Márk 9:1–29

Bevezetés

Mintegy hat hónappal keresztre feszítése előtt Jézus színeváltozik (megdicsőült állapotában válik láthatóvá), mialatt Péterrel, Jakabbal és Jánossal egy hegyen vannak. Ezután azt tanítja ezeknek a tanítványoknak, hogy Keresztelő János egy Éliás volt, vagyis egy olyan próféta, aki a Messiás útját készíti elő. Miután Jézus visszatér többi tanítványához, egy férfi könyörög Neki, hogy űzze ki a gonosz lelket a fiából. Jézus kiűzi a gonosz lelket, és tanítványait az ima és a böjt szükségességéről tanítja.

Márk 9:1–13

Jézus színeváltozik, majd Pétert, Jakabot és Jánost Éliásról tanítja

Próbáld ki, hány fekvőtámaszt vagy felülést tudsz csinálni egy perc alatt. Jegyezd fel ide az eredményt: ____________________

Miért akarná valaki, vagy miért lenne szükséges valakinek, hogy növelje a fizikai erejét?

Válaszolj a következő kérdésekre a szentírás-tanulmányozási naplódban:
1. Hogyan hasonlítható a fizikai erő a lelki erőhöz, illetve a Jézus Krisztusba vetett hithez?
2. Milyen helyzetek léteznek, amelyek során szükség lehet a Jézus Krisztusba vetett hited megerősítésére?

A Márk 9:1–29 tanulmányozása során keress olyan igazságokat, amelyek segíthetnek megerősíteni a hitedet.

A Márk 9:1–13 beszámolót tartalmaz Jézus színeváltozásáról, amelyre Péter, Jakab és János jelenlétében került sor egy hegyen, valamint Mózes és Éliás (Illés) ottani megjelenéséről, amiről a Máté 17-hez kapcsolódó leckében tanultál. Jézus azt is tanította ezeknek az apostoloknak, hogy Keresztelő János betöltötte Éliásként megjövendölt célját. Az „Éliás” olyasvalakit jelölő titulus, aki előkészíti az utat a Messiás eljöveteléhez.

A Joseph Smith fordítás segít többet megértenünk a Szabadító válaszából az apostolok azon kérdésére, mely szerint: „Miért mondják az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljőnie?” (Márk 9:11):

„Ő pedig felelvén, monda nékik: Illés ugyan előbb eljövén előkészít mindent; és tanít a prófétákról; ahogyan az embernek Fiáról meg van írva, hogy sokat kell szenvednie és megvettetnie.

És ismét mondom néktek, hogy Illés valóban eljött, de azt cselekedték vele, a mit akartak, a mint meg van írva ő felőle; ő bizonyságot tett rólam, és ők nem fogadták be őt. Bizony, ez volt Éliás” (Joseph Smith Translation, Mark 9:10–11 [az angol nyelvű UNSZ Biblia lábjegyzetében]).

Ki Éliás? Bruce R. McConkie elder a Tizenkét Apostol Kvórumából kifejtette Éliás szerepét a visszaállításban:

„[V]an három különböző kinyilatkoztatásunk, melyek három különböző személyként jelölik meg Éliást. Mire véljük ezt?

[S]zámtalan angyali szolgálattévő küldetett el a dicsőség udvaraiból, hogy kulcsokat és hatalmakat ruházzanak át, valamint hogy ismét átadják a földön élő embereknek saját adományozási korszakukat és dicsőségeiket. A következők bizonyosan eljöttek: Moróni, Keresztelő János, Péter, Jakab és János, Mózes, Illés, Éliás, Gábriel, Rafael, valamint Mihály. (T&Sz 13; 110; 128:19–21.) Mivel nyilvánvaló, hogy egyetlen hírnök sem viselte a visszaállítás teljes terhét, hanem mindegyikük konkrét felruházással érkezett a magasságból, így világossá válik, hogy az Éliás név több személyre utal. E megnevezés mindazok neveként és titulusaként értendő, akiknek a küldetése az volt, hogy kulcsokat és hatalmakat adjanak át az embernek ebben az utolsó adományozási korszakban [lásd Doctrines of Salvation, comp. Bruce R. McConkie, 3 vols. (1954–56), 1:170–74]” (Mormon Doctrine, 2nd ed. [1966], 221).

Márk 9:14–29

Jézus kiűz egy gonosz lelket egy férfi fiából

Olvasd el a Márk 9:14–18-at, és keresd meg, mi zajlott éppen, amikor a Szabadító visszatért a hegyről a többi tanítványához.

A fiút egy gonosz lélek szállta meg, ami beszédképtelenséget, süketséget és egyéb bajokat idézett elő nála (lásd Márk 9:17–18, 22, 25). Képzeld el, hogy te vagy az apa. Milyen hatással lehetett a Szabadítóba és az Ő hatalmába vetett hitedre, amikor a tanítványai nem tudták meggyógyítani a fiadat?

Olvasd el a Márk 9:19–22-t, és képzeld el, mit érezhetett ez az apa, miközben a Szabadítóval beszélt.

Jeffrey R. Holland elder egy további nézőpontra világított rá ezen apa érzéseivel és könyörgésével kapcsolatban: „Mivel nem maradt más reménysége, ez az édesapa latba veti meglévő hitét, és így könyörög a világ Szabadítójának: »[H]a [Te] valamit tehetsz, légy segítségül nékünk, könyörülvén rajtunk« [Márk 9:22; kiemelés hozzáadva]. Alig tudom úgy olvasni e szavakat, hogy ne lábadna könnybe a szemem. Nyilvánvalóan szándékos a többes számú nékünk, rajtunk névmások használata. Ez a férfi tulajdonképpen ezt mondja: »Az egész családunk esedezik. Küszködésünknek se vége, se hossza; kimerültünk. Fiunk gyakorta esik a vízbe, és gyakorta a tűzbe. Állandóan veszélyben van, mi pedig szüntelenül aggódunk érte. Nem tudjuk, ki máshoz fordulhatnánk. Te tudsz segíteni? Bármiért hálásak leszünk: egy részleges áldásért, egy halvány reménysugárért, a teher némi enyhüléséért, amelyet e fiú édesanyja élete minden napján cipel«” („Hiszek Uram!” Liahóna, 2013. máj. 93.).

Olvasd el a Márk 9:23-at, és keresd meg, mit tanított a Szabadító ennek az apának.

Megjelölheted azokat a kifejezéseket a 23. versben, amelyek a következő tantételt tanítják: Ha hiszünk Jézus Krisztusban, minden dolog lehetséges lesz számunkra. (Figyeld meg, hogy a „minden” vonatkozik minden igazlelkű áldásra, amely összhangban áll Mennyei Atyánk céljaival és időzítésével.)

Válaszolj a következő kérdésre a szentírás-tanulmányozási naplódban: Hogyan segíthet valakinek, aki olyan nehézségekkel kerül szembe, amelyek legyőzése lehetetlennek tűnik, az, ha hisz ebben a tantételben?

Olvasd el a Márk 9:24-et, és keresd meg, hogyan válaszolt az apa a Szabadító által tanított tantételre. Figyeld meg az apa válaszának két részét.

Olvasd el a következő kijelentést Holland eldertől, aki arról tanított, mit példáz az apa kijelentése azzal kapcsolatban, hogy mit tehetünk a „hitetlenség” idején, vagyis amikor kétségeink vagy félelmeink támadnak: „[A]mikor az apa szembenéz a hitre szólító kihívással, először kijelenti az erejét, és csak utána ismeri el a korlátait. Első felkiáltása igenlő, és minden habozástól mentes: »Hiszek Uram!« Mindenkinek, aki több hitre vágyik, annyit mondanék: emlékezzetek erre az emberre! A félelem, a kétely, a zűrzavar idején tartsátok meg a már meghódított területet, akármilyen csekély is legyen! Abban a növekedésben, amelyet mindannyiunknak meg kell tapasztalnia a halandóságban, mindnyájunkhoz elérkezik majd e fiú szenvedésének vagy e szülő kétségbeesésének lelki megfelelője. Amikor ez a pillanat elérkezik, és különféle gondjaink támadnak, melyek megoldása talán nem azonnal nyilvánvaló, kapaszkodjatok erősen abba, amit már tudtok, és álljatok szilárdan, míg további tudást nem kaptok!” („Hiszek Uram!” 93–94.).

Gondold végig az apa válaszának második részét: „Légy segítségül az én hitetlenségemnek” (Márk 9:24). Gondolkodj el azon, mit tehetsz a hitetlenség, a kétség vagy a félelem idején.

Olvasd el a Márk 9:25–27-et, és keresd meg, mit tett a Szabadító válaszként az apa könyörgésére.

Az egyik tantétel, amelyet ebből a történetből megismerhetünk az, hogy ha ragaszkodunk ahhoz, amiben hiszünk, és az Úr segítségére törekszünk, akkor Ő segít majd megerősítenünk a hitünket.

Válaszolj a következő kérdések egyikére vagy mindkettőre a szentírás-tanulmányozási naplódban:
1. Nézd át újra azokat a helyzeteket, amelyeket a mai lecke első feladatában soroltál fel. Hogyan használható ez a tantétel ezekben a helyzetekben?
2. Milyen alkalommal tapasztaltad már, hogy te vagy az egyik ismerősöd elnyerte az Úr segítségét a hitetlenség, a kétség vagy a félelem idején azáltal, hogy ragaszkodott a hitéhez, és Hozzá fordult?

Igyekezz alkalmazni ezt a tantételt a hitetlenség, a kétség vagy a félelem idején. Meg is oszthatod ezt a tantételt egy kihívásokkal küzdő családtaggal vagy baráttal.

Ne feledd, hogy ez az apa először Jézus tanítványaihoz vitte a fiát, hogy meggyógyítsák. Képzeld magad a tanítványok helyébe. Mit gondoltál vagy éreztél volna, miután nem sikerült kiűzni a gonosz lelket a fiúból?

Olvasd el a Márk 9:28-at, és keresd meg, mit kérdeztek a tanítványok a Szabadítótól.

A Márk 9:19-ben Jézus úgy jellemezte az embereket, hogy „hitetlen nemzetség”. Ezt a feddést akár a jelenlévő apostolainak is címezhette. A hitetlen kifejezés itt a Jézus Krisztusba vetett hit hiányára utal. A Jézus Krisztusba vetett hitre szükség van ahhoz, hogy a papsági áldások hatékonyak lehessenek.

Olvasd el a Márk 9:29-et, és keresd meg, hogyan válaszolt a Szabadító a tanítványai kérdésére.

Ebből a versből megtudhatjuk, hogy ima és böjt által gyarapíthatjuk a Jézus Krisztusba vetett hitünket. Ezt a tantételt beírhatod a szentírásodba is a 29. vers mellé.

A következő idézet segíthet megértenünk, milyen helyzetekre alkalmazható ez az igazság: „Ez a beszámoló [Jézusról, amint kiűzi a gonosz lelket a férfi fiából] azt tanítja, hogy az ima és a böjtölés további erőt adhat azoknak, akik adják és kapják a papsági áldásokat. A beszámoló személyes erőfeszítéseitekre is vonatkozhat, melyeket azért tesztek, hogy az evangélium szerint éljetek. Ha olyan gyengeségetek vagy bűnötök van, melynek leküzdésével küszködtök, böjtölnötök és imádkoznotok kell a vágyott segítségért vagy megbocsátásért. A démonhoz hasonlóan, melyet Krisztus kiűzött, nehézségetek is lehet olyan, amelyet csak ima és böjt által lehet elűzni” (Hűek a hithez: Evangéliumi értelmező szótár [2004]. 17.).

A szentírás-tanulmányozási naplódba írj egy olyan élményedről, melynek során te vagy valamelyik ismerősöd az ima és a böjtölés segítségével a hite megnövekedését tapasztalta. Hogyan segített az ima és a böjt a vágyott igazlelkű áldások elnyerésében?

Gondold át, milyen szempontból lenne szüksége a hitednek az erősítésre. Tervezz meg egy olyan alkalmat, amikor ima és a böjt segítségével igyekszel majd növelni a hitedet. Leírhatod a terveidet egy külön papírra, amelyet kitehetsz valahová, ahol emlékeztethet a célodra.

Írd le a következőket a mai feladatok alá a szentírás-tanulmányozási naplódban:

Tanulmányoztam a Márk 9:1–29-et, és a mai napon elvégeztem ezt a leckét (dátum).

További kérdések, gondolatok és meglátások, amelyeket szeretnék megosztani az oktatómmal: