24. rész: 3. nap
Tan és szövetségek 111
Bevezetés
1836-ra az egyház komoly adósságot halmozott fel. Joseph Smith próféta más egyházi vezetők társaságában a Massachusetts állambeli Salembe ment, ahol azt remélték, hogy pénzhez jutnak az egyház adósságainak kifizetéséhez. 1836. augusztus 6-án Joseph Smith megkapta a Tan és szövetségek 111-ben feljegyzett kinyilatkoztatást, melyben az Úr megnyugtatta őt az adósságra és Sion jólétére vonatkozó aggodalmait illetően. Az Úr továbbá utasításokat adott a Prófétának az egyházi vezetők salemi tartózkodásával kapcsolatban.
Tan és szövetségek 111
Az Úr bátorítást nyújt és utasításokat ad Joseph Smithnek és más egyházi vezetőknek
-
Sorolj fel a szentírás-tanulmányozási naplódban néhány olyan dolgot, amely feszültséget vagy aggodalmat okoz számodra.
A következő információkat olvasva gondolj bele, milyen feszült helyzettel szembesült Joseph Smith próféta és más egyházi vezetők:
1836 nyarán Joseph Smith próféta és más egyházi vezetők komolyan aggódtak az egyház pénzügyei miatt. Az ezt megelőző években az egyház nagyon eladósodott amiatt, hogy az egyházi vezetők az Úr parancsolatának engedelmeskedve felépítették a Kirtland templomot, földeket vettek Ohio és Missouri államokban és finanszírozták Sion táborát. Az egyháznak ahhoz is pénzre volt szüksége, hogy földet vegyen azon szentek számára Missouriban, akiket kiűztek az otthonaikból. 1834-ben az Úr azt az utasítást adta Joseph Smithnek és más egyházi vezetőknek, hogy fizessék meg minden adósságukat (lásd T&Sz 104:78). Ezen adósságok kifizetésére irányuló erőfeszítéseiket azonban hátráltatta a bevételt termelő üzletek elvesztése Missouriban. Az egyházi vezetőknek tehát nem volt elegendő pénzük ahhoz, hogy kielégítsék az egyház hitelezőinek követeléseit.
Ha ekkor lettél volna vezető az egyházban, miért aggasztott volna téged ez a helyzet?
Az Úr azt mondta az egyházi vezetőknek, hogy el fogja küldeni nekik azt, ami az egyház pénzügyi gondjaiból való kimenekítésükhöz kell (lásd T&Sz 104:80). 1836-ban egy William Burgess nevű egyháztag érkezett az Ohio állambeli Kirtlandbe, és mesélt az egyház vezetőinek egy nagy pénzösszegről a Massachusetts állambeli Salemben. Azt mondta, hogy a pénz egy ház pincéjében található, és ő az egyetlen élő személy, aki tud róla.
Ha ekkor vezető lettél volna az egyházban, te hogyan reagáltál volna erre a hírre?
Joseph Smith, Sidney Rigdon, Hyrum Smith és Oliver Cowdery 1836. július 25-én indultak el az Ohio állambeli Kirtlandből, hogy New Yorkban találkozzanak az egyház hitelezőivel. Miután néhány napig New Yorkban voltak, a csoport továbbment a Massachusetts állambeli Salembe, ahol találkoztak William Burgess-szel, azonban ő azt mondta, hogy a város olyan sokat változott legutóbbi ottléte óta, hogy most már nem tudja megtalálni a pénzt rejtő házat. Burgess testvér nem sokkal ezután el is hagyta Salemet.
Szerinted neked milyen érzés lett volna annak reményében Salembe menni, hogy ott megtalálod a megoldást az egyház adósságának kifizetésére, majd mégsem találni meg azt, amire számítottál? Te mit tettél volna?
Az egyház vezetői egy ideig még keresték a házat, ahol állítólag a pénz volt. 1836. augusztus 6-án, amikor még mindig Salemben voltak, Joseph Smith próféta megkapta a Tan és szövetségek 111-ben feljegyzett kinyilatkoztatást.
Olvasd el a Tan és szövetségek 111:1-et, és nézd meg, miként érzett az Úr a salemi úttal kapcsolatban. A balga melléknév azt is jelenti, hogy „gyermetegen együgyű” (Magyar értelmező kéziszótár. Ötödik, változatlan kiadás. Budapest, 1982, Akadémiai kiadó). Időnként, amikor az emberek balgaságokat művelnek, valójában őszintén igyekeznek valami jót tenni, de a tetteik célt tévesztenek.
Bár a salemi pénzkeresés sikertelennek bizonyult, az Úr jelezte, hogy ettől függetlenül ez az út még javára válhat a királyságának. Olvasd el a Tan és szövetségek 111:2-t, és nézd meg, hogy mit mondott az Úr, mije van Salem városában.
Figyeld meg, hogy a 2. versben az Úr azt mondta, hogy a megfelelő időben ki fogja gyűjteni a Salemben lévő embereit. Joseph Smith és társai néhány hetet Salemben töltöttek, és ottlétük alatt prédikálták az evangéliumot. Öt évvel később Erastus Snow misszionáriusi elhívást kapott Salembe, ahol megszervezett egy 120 egyháztagból álló gyülekezetet (lásd Church History in the Fulness of Times Student Manual, 2nd ed. [Church Educational System manual, 2003], 170–71).
Joseph Smith salemi tapasztalataiból és az Úrnak a Tan és szövetségek 111:1–2-ben található tanításaiból többek között azt az igazságot tudjuk meg, hogy az Úr jó dolgokat hozhat ki őszinte erőfeszítéseinkből.
-
Válaszolj a következő kérdésekre a szentírás-tanulmányozási naplódban:
-
Miként hozhat ki az Úr jó dolgokat az erőfeszítéseinkből még akkor is, ha ezek az erőfeszítések eredetileg rossz célra irányultak?
-
Milyen hatással van rád annak tudata, hogy az Úr jó dolgokat hozhat ki az őszinte erőfeszítéseidből?
-
Az Úr utasításokat adott Joseph Smithnek és társainak, hogy ezáltal segítsen nekik elérni valami jót, míg a Massachusetts állambeli Salemben vannak. Nézd át a Tan és szövetségek 111:3–8-at, és figyeld meg, mit várt el tőlük az Úr, mit tegyenek. (A 4. versben a „nem fogják felfedni szemérmeteket” kifejezés azt jelenti, hogy Salem népe nem tekint majd szégyenkezéssel ezekre az egyházi vezetőkre.)
Az Úr Salemben megtanította Joseph Smithnek és a többi egyházi vezetőnek, hogy honnan fogják tudni, hol szálljanak meg a városban. Az Úr 8. versben található szavait felhasználva egészítsd ki a következő tanbéli igazságot: Lelkének és által útmutatást kaphatunk az Úrtól.
-
Írj a szentírás-tanulmányozási naplódban arról, hogy ennek a tannak a szem előtt tartása hogyan segíthet neked azon aggodalmak és kihívások kapcsán, amelyekkel szembenézel.
Olvasd el a Tan és szövetségek 111:9–10-et, és keress benne még egy feladatot, mellyel az Úr megbízta Joseph Smitht és társait, míg Salemben tartózkodtak.
Joseph Smith próféta és a többiek követték az Úr tanácsát, mely szerint „kérdezősködje[nek] szorgalmasan [a] város ősibb lakóiról és megalapítóiról” (T&Sz 111:9). Salemben meglátogatták a történelmi helyszíneket. Ezekből a látogatásokból kiderült számukra, hogy a Massachusetts állambeli Salem és Új-Anglia környező vidéke lakóinak egy részét vallási türelmetlenség és vakbuzgóság eredményeként üldözték és megölték. (Lásd History of the Church, 2:464–65.) Ezen események hatására Joseph Smith azt írta a feljegyzéseibe: „Mikor hagyják már abba az emberek az egymással való háborúzást és azt, hogy elvegyék a másiktól Istene saját lelkiismerete szerinti hódolatának szent jogait?” (in History of the Church, 2:465).
Később a Próféta kijelentette, hogy az egyház egyik alapvető hitelve az, hogy mindenkinek meg kell adni a vallásszabadság gyakorlásának jogát (lásd Hittételek 1:11).
Joseph Smith és társai nem szerezték meg azt a pénzt, amelynek a felkutatására Salembe érkeztek, más kincsekre viszont szert tettek az út során. Ide tartoztak a tudás kincsei, valamint olyan emberek ezen a területen, akik később megkeresztelkedtek és konfirmált tagjaivá váltak az egyháznak.
Olvasd el a Tan és szövetségek 111:11-et, és keresd ki az Úr utolsó tanácsát ebben a kinyilatkoztatásban. (A rendezek el kifejezés a 11. versben azt jelenti, hogy az Úr úgy fogja alakítani.)
A 11. versből tanultak alapján egészítsd ki a következő tantételt: Ha vagyunk és kerüljük , akkor az Úr minden dolgot rendez el.
-
Válaszolj a következő kérdésekre a szentírás-tanulmányozási naplódban:
-
Te miként lehetsz bölcs a döntéseid meghozatala során?
-
Szerinted mit jelent az, hogy az Úr minden dolgot a te javadra rendez el (lásd T&Sz 111:11)?
-
Láttál-e már példát erre a tantételre? Mikor?
-
-
Nézd meg a mai lecke 1. feladatához írt felsorolásodat a szentírás-tanulmányozási naplódban arról, hogy mi okoz számodra feszültséget vagy aggodalmat. Írj egy-két mondatot, melyben elmagyarázod, hogy mit tanultál a Tan és szövetségek 111 tanulmányozása során, ami segíthet neked azokban a kihívásokban, amelyekkel szembenézel.
-
Írd le a következőket a mai feladatok alá a szentírás-tanulmányozási naplódban:
Tanulmányoztam a Tan és szövetségek 111-et, és a mai napon elvégeztem ezt a leckét (dátum).
További kérdések, gondolatok és meglátások, amelyeket szeretnék megosztani az oktatómmal: