24. rész: 4. nap
Tan és szövetségek 112
Bevezetés
1837. július 23-án Joseph Smith próféta megkapta a Tan és szövetségek 112-ben található kinyilatkoztatást Thomas B. Marsh számára, aki ekkor a Tizenkét Apostol Kvórumának elnöke volt. Ebben a kinyilatkoztatásban Thomas Marsh tanácsokat kapott saját feladataira, valamint a Tizenkettek Kvórumának feladataira vonatkozóan.
Tan és szövetségek 112:1–13
Az Úr személyre szabott tanácsot ad és áldásokat ígér Thomas B. Marshnak
Gondolj olyan alkalmakra, amikor a másokhoz fűződő kapcsolataid okán valamiért dühös, csalódott, megbántott vagy féltékeny voltál. A korai apostolok egyike, Thomas B. Marsh olyan helyzettel szembesült, amelyben hasonlóképp érezhetett.
Nem sokkal az után, hogy Thomas B. Marsh 1835-ben elhívást kapott, hogy apostol legyen, kinevezték a Tizenkét Apostol Kvóruma elnökének. 1837 tavaszán Marsh elnök megtudta, hogy az apostolok egyike, Parley P. Pratt az ő jóváhagyása nélkül missziót tervez Angliába. Marsh elnök, aki éppen Missouriban volt, írt Pratt eldernek és a Tizenkettek többi tagjának, és megkérte őket, hogy 1837. július 24-én találkozzanak vele az Ohio állambeli Kirtlandben, hogy egységes álláspontra jussanak a missziós terveiket illetően. Azonban a gyűlés időpontja előtt egy hónappal a kvórum két másik tagja, Heber C. Kimball és Orson Hyde is elindult Angliába, miután misszionáriusi elhívást kaptak Joseph Smith prófétától. Marsh elnököt nyilvánvalóan felzaklatta, hogy a Tizenkettek tagjai a kvórum egységes döntése és az ő bevonása nélkül láttak hozzá az evangélium prédikálásához Angliában.
Ebben a helyzetben mit tehetett volna Marsh elnök, hogy ne érezze magát dühösnek, csalódottnak, megbántottnak vagy féltékenynek? Milyen veszélyekkel jár az, ha engedjük, hogy ilyen érzések uralják a gondolatainkat és a tetteinket?
Brigham Young, aki akkoriban a Tizenkét Apostol Kvórumának tagja volt, meggyőzte Marsh elnököt, hogy találkozzon Joseph Smith prófétával. Marsh elnök aggodalmaira adta válaszként az Úr Joseph Smith prófétának a Tan és szövetségek 112-ben feljegyzett kinyilatkoztatást.
Olvasd el a Tan és szövetségek 112:1–3-at, és figyeld meg, hogy milyen dolgokra figyelmeztette az Úr Thomas B. Marshot. Olvasás közben hasznos lehet, ha tudod, hogy a megaláztad magad kifejezés a 3. versben azt jelzi, hogy Marsh elnök megalázkodott. Milyen dolgokra figyelmeztette őt az Úr? Mit mondott az Úr, milyen jó dolgokat tett Thomas?
A Tan és szövetségek 112:4–10-ben az Úr további tanácsokat adott Thomas B. Marshnak, és biztosította őt arról, hogy az Ő segítségével nagy dolgokat tud véghezvinni.
-
Olvasd el a Tan és szövetségek 112:4–10-et. Sorold fel a szentírás-tanulmányozási naplódban, hogy milyen ígéreteket tett az Úr Thomas B. Marshnak. (Az 5. versben a viaskodj szó nem haragra vagy viszálykodásra szólít fel, hanem arra, hogy dolgozzon szorgalmasan az evangélium prédikálása során.)
A Tan és szövetségek 112:10-ből tanultak alapján egészítsd ki a következő ok-okozati megállapítást: Ha vagyunk, akkor az Úr . (Ezt a tantételt be is jelölheted a szentírásodban.)
-
Válaszolj a következő kérdésekre a szentírás-tanulmányozási naplódban:
-
Szerinted miért segít nekünk az alázatosság abban, hogy elnyerjük az Úr útmutatását?
-
Érezted-e már, hogy az Úr irányít téged, miután megalázkodtál? Mikor?
-
Amikor 1837 júliusában az Úr ezt a kinyilatkoztatást adta, az egyházban széthúzás, viszálykodás és hitehagyás volt. A kevélység és a kapzsiság arra indított néhány egyháztagot, hogy nyíltan kritizálják Joseph Smith prófétát és megkérdőjelezzék a felhatalmazását. Ezeket a kihívásokat részben az Ohio állambeli Kirtlandben lakó szentek által tapasztalt pénzügyi nehézségek eredményezték. A később „1837-es pániknak” elnevezett széleskörű gazdasági problémák miatt sok bank tönkrement az egész Amerikai Egyesült Államok területén, köztük az egyházi vezetők által alapított pénzügyi intézmény, a Kirtlandi Biztonsági Társaság is 1837 őszén. Kétszáz befektető vesztette el majdnem minden befektetését; Joseph Smith vesztette a legtöbbet. Bár a Kirtlandi Biztonsági Társaságot nem az egyház finanszírozta, a szentek egy része mégis egyházi bankként, avagy a Próféta bankjaként tekintett rá, és Joseph Smitht okolták pénzügyi gondjaikért. Olyanok is voltak, akik bukott prófétának kezdték nevezni. Mások kitartottak a hitben és hűek maradtak a Prófétához, bár a Kirtlandi Biztonsági Társaság bukása miatt ők is pénzt veszítettek. (Lásd Church History in the Fulness of Times Student Manual, 2nd ed. [Church Educational System manual, 2003], 171–73.)
Voltak olyan egyháztagok, a Tizenkét Apostol Kvórumának néhány tagját is beleértve, akik el akarták távolítani Joseph Smitht az egyház elnöki posztjáról.
Olvasd el a Tan és szövetségek 112:11–13-at, és nézd meg, hogy milyen utasítást adott az Úr Thomas B. Marshnak, mit tegyen, hogy segítsen a Tizenkét Apostol Kvóruma küszködő tagjainak.
Tan és szövetségek 112:14–34
Az Úr a tizenkét apostol kötelességeiről tanítja Thomas B. Marshot
Marsh elnök fontos pozíciót töltött be, és az Úr sok feladatot bízott rá.
-
Válaszold meg a szentírás-tanulmányozási naplódban a következő kérdést: Mi segíthet neked alázatosnak lenni, amikor elismerést vagy fontos feladatokat kapsz?
Az Úr segített Thomas B. Marshnak felismerni, milyen fontos feladatai vannak a Tizenkét Apostol Kvóruma elnökeként, de közben arra is emlékeztette őt, hogy legyen alázatos. A Tan és szövetségek 112:14–22, 28–33 tanulmányozása során töltsd ki az alábbi táblázatot.
Marsh elnök feladatainak fontosságát hangsúlyozó kifejezések: | |
Thomas Marshot az alázatosság szükségességére emlékeztető kifejezések: |
-
Végezd el a következő feladatokat a szentírás-tanulmányozási naplódban:
-
A 16–17. versek szerint milyen papsági kulcsokat visel a Tizenkét Apostol Kvórumának elnöke? Jelöld meg a szentírásodban a megismert tant, és írd le a szentírás-tanulmányozási naplódba.
-
Írd le, milyen tantételt tanulhatsz a 30–32. versekből a Marsh elnök által viselt papsági kulcsokra vonatkozóan.
-
Megjelölheted a Tan és szövetségek 112:30–32-ben található következő tant: A papság kulcsai utolsó alkalommal lettek visszaállítva az idők teljességének adományozási korszakában.
Az adományozási korszak olyan időszak, amikor az Úr kinyilatkoztatja a tanait, szertartásait és papságát. Olyan időszak, mikor az Úrnak van legalább egy felhatalmazott szolgája a földön, aki viseli a szent papságot, és akinek isteni megbízása van arra, hogy átadja az evangéliumot és elvégezze annak szertartásait. (Lásd Kalauz a szentírásokhoz: adományozási korszak.)
Gondold át a következő kérdést: Mit mond az Úr a Tan és szövetségek 112:15, 30-ban, milyen kapcsolat áll fenn Thomas Marshnak a Tizenkét Apostol Kvóruma elnökeként kapott feladatai, valamint Joseph Smith próféta feladatai között?
Thomas B. Marshnak nehezére esett követni az ebben a kinyilatkoztatásban kapott tanácsot.
Nem sokkal a Tan és szövetségek 112-ben található kinyilatkoztatást követően Thomas B. Marsh azt mondta Vilate Kimballnak (Heber C. Kimball feleségének), hogy Heber nem lesz hatékony a missziója során. Marsh elnök láthatóan úgy érezte, hogy mivel ő felel az evangélium külföldön való hirdetéséért, a misszionáriusi munka ajtaja nem nyílhat meg Angliában addig, amíg ő maga nem küld valakit vagy megy el oda.
Gondolj bele, hogyan szemlélteti ez az eset azt, hogy Marsh elnöknek nehézséget okozott, hogy alázatos legyen.
Dieter F. Uchtdorf elnök az Első Elnökségből kifejtette, hogy miként lehetünk alázatosabbak és kerülhetjük el a kevélységet:
„Az alázat nem azt jelenti, hogy meggyőzzük magunkat arról, hogy semmit érők és értelmetlenek vagyunk, vagy hogy csak kevés értékkel bírunk. Azt sem jelenti, hogy megtagadjuk vagy visszatartjuk… az Isten által adott tehetségeinket. Nem azáltal leszünk alázatosak, hogy kevesebbet gondolunk magunkról, hanem hogy kevesebbet gondolunk magunkra. Akkor teszünk szert erre, ha Istent és a felebarátainkat szolgálva végezzük a munkánkat.
Az alázat Mennyei Atyánk céljaira összpontosítja és mások felé fordítja a figyelmünket és szeretetünket. A kevélység ennek pont az ellenkezőjét teszi. A kevélység az önzés mélységes kútjából meríti erejét és hatalmát. Abban a pillanatban, amikor felhagyunk [azzal, hogy csak saját magunkkal foglalkozunk], és belefeledkezünk mások szolgálatába, kevélységünk ellankad és haldokolni kezd” (A kevélység és a papság. Liahóna, 2010. nov. 58.).
-
Fejtsd ki egy családtagodnak vagy barátodnak, hogy mit tanultál mostanában az alázatosságról. Írd le az illető nevét a szentírás-tanulmányozási naplódba.
Olvasd el a Tan és szövetségek 112:34-et, és nézd meg, hogy mit kellett tennie Marsh elnöknek ezen áldások elnyeréséért.
Egészítsd ki a következő tantételt: kell lennünk az Úr által megígért áldások elnyeréséhez.
A következő beszámoló összefoglalja, végül hogyan távolodott el Thomas B. Marsh az egyháztól, majd tért vissza:
Egy ideig Marsh elnök követte a kapott tanácsot. Azon volt, hogy megerősítse az egyházat és támogassa Joseph Smitht. Hamarosan azonban újra teret engedett az egyház vezetését megkérdőjelező érzéseinek, mely érzések összefonódtak az engedetlen és erőszakos egyháztagok, valamint Missouriban élő szomszédaik közötti nézeteltérések miatti aggodalmakkal. 1838 szeptemberében, miközben a hitehagyás e lelkülete kerülgette, a felesége, Elizabeth, egy vitába keveredett. Ő és egy másik, szintén egyháztag asszony, abban egyeztek meg, hogy egymással rendszeresen tejet cserélve igyekeznek eleget gyűjteni a sajtkészítéshez, azonban Marsh nőtestvért az a vád érte, hogy az egyezséget felrúgva megtartja magának a tej fölének legkrémesebb részét. Az ügy többször is az egyházi vezetők elé került, egészen az Első Elnökségig eljutott. Minden alkalommal az a döntés született, hogy Marsh nőtestvér a hibás. Marsh elnököt feldühítették ezek a döntések, és nem volt velük megelégedve (lásd George A. Smith, “Discourse,” Deseret News, Apr. 16, 1856, 44). E helyzet miatt ugyan még nem hagyta el az egyházat, de ez tetézte az egyéb csalódásait. Egyre kritikusabbá vált a többi egyházi vezetővel szemben, és végül a szentek ellen fordult. Később így emlékezett vissza erre: „Féltékeny lettem a Prófétára, …mindent figyelmen kívül hagytam, ami helyénvaló volt, és minden időmet a gonosz keresésével töltöttem” (“Remarks,” Deseret News, Sept. 16, 1857, 220).
Tizennyolc évvel az után, hogy elhagyta az egyházat, Thomas Marsh alázatosan levelet írt Heber C. Kimballnak, bocsánatot kérve tőle, valamint engedélyt arra, hogy újra csatlakozhasson az egyházhoz. Kifejtette, mit tanult a hibáiból: „Az Úr nagyon is jól boldogult nélkülem, és semmit nem veszített azzal, hogy kiestem a csatasorból; én viszont mi mindent elveszítettem!” (Thomas B. Marsh 1857. május 5-én írt levele Heber C. Kimballnak, Brigham Young Collection, Church History Library, idézi Kay Darowski, “The Faith and Fall of Thomas Marsh,” Revelations in Context [Mar. 19, 2013]; history.lds.org).
-
Foglald össze a szentírás-tanulmányozási naplódban, hogy mit tanultál a mai tanulmányozásodból. Válassz ki egy módot arra, ahogyan alázatosabb és hűségesebb lehetsz, és írj le egy erre vonatkozó célt.
-
Írd le a következőket a mai feladatok alá a szentírás-tanulmányozási naplódban:
Tanulmányoztam a Tan és szövetségek 112-t, és a mai napon elvégeztem ezt a leckét (dátum).
További kérdések, gondolatok és meglátások, amelyeket szeretnék megosztani az oktatómmal: