32. rész: 1. nap

Egyházi szervezetek és programok

Bevezetés

Az egyház folyamatos növekedése miatt az Úr azt sugalmazta az egyházi vezetőknek és tagoknak, hogy hozzanak létre különböző szervezeteket és vezessenek be különféle programokat az egyházban a szentek megáldására. Amikor e szervezeteket és programokat először életre hívták, nem volt rájuk annyira égető szükség, mint most, ám az egyház növekedésével elengedhetetlenné váltak az egyház Isten gyermekei szabadításáért végzett munkájában.

Az egyházi szervezetek és programok segítenek felkészülnünk az örök életre és annak irányába fejlődnünk

Gondold át, miként áldották és áldják meg az életedet az egyházi szervezetek és programok.

Mit mondanál, mi a célja az olyan egyházi szervezeteknek, mint a Fiatal Férfiak és a Fiatal Nők? Egy szervezet céljának megértése miként segíthet azoknak, akik részt vesznek benne?

Olvasd el a Mózes 1:39-et, és nézd meg, mi Mennyei Atyánk célja mindazzal, amit tesz. Ne feledd, hogy a halhatatlanság arra utal, amikor örökké élünk egy feltámadott állapotban. Jézus Krisztus engesztelése által minden ember fel fog támadni, akár gonosz, akár igazlelkű volt ebben az életben. Az örök élet arra utal, hogy családokként örökké élünk Mennyei Atyánk jelenlétében, és olyanokká válunk, mint Ő.

Ha Mennyei Atyánk célja az, hogy véghezvigye gyermekei halhatatlanságát és örök életét, akkor mi az egyház célja?

Mivel Mennyei Atyánk célja az, hogy véghezvigye gyermekei halhatatlanságát és örök életét, az Ő egyházának ugyanez a célja. Mennyei Atyánk létrehozta Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházát, hogy segítsen gyermekeinek az örök élet elnyerésében.

1. A szentírás-tanulmányozási naplódban sorold fel, milyen módon segít az egyház Mennyei Atyánknak véghezvinni az Ő gyermekeinek halhatatlanságát és örök életét.

Az egyházban számos szervezet működik – melyeket a papság segédszervezeteinek hívunk –, és sok más olyan program is létezik, amely segít az örök élet irányába fejlődnünk. Próbálj megnevezni néhányat.

Megnevezhetted a következőket: Fiatal Férfiak, Fiatal Nők, Elemi, Segítőegylet, Vasárnapi Iskola, illetve olyan programok, mint az Ifjúsági és Felsőfokú Hitoktatás és a családi est.

Hogy lásd, miként segítenek nekünk az egyházi szervezetek és programok abban, hogy az evangélium tanulása és az abban való fejlődés által örök életet nyerhessünk, olvasd el a következő kijelentést Boyd K. Packer elnöktől a Tizenkét Apostol Kvórumából. Ez a kijelentés az ifjúsági és felsőfokú hitoktatás programjára vonatkozik, ám a benne tanított tantétel más egyházi segédszervezetekre és programokra is érvényes.

„Az egyház történetében az ifjúsági és felsőfokú hitoktatás programjának kezdetei szemléltetik legjobban e nép prófétai felkészítését. Ezeket a programokat akkor vezették be, amikor ugyan jó volt, hogy léteztek, de nem volt rájuk égető szükség. Időt kaptak arra, hogy virágozzanak és az egyház bástyáivá fejlődjenek. Mára istenadta ajándékká váltak a modern Izráel szabadításához ebben a legtöbb kihívást rejtő órában” (“Teach the Scriptures” [address to CES religious educators, Oct. 14, 1977], 3; si.lds.org).

Az Úr sugalmazta vezetőit, hogy hozzanak létre az egyházban számos olyan programot és szervezetet, melyek felkészítenek minket az élet próbatételeire és kihívásaira, és segítenek az örök élet irányába fejlődnünk.

A következő történelmi összefoglalók elolvasásakor mindegyiknél keress válaszokat a következő kérdésekre:

• Hogyan indult el ez a szervezet vagy program? (Meg is jelölheted az erre a kérdésre adott válaszokat.)

• Szerinted miként készít fel minket arra, hogy szembe tudjunk nézni napjaink próbatételeivel és kihívásaival?

• Szerinted hogyan segít nekünk az örök élet irányába fejlődnünk?

Vasárnapi Iskola

1849-ben egy Richard Ballantyne nevű egyháztag úgy érezte, hogy a gyermekeknek szükségük van egy olyan helyre, ahol az evangéliumról tanulhatnak a sabbat napján. A nagy-britanniai szentek ekkor már tartottak vasárnapi iskolai órákat, és Ballantyne testvér 1849 decemberében elindította az első vasárnapi iskolai osztályt Utah-ban, a Salt Lake City-i egyházközségében. Nem sokkal később más egyházközségek is átvették ezt a gyakorlatot, mindannyian a saját tantervüket alkalmazva. 1867-ben az egyházi vezetők megalapították a Dezeret Vasárnapi Iskolai Egyesületet, amely az egységes tantervet szorgalmazta. 1870-re több mint 200 vasárnapi iskolai osztály jött létre. Ma az egyházközségekben és a gyülekezetekben több vasárnapi iskolai osztály is működik egyszerre.

Fiatal Nők

1869. november 28-án Brigham Young elnök maga köré gyűjtötte leányait az otthonában, és megkérte őket, hogy legyenek kortársaik vezetői abban, hogy segítenek nekik bizonyságot nyerni az evangéliumról, visszafogottak lesznek az öltözködésben és a viselkedésben, továbbá elkerülik a világi divatokat és viselkedésmódokat. 1870-ben létrehozták a fiatal nők hivatalos szervezetét, hogy segítsen elérni e célkitűzéseket. Ez a szervezet vált később a Fiatal Nők Közös Fejlesztő Szövetségévé (YWMIA), amely végül a Fiatal Nők nevet kapta. Az 1970-es évek elején a vezetők létrehozták a Személyes fejlődés programot, 1985-ben pedig bevezették a Fiatal Nők értékeit és alapeszméjét.

Fiatal Férfiak

A Fiatal Férfiak Közös Fejlesztő Szövetségét (YMMIA) 1875. június 10-én hozták létre Brigham Young elnök irányítása alatt. E szervezet célja eredetileg az volt, hogy segítsen a fiatal férfiaknak lelkileg és intellektuálisan fejlődni, valamint tartalmas szabadidős tevékenységeket biztosítani számukra. 1913-ban az egyház az Egyesült Államokban társult az Amerikai Cserkészszövetséggel. Ahol csak lehetséges volt, az egyház más cserkészprogramokkal is társult nemzetközi szinten. Lassan kialakult a szervezet neve is: először Ároni Papság – KFSZ lett, utána Ároni Papság, végül pedig Fiatal Férfiak. 2001-ben az egyházi vezetők elindították az Isten iránti kötelesség programot.

Elemi

1877-ben Aurelia Spencer Rogers „határozottan érezte, hogy valamit tenni kell a szomszédságban élő fiúk viselkedése miatt, akik éjjel-nappal szabadon rohangáltak a városban. Úgy érezte, e gyermekek közül soknak nem tanítják meg az alapvető tantételeket és értékeket, hogy akár tudásban, akár viselkedésben [felkészítsék őket] arra, hogy megosszák az evangéliumot, vagy akárcsak arra, hogy jó szülők és állampolgárok legyenek” (“History of Primary,” lds.org/callings/primary/getting-started/history-of-primary). Találkozott Eliza R. Snow-val, aki akkor a Segítőegylet általános elnökeként szolgált, és engedélyt szereztek John Taylor elnöktől, hogy megszervezzék az Elemit a utah-i Farmingtonban, John Hess püspök irányítása alatt. Az első Elemi gyűlést 1878. augusztus 25-én tartották, melyen 224 kisfiú és kislány vett részt. 1880-ban elhívták az Elemi első általános elnökét, és több egyházközségben is elkezdték megszervezni az Elemi osztályokat.

Ifjúsági és Felsőfokú Hitoktatás

1888-ban az egyház megalapított egy általános Oktatási Testületet, egyházi iskolákat hozott létre, és hitoktatási órákat indított, hogy lelki alapot biztosítson a világi tanuláshoz azok számára, akik nem egyházi iskolába jártak. 1912-ben Joseph F. Merrill, aki egy egyháztag professzor volt, olyan tervet javasolt, amely lehetővé tette a tanulóknak, hogy az állami iskolákban is részt tudjanak venni hitoktatáson a rendes iskolai órarendjük részeként. Ezt ifjúsági hitoktatásnak nevezték, melynek első óráit a Granite Gimnázium szomszédságában tartották meg 70 beiratkozott diákkal a utah-i Salt Lake Cityben. Az ifjúsági hitoktatási program terjedésével hasonló programot hoztak létre a főiskolás korú fiataloknak is. Utolsó Napi Szent Felsőfokú Hitoktatás lett a neve, és az első felsőfokú hitoktatási órákat 1926-ban tartották az Idaho állambeli Moscow-ban. Az 1950-es évek elején Kaliforniában bevezették a kora reggeli ifjúsági hitoktatást. Az otthontanuló ifjúsági hitoktatás az 1960-as években kezdődött, és az ifjúsági és felsőfokú hitoktatás programja azóta is terjed világszerte.

Családi est

Joseph F. Smith elnök azt tanította, hogy az egyházi programoknak csupán „kiegészíteniük szabadna az otthoni tanításainkat és nevelésünket. Egyetlen gyermek sem tévedne rossz útra, ha az otthoni légkör, példa és tanítás összhangban lenne a Krisztus evangéliumában meglévő igazsággal” (“Worship in the Home,” Improvement Era, Dec. 1903, 138). 1909-ben a Salt Lake Cityben lévő Granite Cövekben elkezdtek heti rendszerességű otthoni esti programot tartani, melyről Smith elnök azt mondta, hogy sugalmazott. 1915-ben az Első Elnökség azt javasolta, hogy az egész egyházban tegyék gyakorlattá a havi otthoni estek megtartását. Az Első Elnökség a következő ígéretet tette: „Ha a szentek megfogadják ezt a tanácsot [hogy otthoni esteket tartsanak], akkor az nagyszerű áldásokat fog eredményezni. Fokozódik majd az otthonban tapasztalt szeretet és a szülők iránti engedelmesség. A hit táplálékhoz jut Izráel fiataljainak a szívében, és hatalmat nyernek, hogy harcoljanak az őket szorongató gonosz hatások és kísértések ellen” (in James R. Clark, comp., Messages of the First Presidency of The Church of Jesus Christ of Latter-day Saints, 6 vols. [1965–75], 4:339). Ötven évvel később az egyház kézikönyveket adott ki a családok részére, melyeket a heti evangéliumi tanítások során alkalmazhattak. 1970-ben az egyházi vezetők a hétfő estét jelölték ki a családi est számára, és bejelentették, hogy egyetlen más egyházi tevékenység sem tartható azon az estén.

Kezdetben minden egyházi szervezet és program önállóan működött. Miután az 1950-es években az egyház drámai növekedésnek indult, az egyházi vezetők szükségesnek látták felmérni, hogy az egyes egyházi szervezetek miként tesznek eleget az egyház célkitűzéseinek. Úgy döntöttek, hogy minden egyházi szervezetet és programot egységesítenek és összhangba hoznak, mind adminisztratív vonatkozásban, mind pedig a tananyag megválasztásában. Ezek a változtatások segítettek abban, hogy a szervezetek és programok jobban megfeleljenek az egyre növekvő egyház összetett igényeinek, továbbá erősítsék a családot. Ennek az összehangolási erőfeszítésnek az eredményeként minden egyházi szervezet papsági vezetők irányítása alatt működik, akik rendelkeznek az elnökléshez szükséges kulcsokkal.

Továbbá az Első Elnökség és a Tizenkét Apostol Kvóruma irányítása alatt Egyeztetési Osztály alakult, amely átnéz, kiértékel és egyeztet minden, az egyház által kiadott anyagot. Erre azért került sor, hogy a tan tiszta maradjon, és az egyház tanításait senki ne értse félre.

Gondold át, hogy az egyház segédszervezeteinek egységessé tétele és összehangolása a papság irányítása alatt miként segíthet még inkább elérni Mennyei Atyánknak a gyermekeire vonatkozó célját.

2. Gondold át a következő tantételt: Ha részt veszünk az egyházi szervezetekben és programokban, elnyerjük a rajtuk keresztül elérhető áldásokat. Azután válaszolj a következő kérdésekre a szentírás-tanulmányozási naplódban:

   1. Miként áldják meg az életedet az egyházi szervezetek és programok?

   2. Miként áldja meg az életedet az Isten iránti kötelesség vagy a Személyes fejlődés program?

3. A szentírás-tanulmányozási naplódba írj egy-két olyan célkitűzést, amely segíteni fog még inkább részt venned az egyház segédszervezeteiben és programjaiban. A következő kérdések segíthetnek átgondolni, milyen célokat tűzz ki: Hogyan fogsz még teljesebb mértékben részt venni a Fiatal Férfiak vagy a Fiatal Nők szervezetében? A Vasárnapi Iskolán? A családi esteken? Az ifjúsági hitoktatáson?

4. Válaszold meg a szentírás-tanulmányozási naplódban a következő kérdést: Hogyan segíthet neked az e segédszervezetekben és programokon való részvétel abban, hogy felkészülj a melkisédeki papság elnyerésére vagy a Segítőegyletbe való továbblépésre?

5. Írd le a következőket a mai feladatok alá a szentírás-tanulmányozási naplódban:

   Tanulmányoztam és a mai napon elvégeztem az „Egyházi szervezetek és programok” című leckét (dátum).

   További kérdések, gondolatok és meglátások, amelyeket szeretnék megosztani az oktatómmal: