21. rész: 4. nap
Tan és szövetségek 101:17–42
Bevezetés
1833. december 16-án és 17-én Joseph Smith próféta kinyilatkoztatást kapott a Missouriban lévő szentekre vonatkozóan, akiknek komoly üldöztetés elől menekülve kellett elhagyniuk az otthonukat. E szentek nagy része az összes tulajdonának hátrahagyására kényszerült. A Próféta által kapott kinyilatkoztatást, melyet a Tan és szövetségek 101 jegyez fel, három lecke tárgyalja. Ebben a második leckében szó lesz arról, hogy mit mondott az Úr, milyen állapotok uralkodnak majd a millennium idején, valamint vigaszt és tanácsot adó szavakat szólt a Missouriban lévő szentekhez.
Tan és szövetségek 101:17–34
Az Úr elmondja, milyen állapotok uralkodnak majd a millennium idején
Gondolj néhány jövőbeli eseményre, amelyre készülsz. Miért teszel erőfeszítéseket annak érdekében, hogy felkészülj ezekre az eseményekre?
A Tan és szövetségek 101 utasításokat tartalmaz a Jézus Krisztus második eljövetelére és a millenniumra való felkészülésre vonatkozóan (a millennium a béke azon időszaka, mely akkor veszi kezdetét, amikor Krisztus visszatér, hogy személyesen uralkodjon a földön). A Tan és szövetségek 101:17–21-ből megtudjuk, hogy az Úr ígérete, mely szerint a szenteket a Missouri állambeli Jackson megyében található Sion városába gyűjti, „visszatartatik [ideiglenesen fel van függesztve], amíg az emberek megszentelődnek a nagy ajándékra és a vele járó feladatokra. Mindeközben a becsületes szívűek a Sziklás-hegység völgyeibe gyülekeznek [és a világszerte fennálló cövekekbe]. […] Templomok épültek és épülnek. […] Sion pedig még eztán kerül megalapításra az erre kijelölt helyen” (James E. Talmage, The Articles of Faith, 12th ed. [1924], 353).
Olvasd el a Tan és szövetségek 101:22–23-at, és keresd ki, mit mondott az Úr a szenteknek, mit tegyenek, amivel felkészülhetnek a második eljövetelére. (A 23. versben az „a kinyilatkoztatásra, amely eljövendő” kifejezés Jézus Krisztus második eljövetelére utal. A fátyol elvételére történő utalás szintén a második eljövetelhez kapcsolódik – ahhoz az időszakhoz, amikor a föld minden lakosa látni fogja a Szabadítót.)
A Tan és szövetségek 101:22–23 alapján egészítsd ki a következő mondatot: Felkészülhetünk a Szabadító második eljövetelére azáltal, ha az ő nevét, az evangélium tantételei szerint élünk, és szent helyeken .
-
Válaszolj a következő kérdésekre a szentírás-tanulmányozási naplódban:
-
Érezted-e már úgy, hogy szent helyen vagy? Mikor?
-
Miként segít neked felkészülni az Úr második eljövetelére az, ha más utolsó napi szentekkel együtt szent helyekre gyülekezel?
-
A Tan és szövetségek 101:24–34 a gonoszok elpusztításáról szól Jézus Krisztus második eljövetele idején, valamint azokról az állapotokról, amelyek a millennium idején uralkodnak majd a földön. A 32–34. versekben például azt olvassuk, hogy az Úr rejtett dolgokat nyilatkoztat majd ki a földről – például annak teremtéséről – és az égről. (Az ellenségeskedés szó a 26. versben gyűlölködést vagy viszályt jelent.)
-
Sorolj fel a szentírás-tanulmányozási naplódban a Tan és szövetségek 101:24–34-ből három olyan körülményt, melyet különösen szeretnél megtapasztalni. Fejtsd ki, miért lennének számodra jelentőségteljesek ezek a körülmények.
Tan és szövetségek 101:35–38
Az Úr biztosítja a Missouriban lévő szenteket arról, hogy ha hittel kitartanak, akkor végül részesülhetnek majd az Ő dicsőségében
Amikor az Úr a Tan és szövetségek 101:24–34-ben feljegyzett kinyilatkoztatást adta, Missouriban a szentek borzasztó nehézségeket éltek meg, többek között testi bántalmazást, otthonuk és javaik elvesztését, valamint zord hideget.
Olvasd el a Tan és szövetségek 101:35–38-at, és keresd ki, milyen tantételeket és tanácsokat adott az Úr a Missouriban lévő szenteknek, hogy vigasztalja őket és erőt adjon nekik a megpróbáltatásaik közepette.
-
Írj le a szentírás-tanulmányozási naplódba egy olyan tanácsot, melyet az Úr a 35–38. versekben adott a szenteknek, majd magyarázd el, hogy mi módon nyújthatott vigaszt ez a tanács a Missouriban lévő szenteknek.
A Tan és szövetségek 101:35-ből tanultak alapján egészítsd ki a következő tantételt: Akik a Szabadító nevéért és , azok részesülni fognak Isten dicsőségében.
Jézus Krisztus igaz tanítványai mindig követik Őt, még akkor is, ha a hitük miatt üldözik őket. James E. Faust elnök az Első Elnökségből a következőket mesélte két utolsó napi szentről, akik az 1900-as évek elején éltek Mexikóban. 1915-ben erőszakos katonák egy csoportja fogságba ejtette őket. A történet olvasása közben figyeld meg, hogyan mutatott példát ez a két utolsó napi szent az üldöztetés hittel történő elviselésére.
„Rafael Monroy volt a kis San Marcos gyülekezet elnöke, és Vicente Morales volt az első tanácsosa. […] Azt mondták nekik, hogy meghagyják az életüket, ha átadják a fegyvereiket, és megtagadják furcsa vallásukat. Monroy testvér megmondta a fogvatartóinak, hogy nincs fegyvere, majd egyszerűen előhúzta a Bibliát és a Mormon könyvét a zsebéből. Ezt mondta: »Uraim, ezek az egyedüli fegyverek, melyeket magamnál hordok; ezek az [igazság] eltévelyedés elleni fegyverei.«
Amikor nem találtak náluk fegyvereket, a [papságviselő] testvéreket kegyetlenül megkínozták, hogy elárulják, hova rejtették a fegyvereiket. De nem voltak fegyvereik. Kivitték őket a kisváros határába, ahol a fogvatartóik odaállították őket egy nagy kőrisfa mellé, egy kivégzőosztaggal szemben. A parancsnok szabadságot ajánlott nekik, ha elhagyják a vallásukat és csatlakoznak a [katonákhoz], de Monroy testvér így felelt: »A vallásom kedvesebb nekem, mint az életem, és nem hagyhatom el.«
Ekkor közölték velük, hogy le fogják lőni őket, és megkérdezték tőlük, hogy van-e valami kérésük. Rafael testvér azt kérte, hogy hadd imádkozzon, mielőtt kivégzik. Akkor a kivégzői jelenlétében letérdelt, és hangosan imádkozott, hogy Isten áldja és óvja meg a szeretteit, és törődjön a kis gyülekezettel, amely vezető nélkül marad. Amint befejezte az imáját, a Szabadító szavait használta, mikor a kereszten függött és a kivégzőiért imádkozott: »Atyám! bocsásd meg nékik; mert nem tudják mit cselekesznek.« (Lukács 23:34). És ezzel a kivégzőosztag lelőtte Monroy és Morales testvéreket” (vö. A tanítványi mivolt. Liahóna, 2006. nov. 21–22.; ennek alapján: Rey L. Pratt, “A Latter-day Martyr,” Improvement Era, June 1918, 720–26).
Gondolj olyan alkalmakra, amikor a Jézus Krisztusba és az Ő egyházába vetett hited miatt üldöztek (csúfoltak vagy bántottak) téged.
-
Válaszolj a következő kérdésre a szentírás-tanulmányozási naplódban: Hogyan reagálhatnak hittel azok, akiket a Jézus Krisztusba és az Ő egyházába vetett hitük miatt üldöznek?
Gondolj bele, mire is használjuk a sót. Használjuk például az étel ízesítésére, tartósítására, valamint fertőtlenítőszerként sebek gyógyítására. Olvasd el a Tan és szövetségek 101:39-et, és nézd meg, hogy kiket hasonlított sóhoz az Úr.
Gondold át, miért nevezhetjük „a föld sójának” azokat, akik az evangéliumhoz jönnek és szövetségeket kötnek az Úrral.
Figyeld meg, hogy a 39. versben az Úr „az emberek fűszerének” is nevezi az egyháztagokat. A fűszer szó itt egy sajátságos ízre vagy minőségre utal. Szerinted mit jelent az emberek fűszerének lenni?
A következő idézet Carlos E. Asay eldertől a Hetvenektől segíthet neked jobban megérteni, hogy mit jelent az emberek fűszerének lenni: „Amikor az Úr »az emberek fűszere« kifejezést használta, azokról beszélt, akik Őt képviselik. Azokra utalt, akik bűnbánatot tartottak, akiket tisztára mosott a keresztelés vize, és akik szövetséget kötöttek, hogy magukra veszik az Ő nevét és ügyét. Továbbá azokra is utalt, akik szövetség által osztoznak majd az Ő papsági hatalmában. Rólatok és rólam beszélt” (“Salt of the Earth: Savor of Men and Saviors of Men,” Ensign, May 1980, 42).
A „föld sója” és az „emberek fűszere” kifejezések azt tanítják, hogy Jézus Krisztus egyházának tagjaiként feladatunk segítséget nyújtani abban, hogy a földön mindenki részesülhessen Isten áldásaiban (lásd Ábrahám 2:8–11).
Tanulmányozd a Tan és szövetségek 101:40–42-t, és keresd meg az Úr figyelmeztetéseit és ígéreteit.
Figyelj fel a 40. versben a „ha pedig a földnek ama sója elveszti ízét” kifejezésre. A só nem veszíti el ízét az idő múlásával, amiatt azonban igen, ha más anyagokkal keveredik és azok beszennyezik. Asay elder tanítását idézve: „Az íz és a minőség elillan az emberből, amikor elméjét tisztátalan gondolatokkal szennyezi be, amikor száját megszentségteleníti azzal, hogy az igazságnál kevesebbet mond, illetve amikor erejét helytelenül gonosz cselekedetekre használja” (“Salt of the Earth,” 42).
A Tan és szövetségek 101:40–42 segít nekünk megtanulni, hogy akkor tudjuk a földön az embereket hozzásegíteni Isten áldásainak elnyeréséhez, ha megbánjuk a bűneinket és alázatosak vagyunk. Ezt az igazságot beírhatod a szentírásodba.
-
Válaszolj a következő kérdésekre a szentírás-tanulmányozási naplódban:
-
Miként segíthetnek az Úrnak a Tan és szövetségek 101:39–42-ben található tanításai megértened, hogy Ő mit vár el tőled?
-
Milyen példákat tudsz felhozni arra, ahogyan a bűn meggátolhat minket abban, hogy áldást hozzunk a föld népeire?
-
Te mit teszel majd annak elkerüléséért, hogy beszennyezzen a bűn?
-
Gondold át, vajon szennyezik-e bűnök az életedet. Bánd meg ezeket a bűnöket, hogy tiszta lehess az Úr előtt, és még hatékonyabban segíthess másoknak elnyerni az Ő áldásait.
-
Írd le a következőket a mai feladatok alá a szentírás-tanulmányozási naplódban:
Tanulmányoztam a Tan és szövetségek 101:17–42-t, és a mai napon elvégeztem ezt a leckét (dátum).
További kérdések, gondolatok és meglátások, amelyeket szeretnék megosztani az oktatómmal: