket vezetnek, ennek módszerei pedig jóval hatékonyabbak.

6. Írd le a következőket a mai feladatok alá a szentírás-tanulmányozási naplódban:

   Tanulmányoztam a Tan és szövetségek 20:37, 68–84-et, és a mai napon elvégeztem ezt a leckét (dátum).

   További kérdések, gondolatok és meglátások, amelyeket szeretnék megosztani az oktatómmal: