12. rész: 4. nap

Tan és szövetségek 53–56

Bevezetés

1831 júniusában Joseph Smith próféta megkapta a Tan és szövetségek 53–55-ben feljegyzett kinyilatkoztatásokat. Ezek a kinyilatkoztatások az Úr néhány olyan egyháztagnak adott utasításait tartalmazták, akik most még Ohióban laktak, de nem sokkal ezután Missouriba fognak költözni. Ezekben a kinyilatkoztatásokban az Úr Sidney Gilberthez, Newel Knighthoz és William W. Phelpshez szólva az egyházi megbízásaikhoz és a tehetségeikhez kapcsolódó utasításokat adott nekik.

Tan és szövetségek 53

Az Úr elhívja Sidney Gilbertet az elder hivatalába, és arra, hogy menjen Missouriba Joseph Smithszel

Amikor Sidney Gilbert észrevette, hogy az ő neve nem szerepel a Missouriba elhívott misszionáriusok listáján (lásd T&Sz 52:22–32), felkereste Joseph Smith prófétát, és megkérdezte, hogy mit vár el tőle az Úr, mit tegyen. Joseph megkérdezte az Urat, és megkapta a Tan és szövetségek 53-ban feljegyzett kinyilatkoztatást. A kinyilatkoztatásban az Úr azt az utasítást adta Gilbert testvérnek, hogy rendeljék elderré, és szolgáljon Edward Partridge püspök megbízottjaként. Gilbert testvér azon szerepkörét, mely szerint legyen a püspök megbízottja, még jobban kifejti a Tan és szövetségek 57:6–10, 15. Az Úr azt is megparancsolta Sidney Gilbertnek, hogy Joseph Smith és Sidney Rigdon társaságában menjen Missouriba.

Gondolj bele a következő fiatal nő élményébe, aki szintén feltette a kérdést, hogy mit szeretne az Úr, mit tegyen:

„Kínában történt, hogy Aleisha Cramer választ kapott az imájára. A válasz egyszerű volt, azonban a kivitelezése nehéz. Fel kellett adnia mindazt, amiről egész életében álmodozott, haza kellett mennie, és az átlagos egyetemista életét kellett élnie. A válasz meglepte, de készen állt megtenni, amit az Úr mondott neki.

Aleisha …a labdarúgás sztárjaként már a csúcson volt. A legtöbb célját elérte, felküzdve magát az Amerikai Egyesült Államok nemzeti válogatott női labdarúgócsapatába, ami lehetőséget adott neki arra, hogy játsszon a világkupán és a 2004-es olimpián.

Befutott. Ám ez nem tette boldoggá.

»Mindenem megvolt – mondta Aleisha. – Volt egy jó családom. Voltak barátaim. A Brigham Young Egyetemre jártam. Nagyon jól játszottam a nemzeti válogatottban. Viszont továbbra is azon kellene lennem, hogy bekerüljek a világkupára induló csapatba, miközben ezt az űrt érzem?«

Aztán egy éjjel, amikor Kínában voltak bemutató meccseket játszani, Aleisha sírva ébredt. Egy csodálatosan meleg, kellemes érzés kerítette hatalmába. »Emlékszem, ahogy a szívemre tettem a kezem, és hirtelen ez a gondolatom támadt: ‘Ki kell szállnod a nemzeti válogatottból. Nem jó, hogy megszeged a sabbat napját. Nyugodtan választhatsz egy másik utat. Minden rendben lesz.’« Azt meséli, hogy eltöltötte a Lélek, és ez az élmény több egymást követő éjjelen is megismétlődött.

Bár egész életében az egyház tagja volt, Aleisha érdeklődése az evangélium iránt egyre fokozódott. Mindennap legalább 30 percet olvasott a szentírásokból, és észrevette, hogy az imái is változnak. Megkérdezte az Úrtól, hogy mit szeretne, mit tegyen. És Kínában választ is kapott erre.

»Eddig sohasem voltak ilyen érzéseim, ez a vigasztaló és kellemes melegség. Bárcsak mindig megtapasztalhatnám ezt, amikor kérdések merülnek fel bennem. Minden annyira világosnak tűnt, és olyan logikus volt.«

Aleisha a kapott sugalmazásnak megfelelően cselekedett. Azt mondta: »Ha sugalmazást kapsz, azonnal követned kell azt. Ha azt mondtam volna, hogy: ‘Persze, jól van. De én nagyon szeretnék játszani a világkupán, úgyhogy majd csak utána’, akkor a dolgok talán nem rendeződtek volna el úgy, ahogy kellett.«

Mivel már nem játszott a nemzeti válogatottban, Aleishának volt ideje kipróbálni néhány új dolgot. Ebben az időszakban kezdett el randevúzni egy fiatalemberrel, aki gitározni tanította, és később házasságot is kötöttek a templomban.

»Biztos vagyok benne, hogy erre a változásra az készített fel, ami Kínában történt. Lemondtam valamiről, és kaptam valami sokkal jobbat« – mondja Aleisha.

[…] Még mindig keményen szeretne dolgozni, de most már a saját családjáért teszi ezt.

[Aleisha] most már a legnagyszerűbb edzőre, Mennyei Atyjára hallgat, aki utat mutathat és sugalmazást adhat neki. Aleisha szavait idézve: »Az Úr mindannyiunkat ismer. Nekem nagyon jó az, hogy ezt tudom, és bizonyságom van róla«” (Janet Thomas, “The Playmaker,” New Era, Nov. 2003, 21, 23).

Gondold át, hogy a saját életedre vonatkozóan te miként kaphatsz útmutatást az Úrtól.

Tan és szövetségek 54

Az Úr utasítást ad Newel Knightnak, hogy vezesse a colesville-i szenteket Missouriba

1831 áprilisában Newel Knight a New York állambeli Colesville-ből elvezette a szentek egy csoportját, hogy csatlakozzanak az Ohióban lévő szentekhez. Májusban Joseph Smith próféta azt az utasítást adta Edward Partridge püspöknek, hogy ezek a szentek telepedjenek le az Ohio állambeli Thompsonban található földeken, melyeket Leman Copley korábban már szövetségben odaígért erre a célra. Bevetették a földeket és más fejlesztésekhez is hozzáláttak az ingatlanon. Azonban hiába dolgoztak együtt a vidék fejlesztésén, kezdtek önzővé és kapzsivá válni. Helyzetük tovább romlott, amikor Leman Copley visszatért a shakerek között tett missziójából (lásd T&Sz 49), és elkezdett kételkedni a hitében. Elutasította a visszaállított evangéliumról való sarjadó bizonyságát, és kiutasította a szenteket a birtokáról, ráadásul még 60 dollár megfizetését is kiszabta rájuk. Mivel Leman megszegte a szövetségét, ezeknek a szenteknek most nem volt hol lakniuk. Newel Knight – többedmagával együtt – megkérdezte a Prófétát, hogy mit tegyenek.

Olvasd el a Tan és szövetségek 54:1–3-at, és jelöld be, mit mondott az Úr, mit tegyenek ezek a szentek, amivel elősegíthetik helyzetük javulását. Azután gondold át a következő kérdést: Szerinted miért segíthet ezeken a szenteken a bűnbánat és az alázatosság?

Olvasd el a Tan és szövetségek 54:6-ot, és jelöld meg, milyen áldást kapnak azok, akik betartották a szövetséget és felajánlották a javaikat.

Az Úrnak a Tan és szövetségek 54:1–6-ban található tanításai alapján egészítsd ki a következő tantételt: Ha betartjuk a szövetségeinket és engedelmeskedünk az Úr parancsolatainak, akkor .

Minden áldás, melyet kapunk, az Úr irgalmának megnyilvánulása. Az Úr irgalmát példázza az is, amikor megbocsátja a bűneinket. Ha betartjuk a keresztelkedésünkkor kötött szövetségeket és engedelmeskedünk Isten parancsolatainak, akkor nem csupán ebben az életben részesülünk irgalomban, hanem a végső ítéletkor is.

David A. Bednar elder a Tizenkét Apostol Kvórumából tanított arról, hogyan ajánl fel nekünk irgalmat az Úr, ha mi betartjuk a szövetségeinket:

„…az Úr [gyengéd irgalmassága] mindaz a rendkívül személyes és egyénekre szabott áldás, erő, védelem, megnyugtatás, irányítás, szeretetteljes kedvesség, vigasztalás, támogatás és lelki ajándék, amelyeket az Úr Jézus Krisztustól, miatta és Neki köszönhetően kapunk.

[A]z Úr [gyengéd irgalmassága] nem véletlenszerűen vagy csak úgy magától érkezik. Hithűség, engedelmesség és alázatosság hívja meg azt az életünkbe, és gyakran az Úr időzítése segítségével ismerjük fel és becsüljük meg ezeket a fontos áldásokat” (Az Úr gondoskodó kegyelme. Liahóna, 2005. máj. 99.).

1. Írj a szentírás-tanulmányozási naplódba néhány olyan áldásról, melyet úgy érzel, azért adott neked mostanában az Úr, mert hűséges vagy a szövetségeidhez és betartod a parancsolatait.

A Tan és szövetségek 54:7–10-ben azt olvassuk, hogy miután ezek a szentek elveszítették otthonukat Leman Copley földjén, az Úr megparancsolta nekik, hogy menjenek Missouriba. Ki kellett nevezniük valakit, aki útközben fizeti a költségeiket, megérkezve pedig dolgozniuk kellett a megélhetésükért, mígnem az Úr helyet készít számukra, ahol letelepedhetnek. Az Úr emellett azt tanácsolta nekik, hogy legyenek türelmesek a megpróbáltatásban.

Tan és szövetségek 55

Az Úr elhívja William W. Phelpset, hogy segédkezzen az egyházi anyagok megírásában és kinyomtatásában

Gondold át, milyen tehetségeid vagy készségeid vannak, majd gondolj valamelyik barátod tehetségeire vagy készségeire. Mivel különböznek egymástól a képességeink, más-más módon segíthetjük az Úr munkáját.Isten az Ő gyermekeinek megáldására használhatja a tehetségeinket, a készségeinket és a képességeinket. William W. Phelps jól példázza ezt a tantételt. Kirtlandbe érkezése előtt vásárolt egy példányt a Mormon könyvéből, csupán két héttel azt követően, hogy a könyv megjelent. Ez vezetett el a megtéréséhez.

Olvasd el a Tan és szövetségek 55 szakaszbevezetését, és nézd meg, többek között mihez értett William W. Phelps. Azután olvasd el a Tan és szövetségek 55:4-et, és nézd meg, még milyen tehetsége volt. Az Úr elhívta Phelps testvért, hogy tehetségeit és képességeit felhasználva segítse az egyházi anyagok megírását és kinyomtatását Missouriban (lásd T&Sz 55:5). Phelps testvér ottani erőfeszítései sokféleképpen áldást jelentettek az egyház számára.

2. Válaszolj a következő kérdésekre a szentírás-tanulmányozási naplódban:

   1. Milyen helyzetben láttad már, amint az Úr mások megáldására használja az emberek tehetségeit és képességeit?

   2. A tehetségeid és képességeid hogyan áldhatnak meg és emelhetnek fel másokat, és mozdíthatják előre az Úr munkáját?

Tan és szövetségek 56:1–13

Az Úr visszavonja Ezra Thayre misszionáriusi elhívását, és bűnbánatra inti őt

3. A szentírás-tanulmányozási naplódban írj egy olyan, ismerősödről, aki lemondott valami számára fontos dologról, hogy engedelmeskedjen valamelyik parancsolatnak. (A példák között lehetnek azért hozott áldozatok, hogy valaki csatlakozzon az egyházhoz, misszióba menjen vagy betartson bizonyos egyházi normákat.)

Ezra Thayre azt a megbízást kapta, hogy lakjon és dolgozzon id. Joseph Smithszel együtt Frederick G. Williams farmján az Ohio állambeli Kirtlandben. Ezra amellett, hogy a farmon dolgozott, segített kifizetni a földért felvett kölcsön egy részét is. Amikor aztán elhívást kapott, hogy Thomas B. Marsh társaként menjen misszióba Missouriba (lásd T&Sz 52:22), birtokjogot szeretett volna kapni az egyházi föld azon részére, amelyre feljogosítva érezte magát. A javak és a pénz miatti aggodalmai miatt Ezra Thayre nem állt készen rá, hogy elinduljon erre a misszióra akkor, amikor Thomas már készen volt, ezért Thomas felkereste Joseph Smith prófétát, és megkérdezte, mit tegyen.

A Tan és szövetségek 56-ban feljegyzett kinyilatkoztatásban az Úr visszavonta Ezra Thayre misszionáriusi elhívását, és új társat jelölt ki Marsh testvér mellé. Az Úr továbbá óvott a kevélységtől, és azt tanította a szenteknek, hogy a földnél és a pénznél sokkal többet tartogat számukra.

Olvasd el a Tan és szövetségek 56:3–5-öt, és figyeld meg, mi történt annak következtében, hogy Ezra Thayre nem állt készen rá, hogy Thomas B. Marsh társaságában elinduljon Missouriba. Olvasás közben hasznos lehet, ha tudod, hogy a visszavon kifejezés valaminek a semmissé tételét vagy eltörlését jelenti. Mit veszített el Ezra azért, mert nem állt készen az indulásra Marsh testvérrel?

A Tan és szövetségek 56:4 megtanítja nekünk, hogy az Úr adhat és vissza is vonhat parancsolatot, ahogyan azt jónak látja. Meg is jelölheted az erre a tantételre utaló szavakat vagy kifejezéseket.

A következőkben felsorolunk néhány példát a szentírásokból és az egyház történelméből arra, amikor az Úr adott vagy visszavont egy parancsot:

• Miután az Úr felajánlott Mózesnek és népének egy magasabb törvényt, Izráel gyermekei fellázadtak és elkezdtek egy aranyborjúnak hódolni. Az Úr ekkor egy alacsonyabb törvényt adott nekik. (Lásd 2 Mózes 32:14; valamint Joseph Smith fordítás, 2 Mózes 33:20; 34:1–2 a Kalauz a szentírásokhoz 228. oldalán.)

• A Szabadító földi szolgálata alatt azt mondta az apostoloknak, hogy csak a zsidóknak prédikáljanak (lásd Máté 10:5). Nem sokkal a Szabadító halála után Péter kinyilatkoztatást kapott, mely szerint elérkezett az idő, hogy minden nemzet népének prédikálják az evangéliumot (lásd Máté 28:19).

• Ebben az adományozási korszakban az Úr arra utasította a korai szentek egy részét, hogy gyakoroljanak többnejűséget. Joseph Smith próféta és sok más egyházi vezető nehéznek találta ezt a parancsolatot, de engedelmeskedtek. Évekkel később, egy kinyilatkoztatás elnyerése után Wilford Woodruff elnök kiadott egy írásos nyilatkozatot – a Manifesztumot –, melyet 1890. október 6-án felhatalmazással bírónak és kötelező érvényűnek fogadott el az egyház. Ez a többnejűség gyakorlásának végéhez vezetett az egyházban (lásd 1. hivatalos nyilatkozat).

Olvasd el a Tan és szövetségek 56:8–11-et, és nézd meg, mit parancsolt az Úr Ezra Thayre-nek, mit tegyen a misszionáriusi elhívásának visszavonása után. Szerencsére Ezra úgy döntött, hogy bűnbánatot tart, és hét hónappal később újra elhívást kapott, hogy szolgáljon Thomas B. Marsh misszionáriustársaként (lásd T&Sz 75:31).

Tan és szövetségek 56:14–20

Az Úr óva inti a szenteket a kapzsiságtól és a kevélyszívűségtől

Időnként az emberek azt gondolják, hogy a kevélység olyan jellemvonás, mely csak a gazdagok szívében található meg. Ez azonban nem mindig van így, amint az a következő versekből is ki fog derülni számodra.

Olvasd el a Tan és szövetségek 56:16–17-et, és nézd meg, miként nyilvánulhat meg a bűnbánatra nem hajlandó szív olyan valakinél, aki gazdag, és olyan valakinél, aki szegény. Meg is jelölheted, amit találsz. Gondold át, miért lehet a kevélység és a kapzsiság közös jellemvonása a gazdagoknak és a szegényeknek is.

Olvasd el a Tan és szövetségek 56:18-at, és nézd meg, hogyan jellemezte az Úr azok szívét és lelkét, akik áldottak lesznek. Az Úr által használt szavak megértéséhez nézd meg a lábjegyzeteket.

D. Todd Christofferson elder a Tizenkét Apostol Kvórumából ezt tanította: „Amint a megtérés áldására törekedtek, felajánlhatjátok az Úrnak megtört és bűnbánó szíveteket, valamint töredelmes és engedelmes lelketeket. Valójában önmagatokat adjátok ajándékba – azt, amik vagytok, és amivé váltok” (Te azért idővel megtérvén. Liahóna, 2004. máj. 12.).

Olvasd el a Tan és szövetségek 56:19–20-at, és nézd meg, milyen áldásokat ígért az Úr az alázatos szívűeknek. Hasznos lehet tudnod, hogy az Úr „fizetsége” itt azt jelenti, hogy Ő minden valaha is elkövetett jó és gonosz tettért is meg fog fizetni.

4. Válaszolj a következő kérdésekre a szentírás-tanulmányozási naplódban:

   1. Mit látsz, ha összeveted egymással a Tan és szövetségek 56:18–20-ban leírt áldásokat, valamint az ingatlant és pénzt, melyek miatt annyira aggódott Ezra Thayre és más korabeli szentek?

   2. Mit tehetsz azért, hogy olyan szíved legyen, mely el fogja nyerni az ezekben a versekben felsorolt áldásokat?

5. Írd le a következőket a mai feladatok alá a szentírás-tanulmányozási naplódban:

   Tanulmányoztam a Tan és szövetségek 53–56-ot, és a mai napon elvégeztem ezt a leckét (dátum).

   További kérdések, gondolatok és meglátások, amelyeket szeretnék megosztani az oktatómmal: