22. rész: 4. nap

Tan és szövetségek 105

Bevezetés

Az Úr utasításainak megfelelően Joseph Smith próféta mintegy 200 toborzott önkéntes társaságában létrehozta a később Sion táboraként ismert csoportot, mely a Missouri állambeli Jackson megyéből kiűzött szentek megsegítésére indult. 1834. június 22-én, míg a Missouri állambeli Fishing-folyó közelében táboroztak, Joseph Smith megkapta a Tan és szövetségek 105-ben található kinyilatkoztatást. Ebben a kinyilatkoztatásban az Úr utasításokat adott Sion megváltásával kapcsolatban.

Tan és szövetségek 105:1–19

Az Úr azt parancsolja a szenteknek, hogy várjanak Sion megváltására

Képzeld el, hogy egy zenekar tagja vagy. Fellépés közben néhány hegedűs úgy dönt, hogy ők egy másik kottából fognak játszani, nem abból, amelyikből a zenekar többi tagja. Épp mielőtt váltanának, néhány fuvolás úgy dönt, hogy gyorsítja a tempót. Ugyanebben a pillanatban a rézfúvósok teljesen abbahagyják a zenélést.

A zenekar tagjaként milyen hatással lennének rád ezek a döntések? Mit eredményeznének az előadást illetően? Miért elengedhetetlen a közös cél és az együttműködés ahhoz, hogy a zenekar szép zenét játsszon?

Emlékezz vissza, hogy 1834 februárjában az Úr azt az utasítást adta Joseph Smith prófétának és másoknak, hogy anyagi javak összegyűjtésével és önkéntesek toborzásával segítsék a Missouri állambeli Jackson megyéből kiűzött szenteket földjeik visszaszerzésében. A Tan és szövetségek 105 tanulmányozása során figyeld meg, milyen szerepet játszott az egység a szentek Sion földjének visszaszerzésére irányuló erőfeszítéseiben.

Egy korábbi kinyilatkoztatásban (lásd T&Sz 103:30–34) az Úr kijelentette, hogy szeretné, ha 500 önkéntes venne részt Sion táborában. Ha nem lesz 500, akkor is legyen legalább 100 önkéntes. Nem jártak a remélt sikerrel Joseph Smith próféta és mások arra irányuló erőfeszítései, hogy önkénteseket toborozzanak és készleteket gyűjtsenek Sion táborához. Mire a tábor 1834 májusának elején elkezdte menetelését, csak 122 önkéntes indult el vele. Sion tábora további önkénteseket toborzott a Missouriba vezető út során. Amikor a Hyrum Smith és Lyman Wight által Michigan területről verbuvált csoport 1834 júniusának elején csatlakozott Joseph csapatához, Sion tábora kicsit több mint 200 férfiból, 12 nőből és 9 gyermekből állt (lásd Alexander L. Baugh, “Joseph Smith and Zion’s Camp,” Ensign, June 2005, 45).

Sion táborában 29 év volt a férfiak átlagéletkora. A tábor legfiatalabb tagja 14 éves volt, a legidősebb pedig 79. Joseph Smith, akit „Izráel seregeinek főparancsnokává” választottak (in History of the Church, 2:39), még csak 28 éves volt.

Olvasd el a Tan és szövetségek 105:7–8-at, és keresd ki az egyik indokát annak, amiért az egyháztagok egy része úgy döntött, hogy nem segít Missouriban lévő társain, az ottani szenteken.

Voltak olyan egyháztagok, akik arra vártak, hogy meglássák, vajon Isten közbelép-e és megsegíti-e a szenteket Missouriban, mielőtt ők társaik segítségére sietnének vagy pénzügyi támogatást nyújtanának nekik. Mi a gond ezzel a hozzáállással?

Olvasd el a Tan és szövetségek 105:1–6-ot, és nézd meg, milyen hatással volt az egyház tagjaira az engedetlenség, valamint az egység hiánya. Hasznos lehet, ha tudod, hogy a 4–5. versekben említett „a celesztiális királyság törvény[e]” kifejezés mindazon törvényekre és tantételekre utal, melyeket be kell tartanunk, valamint azokra a szertartásokra, melyekben részesülnünk kell, illetve azokra a szövetségekre, melyeket meg kell tartanunk ahhoz, hogy a celesztiális királyságot örököljük.

1. Válaszolj a következő kérdésekre a szentírás-tanulmányozási naplódban:

   1. Milyen tantételt tanulhatunk ezekből a versekből, mit kell tennünk azért, hogy Sion felépüljön?

   2. Szerinted miért van szükség egységre és engedelmességre Sion felépítéséhez?

   3. Milyen tapasztalatok segítettek neked megérteni annak fontosságát, hogy az egyháztagoknak egységesnek kell lenniük?

Sion táborának önkéntesei sok kihívást és csodát éltek meg az útjuk során. Gondold át, te hogyan reagáltál volna a következő kihívások némelyikére:

Sion tábora majdnem 1500 kilométert menetelt 4 államon át, 45 napon keresztül, naponta legalább 30, de akár 60 kilométert téve meg. A tábor tagjai megtapasztalták, milyen az, ha felhólyagzik a lábuk, ha forró és párás az idő, ha kevés vagy egészségtelen az étel. (Lásd Alexander L. Baugh, “Joseph Smith and Zion’s Camp,” 44; Church History in the Fulness of Times Student Manual, 2nd ed. [Church Educational System manual, 2003], 143–44.) Időnként a heves szomjúság arra késztette a tábor tagjait, hogy szúnyoglárvától (néha a fogukkal) megszűrt posványos vizet, vagy vihar után a lovak által hagyott patanyomokban összegyűlt esővizet igyanak. Az út során az a veszély is gyakran fenyegette Sion táborát, hogy megtámadják őket. (Lásd Church History in the Fulness of Times, 144–45.)

A kihívások ellenére Sion tábora sok csodát élt meg az út során. Például 1834 júniusának egyik forró napján a tábor egész nap menetelt, és reggel óta nem volt vizük. Az emberek és állatok szenvedését látva a Próféta kért egy lapátot, kiválasztott egy helyet, és ásott egy sekély kutat, mely azonnal megtelt vízzel, és még azt követően is telve maradt, hogy a tábor minden tagja és az állatok is felfrissültek.

1834 júniusának közepén Sion tábora letáborozott a Fishing-folyó elágazásánál Missouriban. Öt felfegyverzett missouribeli lovagolt be a táborukba, és megesküdött, hogy Sion táborának tagjai „reggelre meglátják a poklot” (in History of the Church, 2:103). Azt mondták, hogy különböző megyékből összegyűlt, több mint 300 férfiból álló csőcselék készül átkelni a folyón, hogy elpusztítsa őket. Voltak olyan férfiak Sion táborában, akik harcolni akartak, de a Próféta megígérte, hogy az Úr meg fogja védeni őket. Azt mondta: „Álljatok mozdulatlanul, és lássátok meg Isten szabadítását” (idézet innen: Joseph Holbrook, “History of Joseph Holbrook, 1806–1885,” 15, in Church History in the Fulness of Times, 148.).

Missouri, Fishing-folyó

Néhány perccel a missouribeliek távozása után az égen megjelent egy apró fekete felhő. Keletre húzódott, és kigöngyölődő tekercsként sötétséggel borította be az eget. Esőt, jégverést, szelet, mennydörgést és villámlást hozó heves vihar csapott le. Sion tábora – sátraikat otthagyva – egy közeli, régi baptista templomban talált menedéket. Amikor Joseph Smith belépett, azt mondta: „Fiúk, ez jelent valamit. Isten van ebben a viharban.” A Missouri-folyón történő átkelést megkísérlő csőcseléket megállította a vihar. A tomboló vihar eláztatta a csőcselék munícióját, használhatatlanná téve azt. A lovaikat is megijesztette és szétkergette, a Fishing-folyó szintjét pedig annyira megemelte, hogy nem tudták megtámadni Sion táborát. (Lásd Church History in the Fulness of Times, 148; lásd még History of the Church, 2:104–5.)

2. Ezek az élmények megmutatják, milyen nagyszerű és csodálatos módokon segítette az Úr Sion táborát. Kis dolgokban is segített nekik. Írj a szentírás-tanulmányozási naplódba egy olyan alkalomról, amikor az Úr segített neked vagy egy ismerősödnek véghezvinni az Ő céljait.

Mielőtt Sion tábora elindult volna az Ohio állambeli Kirtlandből, Daniel Dunklin, Missouri kormányzója ígéretet tett nekik arra, hogy ha Jackson megye békebírói nem biztosítják a szentek biztonságát, akkor más módot talál a törvény érvényesítésére. Azt is mondta, hogy állami polgárőrségre lesz szükség, mely segít a szenteknek visszatérni az otthonukba. Miután Sion táborának tagjai Missouriba értek, megtudták, hogy Dunklin kormányzó nem fogja betartani a szentek megsegítésére vonatkozó ígéretét. (Lásd Church History in the Fulness of Times, 135, 146–47.) E lehangoló hírek ellenére Sion tábora folytatta útját Jackson megye felé, további útmutatást várva az Úrtól.

A szükséges útmutatás kinyilatkoztatás formájában érkezett az Úrtól 1834. június 22-én, amikor Sion tábora már majdnem hét hete úton volt, és már csak 20–30 kilométer választotta el őket Jackson megyétől. Ezt a kinyilatkoztatást jegyzi fel a Tan és szövetségek 105. Olvasd el a Tan és szövetségek 105:9–14-et, és nézd meg, mit mondott az Úr, mit tegyenek Sion megváltása kapcsán.

Képzeld el, hogy Sion táborának tagja vagy. Miután már ilyen messzire eljöttél, megtudod, hogy „egy kis ideig” még várnod kell Sion megváltására. Milyen érzéseid lennének?

3. Sorolj fel a szentírás-tanulmányozási naplódban az Úr által a Tan és szövetségek 105:9–14-ben adott két olyan indokot, amely miatt ekkor még nem lett megváltva Sion. Mindkét indok vonatkozásában magyarázd el, hogy mit kell helyrehozni, vagy minek kell megtörténnie, mielőtt Sion megváltathatna, és miért.

Ne feledd, hogy Sion megváltása nem csupán Sion földje tulajdonjogának visszaszerzéséről szól. Sion egyrészt egy földrajzi hely, másrészt viszont egy bizonyos embertípus alkotta társadalom is. Az Úr népének meg kell szentelődnie, és érdemessé kell válnia Sion városának visszavételére és felépítésére.

Sion táborának legtöbb tagja elfogadta az Úr által ebben a kinyilatkoztatásban adott utasításokat, de voltak, akik zúgolódtak, és nem maradtak hithűek, miután megtudták, hogy Missouriban nem fognak harcolni. Nem értették meg, hogy Sion táborának lényegi célja nem a harc, vagy a szentek Jackson megyében található ingatlanjainak haderővel való visszaszerzése. A táborban a férfiak készen álltak a harcra, ha életük veszélybe kerül, azonban az Úr nem emberi erővel szándékozik megváltani Siont (lásd T&Sz 103:15–18; 105:14). A várakozásra szólító és a harcot elvető e kinyilatkoztatás eredményeként voltak, akik nyíltan fellázadtak, majd hitehagyók lettek.

Olvasd el a Tan és szövetségek 105:18–19-et, és nézd meg, miért hozta el az Úr Sion táborát egészen Missouriig, majd nyilatkoztatta ki nekik megérkezésük után azt, hogy ez alkalommal nem kell visszaállítaniuk a szenteket földjeikre Sionban. (Hasznos lehet, ha megérted, hogy a hit próbája lehet egy olyan próbatétel is, melynek során kiderül, hogy a körülményektől függetlenül is úgy döntünk-e, hogy bízunk az Úrban és engedelmeskedünk Neki.)

A 18–19. versekben megjelölheted a következő igazságot tanító kifejezéseket: Isten áldásokat készített azoknak, akik a próbatételeik során hithűek maradnak.

4. Válaszolj a következő kérdésekre a szentírás-tanulmányozási naplódban:

   1. Te vagy egy ismerősöd megtapasztalta-e már a hit próbáját? Mikor?

   2. Hogyan készített fel téged jövőbeli áldásokra a hited próbája?

Sion táborának tagjai közül sokan áldattak meg azzal a lehetőséggel, hogy az Úr királyságában szolgáljanak. 1835 februárjában sor került a Tizenkét Apostol Kvórumának és a Hetvenek Első Kvórumának a megszervezésére. Az eredeti apostolok közül kilencen, a Hetvenek Kvórumának pedig az összes tagja szolgált Sion táborában. (Lásd Church History in the Fulness of Times, 151.)

Joseph Smith próféta tanított arról, hogy milyen szerepet játszott Sion tábora e férfiak vezetői pozíciókra történő felkészítésében: „Isten nem akarta, hogy harcoljatok. Nem tudná megszervezni a királyságát tizenkét férfival, hogy azok megnyissák az evangélium ajtaját a föld nemzeteinek, és hetven emberrel azok irányítása alatt, hogy járjanak a nyomdokukban, hacsak nem az emberek egy olyan csoportjából veszi őket, akik felajánlották az életüket, és akik akkora áldozatot hoztak, mint Ábrahám” (in History of the Church, 2:182; lásd még Az egyház elnökeinek tanításai: Joseph Smith [2007]. 298.).

Az egyházi vezetők később hálájukat fejezték ki azokért a tapasztalatokért, amelyekben Sion tábora tagjaiként volt részük. Például amikor Brigham Young visszatért az Ohio állambeli Kirtlandbe, egy férfi azt kérdezte tőle: „Nos, mit nyertetek ebből a haszontalan utazásból Missouriba Joseph Smithszel?” Brigham Young azt felelte: „Mindazt, amiért elmentünk” –, majd hozzátette: „Nem cserélném el az ezen az úton nyert tapasztalatokat Geauga megye minden kincséért sem” (in B. H. Roberts, “Brigham Young: A Character Sketch,” Improvement Era, June 1903, 567). Ebben az időben Geauga megyében volt Kirtland.

Tan és szövetségek 105:20–41

Az Úr megtanítja a szenteknek, hogy mit kell tenniük, mielőtt Sion megváltatik

A Tan és szövetségek 105:20–37-ben azt olvassuk, hogy az Úr elmondta a Missouriban lévő szenteknek, miként reagáljanak az üldöztetésre, melyet Sion jövőbeli megváltására várva tapasztalnak majd meg. Azt a tanácsot adta nekik, hogy legyenek alázatosak és kerüljék a viszálykodás szítását. Elmagyarázta nekik, hogy Sion későbbi megváltására készülve meg kell szentelődniük. Amint azt e kinyilatkoztatás egy korábbi részében is megmondta, arra van szükség, hogy a népe „még tökéletesebben taníttathasson és nyerjen tapasztalatot, és tökéletesebben tudhassa kötelességét, valamint azon dolgokat, [melyeket] kezeiktől [megkövetelt]” (T&Sz 105:10).

Az Úr e kinyilatkoztatás végén azt az utasítást adta a szenteknek, hogy tegyenek meg valamit, nem csupán azokért, akik üldözték őket, hanem az egész világért. Olvasd el a Tan és szövetségek 105:38–41-et, és nézd meg, hogy mit mondott nekik, mit tegyenek. (Olvasás közben hasznos lehet, ha tudod, hogy a folyamodjatok itt az jelenti, hogy törekedjetek rá.)

5. Végezd el a következő feladatokat a szentírás-tanulmányozási naplódban:

   1. Az Úrnak a Tan és szövetségek 105:38–41-ben található tanításai alapján fogalmazd meg egy tantételben, hogy milyen áldás érhet minket, ha igyekszünk békét teremteni másokkal.

   2. Sorolj fel öt olyan dolgot, melyet napjainkban tehetnek az egyháztagok azért, hogy békét teremtsenek, különösen azokkal, akik esetleg üldözik őket.

   3. Válaszd ki az általad felsorolt egyik dolgot, és írj egy arra vonatkozó célt, hogy miként fogod alkalmazni azt az életedben.

6. Írd le a következőket a mai feladatok alá a szentírás-tanulmányozási naplódban:

   Tanulmányoztam a Tan és szövetségek 105-öt, és a mai napon elvégeztem ezt a leckét (dátum).

   További kérdések, gondolatok és meglátások, amelyeket szeretnék megosztani az oktatómmal: