23. rész: 1. nap
Tan és szövetségek 106; 107:1–20
Bevezetés
Joseph Smith próféta 1834. november 25-én kapta meg a Tan és szövetségek 106-ban feljegyzett kinyilatkoztatást, melyben az Úr elhívta Warren Cowderyt, hogy elnököljön az egyház felett a New York állambeli Freedomban és a környező településeken. A Tan és szövetségek 107-ben található kinyilatkoztatás lejegyzésére 1835-ben került sor, azonban annak bizonyos részeit az Úr különböző időpontokban adta meg Joseph Smithnek. A kinyilatkoztatás lejegyzésének idején a nemrég megszervezett Tizenkét Apostol Kvórumának tagjai éppen arra készültek, hogy különböző missziókba mennek. Ez a Tan és szövetségek 107-et tárgyaló három lecke közül az első.
Tan és szövetségek 106
Az Úr elhívja Warren Cowderyt elnöklő főpapnak a New York állambeli Freedomban
Gondolj egy olyan alkalomra, amikor sor került egy új püspök vagy gyülekezeti elnök elhívására. Szerinted milyen érzés lehetett ez neki?
1834-ben az egyház jelentős mértékben gyarapodott a New York állambeli Freedom közösségében, úgy 300 kilométerre az Ohio állambeli Kirtlandtől. Az Úr elhívott egy papsági vezetőt, hogy elnököljön az ottani egyháztagok felett. Olvasd el a Tan és szövetségek 106:1-et, és nézd meg, hogy kit jelölt ki az Úr az elnöklésre.
Warren Cowdery Oliver Cowdery bátyja volt. Amikor Warren Cowdery megkapta az elhívást, hogy szolgáljon elnöklő főpapként, hasonló érzések lehettek benne, mint a mai új püspökökben vagy gyülekezeti elnökökben. Az Úr vigasztaló szavakat szólt hozzá, amikor Cowdery testvér elfogadta az új elhívását. Olvasd el a Tan és szövetségek 106:2–3-at, és nézd meg, hogy mire kérte meg Cowdery testvért az Úr, mit tegyen, amikor a New York állambeli Freedom területén elnököl az egyház tagjai felett.
Olvasd el a Tan és szövetségek 106:6-ot, és nézd meg, mit tett Warren Cowdery, ami miatt öröm volt a mennyben. Olvasás közben tartsd szem előtt, hogy a jogar királyi felségek uralkodói kelléke, és felhatalmazásuk jelképe. Ebben a versben a „meghajolt jogaromnak” kifejezés arra utal, hogy Cowdery testvér megalázkodott Isten hatalma előtt; az „elválasztotta magát az emberek mesterkedéseitől” pedig valószínűleg arra, hogy Cowdery testvér távol tartotta magát a hiábavaló és hamislelkű tevékenységektől.
Gondold át, te mit tehetsz azért, hogy megalázkodj Isten előtt, és elválaszd magad a hamislelkű tevékenységektől.
A Tan és szövetségek 106:7–8-ban az Úr Warren Cowderynek szóló tanácsát olvassuk, valamint azon ígéretét, mely szerint e tanács követéséért meg fogja áldani Warrent. Olvasd el ezeket a verseket, és a következő mondat kiegészítésével foglald össze, mit ígér az Úr: Ha az Úr előtt, akkor Ő irgalommal lesz irántunk, minket, és ad nekünk.
-
Válaszolj a következő kérdésekre a szentírás-tanulmányozási naplódban:
-
Hogyan emeli fel az Úr azokat, akik megalázkodnak Őelőtte?
-
Milyen helyzetben láttad már, hogy valaki felemeltetett, mert alázatos volt az Úr előtt?
-
Tan és szövetségek 107:1–20
Az Úr a melkisédeki és az ároni papságról tanít
Próbáld meg kitalálni, hogy melyik ószövetségi prófétát jellemzi a következő bekezdés:
Ez a próféta „a hit férfiúja volt, aki igazlelkűséget cselekedett; és gyermekként félte Istent, és megállította az oroszlánok száját, és eloltotta a tűz erőszakát” (Joseph Smith fordítás, 1 Mózes 14:26 [a Kalauz a szentírásokhoz 224. oldalán]). Sálem királyaként „békét teremtett azon a földön napjaiban; ezért a békesség hercegének hívták” (Alma 13:18). Ábrahám próféta tizedet fizetett neki (lásd Alma 13:15).
Lapozd fel az Alma 13:14–18-at, és nézd meg, ki ez a próféta. Azután tanulmányozd a Tan és szövetségek 107:1–4-et, hogy megtudd, miért Melkisédekről kapta a nevét a melkisédeki papság.
Melkisédek napjai előtt hogy nevezték a melkisédeki papságot?
Megjelölheted azt a két indokot, amiért az ősi időkben az egyház tagjai Melkisédekről nevezték el ezt a papságot.
A következő tanbéli kijelentést is megjelölheted a Tan és szövetségek 107:3-ban: A melkisédeki papság Isten Fiának rendje szerint való.
Boyd K. Packer elnök a Tizenkét Apostol Kvórumából elmagyarázta, hogyan kell megnyilvánulnia ennek a tannak a papságviselők életében: „Amikor a papsági felhatalmazást megfelelően gyakorolják, a papságviselők azt teszik, amit Ő [Jézus Krisztus] tenne, ha jelen lenne” (A papság hatalma. Liahóna, 2010. máj. 7.).
Ezt a magyarázatot be is írhatod a szentírásodba a Tan és szövetségek 107:3 közelébe.
-
Írj a szentírás-tanulmányozási naplódba egy olyan alkalomról, amikor láttad, amint valaki helyesen gyakorolja a papságot, és azt teszi, amit Jézus Krisztus tenne.
A melkisédeki papság nélkül nem létezne az egyház. A Tan és szövetségek 107:5, 8–9-et áttanulmányozva keress olyan szavakat vagy kifejezéseket, melyek arról tanítanak, hogy mi módon kapcsolódik a melkisédeki papság a különböző egyházi szervezetekhez, például az Elemihez, a Vasárnapi Iskolához, a Fiatal Férfiakhoz, a Fiatal Nőkhöz és a Segítőegylethez. (A Tan és szövetségek 107:8 szentírás-memoriter. Megjelölheted valamilyen egyedi módon, hogy könnyen megtalálhasd.)
Figyeld meg, hogy a 5. vers járulékoknak nevezi ezeket a szervezeteket. A járulék valamilyen rész, mely hozzá tartozik az egészhez.
A melkisédeki papság jogának és felhatalmazásának megértéséhez nézd meg a Tan és szövetségek 107:8-at, és egészítsd ki a következő mondatot: A melkisédeki papság rendelkezik az jogával, az feletti hatalommal és felhatalmazással, valamint a való szolgálat felhatalmazásával.
A „lelki dolgokban” való szolgálathoz tartozik az áldások, szertartások és szövetségek biztosítása.
-
Írj a szentírás-tanulmányozási naplódban egy olyan alkalomról, amikor áldásban részesültél a melkisédeki papság felhatalmazása által. Ez lehet egy olyan alkalom, amikor áldást kaptál, szertartásban vettél részt vagy szövetséget kötöttél.
A Tan és szövetségek 107:9-ben említett „Főpapság… Elnökség[e]” az Első Elnökség. Olvasd el a Tan és szövetségek 107:10-et, és nézd meg, hogy kiknek áll jogában eljárni az Első Elnökség irányítása alatt.
A cövekelnökségek és a püspökségek jó példái annak, ahogyan a főpapok saját jogukon eljárnak az Első Elnökség irányítása alatt.
A Tan és szövetségek 107:15–17 az egyház elnöklő püspökére utal. Bruce R. McConkie elder a Tizenkét Apostol Kvórumából a következő magyarázattal szolgált:
„Ez az a hivatal, melyet az ősi időkben viselt Áron; az ehhez való jog örökletes; arra érdemes atyáról arra érdemes fiúra száll. […] Azonban ha az egyház elnöke nem kap olyan kinyilatkoztatást, mely megnevezi, hogy mely vonal és személy viseli a püspökség és a lévita elnökség e magas pozícióját, az Első Elnökség választ ki egy főpapot a melkisédeki papságból a hivatal viselésére. Ekkor két tanácsos elhívására is sor kerül, hogy az Elnöklő Püspökségben szolgáljanak. (T&Sz 68:14–21; 107:15–17, 68–78.)
Az elnöklő püspök az egyház általános felhatalmazottainak egyike, mert nála vannak az egyház ároni papsága fölötti, tehát minden más püspök feletti kulcsai. Bíróként ül Izráelben, a királyság számos anyagi ügyéért felel (T&Sz 107:68–74), felajánlásokat kap, hogy gondoskodjon az Úr szegényeiről (T&Sz 42:31–33; 51:5, 12–13), és elhívása, hogy utazzon és prédikáljon, segítve a királyság felépítését. (T&Sz 84:112–116)” (Mormon Doctrine, 2nd ed. [1966], 592).
Olvasd el a Tan és szövetségek 107:18-at, és jelöld be a következő tanbéli kijelentést: A melkisédeki papság rendelkezik az egyház összes lelki áldásának kulcsaival.
„A papsági kulcsok az a felhatalmazás, amelyet Isten adott a papsági vezetőknek, hogy irányítsák, felügyeljék és kormányozzák papságának használatát a földön. A papsági felhatalmazás gyakorlását azok irányítják, akik rendelkeznek azok kulcsaival (lásd T&Sz 65:2; 81:2; 124:123). Azoknak, akik viselik a papsági kulcsokat, a saját hatáskörükben joguk van irányítani az egyházat, és elnökölni felette” (2. kézikönyv: Az egyház igazgatása [2010]. 2.1.1). A hatáskör egy olyan földrajzi terület, ahol bizonyos emberek felhatalmazással rendelkeznek. A püspök hatásköre például az egyházközsége.
A Tan és szövetségek 107:8–9, 18-ban a melkisédeki papság hatalmáról, felhatalmazásáról és rendjéről olvashatunk. Az elnökség joga a papság kulcsaihoz kapcsolódik. A „papság kulcsai” kifejezést legalább háromféleképpen használjuk. Értjük alatta az apostolokra ruházott kulcsokat, az elnökség kulcsait, valamint a „papsági kulcsok” általános megnevezést.
Az apostolokra ruházott kulcsok. Az apostolnak elrendelt személyek megkapják (1) az apostoli kulcsokat, vagyis a királyság kulcsait – annak hatalmát és felhatalmazását, hogy elnököljenek Isten egyháza és földi királysága felett (lásd T&Sz 27:12–13); (2) Izráel összegyűjtésének, vagyis a misszionáriusi munkának a kulcsait (lásd T&Sz 110:11); (3) Ábrahám evangéliuma adományozási korszakának, vagyis minden dolog visszaállításának a kulcsait (lásd T&Sz 110:12; lásd még T&Sz 27:6–7); és (4) a pecsételő hatalom kulcsait (lásd T&Sz 110:13–15). Csak az apostolok rendelkeznek ezekkel a papsági kulcsokkal, másoknak nem adatnak meg.
„Jézus Krisztus viseli az egyházához tartozó összes papsági kulcsot, és Ő minden egyes apostolára ráruházta az Isten földi királyságával együtt járó valamennyi kulcsot. A rangidős élő apostol, az egyház elnöke, az egyetlen személy a földön, akit felhatalmaztak arra, hogy gyakorolja az összes papsági kulcsot (lásd T&Sz 43:1–4; 81:2; 107:64–67, 91–92; 132:7).
A hetvenesek a kijelölt feladatuk, valamint az Első Elnökség és a Tizenkét Apostol Kvóruma által delegált felhatalmazásuk szerint cselekszenek. A területi elnököket arra jelölik ki, hogy az Első Elnökségtől és a Tizenkettektől kapott felhatalmazás által intézzék egy terület ügyeit. A Hetvenek Elnökségét elválasztják, és megkapják azokat a kulcsokat, amelyekkel elnökölhetnek a Hetvenek Kvórumai felett” (2. kézikönyv. 2.1.1).
Az elnökség kulcsai. „Az egyház elnöke papsági kulcsokat delegál más papsági vezetők számára, hogy elnökölni tudjanak azokon a területeken, amelyekért felelősséggel tartoznak. Papsági kulcsokat ruháznak a templomelnökökre, a misszió-, cövek- és kerületi elnökökre, a püspökökre, gyülekezeti elnökökre és a kvórumelnökökre. Ez az elnöklő felhatalmazás kizárólag a kijelölt felelősségekre vonatkozik, azon földrajzi határokon belül, ahová a vezető elhívása szól” (2. kézikönyv. 2.1.1).
E papsági kulcsok elnyerése után a papsági vezetőnek felhatalmazása van arra, hogy elnöklő hivatalnokként szolgáljon. A püspök például elnöklő főpapként szolgál az egyházközségben, valamint ő az egyházközség ároni papságának az elnöke. Azok a papsági vezetők, akik kulcsokat kapnak, különleges ajándékok vagy hatalmak jogát is megkapják, például a tisztánlátásét. Például a püspök a közösség bírájaként szolgál, és megkapja annak lelki adottságát, hogy segítsen azoknak az egyháztagoknak, akiknek fontos személyes problémákkal, például komoly vétkekkel kapcsolatban van szükségük tanácsra.
„Amikor egy papsági vezetőt felmentenek az elhívásából, többé már nem viseli az ahhoz kötődő kulcsokat.
A papsági vezetők tanácsosai nem kapnak kulcsokat. Őket arra választják el, és aszerint működnek az elhívásukban, hogy mire jelölik ki őket, és milyen felhatalmazást delegálnak a számukra.
Minden egyházközségi és cöveki segédszervezet a püspök és a cövekelnök irányításával működik, akik viselik az elnöklésre jogosító kulcsokat. A segédszervezeti vezetők és a tanácsosaik nem kapnak kulcsokat. Ők delegált felhatalmazást kapnak, hogy működni tudjanak az elhívásaikban” (2. kézikönyv. 2.1.1).
A „papsági kulcsok” általában. A „papsági kulcsok” vagy „a papság kulcsai” kifejezés általános értelemben jelentheti a papsági vezetőkhöz tartozó és a számukra – valamint sok esetben az általános egyháztagság számára – elérhető jogokat. Ezek a jogok mindig a saját szövegkörnyezetükben értelmezendők. Például az angyalok szolgálattételének kulcsai jog szerint minden áronipapság-viselő rendelkezésére állnak (lásd T&Sz 13:1). A királyság rejtelmeinek kulcsai (lásd T&Sz 84:19–20; 128:14) a templomban állnak rendelkezésre. A szabadítás kulcsai az evangélium azon tanai és szertartásai, melyek az igazság és igazlelkűség keresőjére várnak. Ezeket a kulcsokat mind ki kell érdemelni és keresni kell ahhoz, hogy megnyilvánuljanak az egyén életében.
A Tan és szövetségek 107:19-ben a melkisédeki papságon keresztül érkező áldásokról olvasunk. Olvasd el ezt a verset, és nevezd meg ezeket az áldásokat.
Joseph Smith próféta elmagyarázta, miért fontos a melkisédeki papság az áldásokhoz való hozzáférésben: „A melkisédeki papság… az a csatorna, amelyen keresztül minden tudás, tan, a [szabadítás] terve és minden fontos ügy kinyilatkoztatik a mennyből” (in History of the Church, 4:207; lásd még Az egyház elnökeinek tanításai: Joseph Smith [2007]. 111.).
Minden egyháztag elnyerheti a melkisédeki papsághoz kapcsolódó áldásokat. Ezek az áldások mindenki rendelkezésére állnak, aki részesül a templom szertartásaiban és hű marad a szövetségeihez.
Gondolj valakire az ismerőseid közül, aki viseli az ároni papságot. Olvasd el a Tan és szövetségek 107:13–14, 20-at, és nézd meg, hogy mit mondott az Úr az ároni papság felhatalmazásáról.
Az e versekből tanultak alapján egészítsd ki a következő mondatot: Az ároni papság rendelkezik és a külsőséges szertartásokban végzett szolgálatnak a kulcsaival.
Milyen szertartást említ a 20. vers? Milyen további szertartásokat végeznek az ároni papság felhatalmazása által?
Dallin H. Oaks elder a Tizenkét Apostol Kvórumából elmagyarázta az angyalok szolgálattétele, valamint a keresztelés és az úrvacsora szertartása közötti kapcsolatot:
„Az ároni papság e szertartásai… létfontosságúak az angyalok szolgálatához.
»Az ‘angyal’ szót a szentírásokban akármely, Isten üzenetét hordozó mennyei lényre használják« (George Q. Cannon, Gospel Truth, sel. Jerreld L. Newquist [1987], 54). A szentírások számos olyan esetet mondanak el, ahol egy angyal jelent meg személyesen. […] Amikor fiatal voltam, azt gondoltam, csak az ilyen személyes megjelenések jelenthetik az angyalok szolgálattételét. Az ároni papság fiatal viselőjeként nem gondoltam, hogy angyalt fogok látni, és azon tűnődtem, vajon mi köze van az ilyen jelenéseknek az ároni papsághoz.
Az angyalok szolgálattétele azonban láthatatlan is lehet. Az angyali üzenetek szólhatnak az elméhez egy hang vagy pusztán gondolatok, érzések által.
A legtöbb angyali közlést inkább érezzük vagy halljuk, mint látjuk.
Általánosságban, a lelki társaság és közlés áldása csak azok számára érhető el, akik tiszták. [A] keresztelés és az úrvacsora áronipapsági szertartásain keresztül megtisztulunk bűneinktől, és azt az ígéretet kapjuk, hogy ha megtartjuk szövetségeinket, Lelke mindig velünk lesz. Hiszem, hogy ez az ígéret nemcsak a Szentlélekre utal, hanem az angyalok szolgálattételére is, mert »az angyalok a Szentlélek hatalma által szólnak, tehát Krisztus szavait mondják« (2 Nefi 32:3). Tehát azok, akik viselik az ároni papságot, megnyitják az ajtót minden egyháztagnak, aki érdemes arra, hogy vegyen az úrvacsorából, s élvezze az Úr Lelkének társaságát, valamint az angyalok szolgálattételét” (vö. Az ároni papság és az úrvacsora. Liahóna, 1999. jan. 44–45.).
-
Írd le a szentírás-tanulmányozási naplódba, hogy milyen áldásokat kaptál és kapsz az ároni papság által. (Gondolhatsz a keresztelődre vagy az úrvacsoravételre is.)
A következő táblázatban írd be ezeket a papsági hivatalokat a megfelelő fejléc alá: elder, főpap, pátriárka, hetvenes, apostol, diakónus, tanító, pap, püspök. (Két papsági hivatal, az apostol és a püspök, már a megfelelő helyen van.)
melkisédeki papság |
ároni papság |
---|---|
apostol |
püspök |
A következő két lecke során, melyekben többet is megtudsz majd a papsági hivatalokról, ide kell majd lapoznod ehhez a táblázathoz.
Szentírás-memoriter – Tan és szövetségek 107:8
-
A Tan és szövetségek 107:8 alaposabb megismeréséhez olvasd fel az első szót: „A”, majd olvasd fel együtt az első két szót: „A melkisédeki”. Folytasd ezt így tovább, míg az egész verset fel nem olvastad. Csukd be a szentírásodat, és próbáld meg emlékezetből felmondani az egész verset. Ha nem megy, akkor nyisd ki újra a szentírásodat, és ismételd meg a folyamatot. Írd be a szentírás-tanulmányozási naplódba, hogy mikor végezted el ezt a feladatot.
-
Írd le a következőket a mai feladatok alá a szentírás-tanulmányozási naplódban:
Tanulmányoztam a Tan és szövetségek 106; 107:1–20-at, és a mai napon elvégeztem ezt a leckét (dátum).
További kérdések, gondolatok és meglátások, amelyeket szeretnék megosztani az oktatómmal: